építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Mennyit keresnek az építészek a világban?

Az építész szakma szempontjából korántsem érdektelen kérdés, amelyet feltettek Európában és az amerikai földrész több országában. Az építésznőkről sem feledkezünk meg! Milyen a magyar helyzet a világ különböző pontjaihoz képest? Sobieski Tamás utánajárt.

Tavaly karácsonykor a spanyol El País készített riportot a chilei David Basultóval és David Asaellel, a 2009 óta piacvezető építészeti portál, az Arch Daily két építész vezetőjével. A negyvenen inneni fiatal építészek 2011 óta már nem először mondták el – többek között a Forbes magazinnak is -, hogy számításaik szerint ha ilyen ütemben nő a városok népessége, akkor 2050-re a jelenlegi 3,3 milliárd főről éppen a kétszeresére, 6,6 milliárd lakosra duzzad. Ebből pedig az következik, hogy a hátralevő 33 évben legalább annyit vagy még többet kell építeni – karbantartani, helyrehozni és/vagy lebontani -, mint az elmúlt 2000 évben. Assael hangsúlyozta, hogy tudomásuk szerint az Egyesült Államokban, Latin-Amerika néhány országában és Európában összpontosul az építészek zöme, de éppen Afrikában és Ázsiában várható az építési láz ebben az időszakban. Ennek azért van jelentősége, mert Váczi Dániel neve szerepel egy katalán építésziroda (Vilalta Arquitetos) etiópiai munkájának tervezői között – vagyis aki akar, és szerencséje is van, az boldogul, és neve keringeni kezd a fő áramlatban. 

Az ArchDaily brazil változata karácsony táján megállapította a helyi Nexo weboldal adataiból, hogy havi 6489 reál (~595 000 Ft) az építészek átlagkeresete. A bérek eléggé megoszlanak például a terület, életkor, nemek, végzettség vagy népcsoportok szerint, és beszédesek az eltérések: 6837 reál (~627 000 Ft)  a két legnagyobb város, São Paulo és Rio de Janeiro délkeleti térségének havi építészi átlagjövedelme, közép-nyugaton 6317 (~563 000 Ft), északkeleten és délen 5937 (~544 00 Ft), illetve 5531 (~507 000 Ft), a legrosszabb pedig az északi kereset: 4765 (~437 000 Ft). Az etnikai csoportok szerinti megoszlásban még nagyobb a különbség: a fehér építészek és építésznők 6727 reált (~617 000 Ft) keresnek átlagosan, míg a feketék mindössze havi 4853 reált (~445 000 Ft). Az életkor szerinti megoszlás is meglehetősen nagy eltérésekre utal, minél idősebb az építész vagy építésznő, annál több pénzt vihet haza. A 21-25 évesek 3353 reált (~307 000 Ft) kapnak, míg az 55 évesnél idősebbek már havonta 10 520-at (~964 000 Ft).




2015 novembere és 2016 októbere között 5673 építész munkaszerződést kötöttek, de az országban jelenleg több mint 100 000 ezer szakember dolgozik, és évente közel 6500-en kerülnek ki az egyetemekről. Az alacsony szám azzal magyarázható, hogy nem minden építészt „szerződtetnek” az építész szakmában. A Nexo és az építészek szakszervezete adatai szerint a São Paulo államban 2016-ban érvényes bértábla szerint egy építész keresete a havi 880 reálos (~81 000 Ft) minimálbér hatszorosa (5280 reál ~ 484 000 Ft) kell, hogy legyen, ha napi hat órát dolgozik, és a minimálbér 7,25-szerese (7480 reál ~ 686 000 Ft), ha napi hét órában alkalmazzák, illetve a minimálbér 8,5-szeresét kell kapnia, ha napi 8 órát kell dolgoznia.

Mexikóban az Excélsior napilap pénzügyi rovatának tavaly év végi kimutatása alapján az észak-amerikai ország 13. olyan foglalkozása volt, amelyet a versenyképességi intézet (IMC) szerint a legtöbben űznek, viszont csak a 22. legjobban fizetett szakma. Itt sem mindegy, hogy valaki állami vagy magánegyetemen végez: az előbbiben 41 934 peso (~648 000 Ft), az utóbbiban 511 190 peso (~7 903 000 Ft) a tanulmányok átlagos költsége, amelyet a 12 050 pesós (~186 000 Ft-os) átlagbér alapján 7,8, illetve 72,2 hónap alatt lehet visszafizetni. 2016-ban 256 454-en fejezték be az első szemesztert – 72 százalékuk férfi, 28 pedig nő -, és jelenleg 103 752 személy folytat esti tanulmányokat. A kimutatás szerint hivatalosan majdnem teljes a foglalkoztatottság (93,9), miközben elég nagy annak a kockázata, hogy valaki elveszítse állását vagy a feketegazdaságban találja magát meg a számítását (29,1).

Nem fenékig tejfel a helyzet az Egyesült Államokban, de ez természetesen államonként változik. A részletekbe való bocsátkozás helyett mellékeltük egy országos bértábla és a szakmán belül elvégzett névtelen közvélemény-kutatás eredményeinek linkjét.

Több figyelemre méltó és az egyes országok béreit összehasonlító táblázatot és elemzést készített a munkát kereső építészeknek nagyon hasznos egyik spanyol nyelvű portál. Rendkívül adatgazdag, de itt mindenképpen azok lesznek előnyben, akik tudnak spanyolul. A mellékelt táblázat azokat a célországokat mutatja be, ahova a legtöbb (spanyolországi) építész tart és a sárga táblázat kiemelte a célországok négy lényeges adatát.




Kissé lejjebb még érdekesebb összehasonlítási alap, hogy mennyit keresnek az építészek az unió legtöbb tagállamában, tehát nálunk is. Hangsúlyozzuk, hogy ez az adat- és következtetéssor a Brexitről tartott népszavazás előtti időszakból, 2014 januárjának végéről való. Különösen értékesek a már kiválasztott országban dolgozó építészekkel készült interjúk a helyszínen megszerzett tapasztalatokról. A franciául tudók kedvéért találunk egy két évvel ezelőtti francia nyelvű felmérést is az európai helyzetről. (De csak azért, hogy máris össze lehessen vetni azokkal az adatokkal, amelyeket 2013 márciusának végén közöltek a külföldi munkára készülő, de a többi foglalkozást űző tájékoztatására is.)

Végezetül ejtsünk néhány szót az építésznőkről: az eddigi tapasztalatok alapján vajon a világ melyik országában járnak a legjobban vagy a legrosszabbul? Az Arch Daily eredeti, spanyol platformja szintén karácsonykor tette közzé Rory Stott felméréseinek eredményét. A lista élén Svédország, mögötte Norvégia, majd Németország, Dánia az ötödik helyen pedig Spanyolország és Franciaország osztozik. Meglepő tény, hogy Japán, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az a három ország, ahová ilyen-olyan okok miatt ne nagyon kívánkozzon építésznő, ha sokat akar keresni. A cikk ezenkívül megállapította még, hogy melyik az a hét ország, ahol majdnem ugyanannyi az építésznő, mint a férfi szakember: Vietnamban, Törökországban Svédországban, Norvégiában, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban.

Sobieski Tamás


A pénznemek közötti átváltás a 2017. március 31-ei árfolyamok alapján történt, aznap 1 reál 91,66 forintot, 1 mexikói peso 15,46 forintot ért.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »