Nézőpontok/Tanulmány

Mi lesz veled, zsidónegyed?

1/3

A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.

A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
Íme az új, aktuaizált kiadás.
Legát Tibor, a Magyar Narancs újságírója moderálta az estet.
A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
Íme az új, aktuaizált kiadás.
Legát Tibor, a Magyar Narancs újságírója moderálta az estet.
1/3

A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.

Mi lesz veled, zsidónegyed?
Nézőpontok/Tanulmány

Mi lesz veled, zsidónegyed?

2019.02.07. 12:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Ami látható és ami láthatatlan címmel mutatták be tegnap a Fugában az Erzsébetváros zsidó örökségét feldolgozó kötet legújabb kiadását. A tét nem kevesebb, mint a fővárosi zsidónegyed jövője, értékeinek megmetése. 

Közel húsz éve annak, hogy az Óvás Egyesület harcba szált a régi pesti zsidónegyed védelme érdekében. Egyik vezetője, Peczel Anna építész már ezt megelőzően, a ’90-es években végzett kutatásaiban kongatta a vészharangot elsőként: befektetői érdekek gyülekeztek a régi pesti zsidónegyed magja, a Dob és a Király utca elbontásának szándéka köré. Közel egyidőben indult el a pesti Belső-Erzsébetváros, a mára Budapest bulinegyedévé vált hajdani zsidónegyed urbanisztikai szövetének fölszaggatása azzal, amikor az akkor még intakt kerületrész értékeit az UNESCO védett, védendő területté nyilvánította.


A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
1/3
A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.

 

Az Óvás akkor is, azóta is következetesen dolgozik a környék védelme érdekében. Tizenöt év alatt mintegy húsz épület elbontását akadályozták meg. Tegnap este a Fugában az egyesület és a köré felsorakozó közösség látványos eredményét mutatták be, a 2013-ban megjelent Ami látható és ami láthatatlan című, Erzsébetváros zsidó örökségét feldolgozó kötet mostani, aktualizált kiadását. Az eseményen részt vettek a szerzők, valamint Legát Tibor újságíró, aki a könyvbemutatót moderálta.

A párizsi, franciaországi urbanisztikai tapasztalatokkal is rendelkező Perczel Anna fölidézte a kezdeti időszakot, amikor a két évig tartó, s a negyed zsidó örökségét első ízben feltáró kutatásait Soros-ösztöndíj biztosította. Ez a munka, az így keletkezett értékleltár képezte a később létrejövő Óvás Egyesület működésének alapját.


A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
1/3
A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.


 

A kötet egyik szerzője, Szegő Dóra riasztó adatokkal támasztotta alá a kerület átrendeződésének veszteségekkel járó folyamatát: a könyv első megjelenésének eltelt öt éve alatt az egykor még itt működő hagyományos iparosok javarészt felszámolták tevékenységüket, üzleteik beszártak. A hajdani zsidónegyed nemcsak mint mára durván megsérült építészeti-urbanisztikai egység jelenik meg a kötetben, de egykor volt életformák helyszíneként is. Konrád Miklós történész tanulmányában a valamikor itt élt, feltörekvő kispénzű zsidóság életformáját rekonstruálta. Ehhez csatlakozott Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója is. Ő elsősorban a zsidó hitélet köré szerveződő életforma jellegzetességeiből emelt ki színes példákat.

Ma a hajdani zsidónegyed Budapest bulinegyede. Mind a város, mind az ország turisztikai iparának hadműveleti területe. Temérdek pénz termelődik itt, a Ladányi János szociológus által felemlített elvándorló lakosság helyét mindikább az üzleti célú fejlesztések veszik át. Félő, hogy a főváros belső területeinek talán legizgalmasabb, sűrű vidéke előbb-utóbb a túlturistásodás áldozatául esik és már nemlétező városlakók nemlétező életét hamis módon felidéző témaparkká züllik. 

ÉF

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk