építészet : környezet : innováció

Miként lesz egy hátsóudvarból városközpont Visegrádon?

A középkori uralkodói székhelyből a történelem viharai közepette nem lett igazi város, de a település részéről az ezredfordulón volt ilyen szándék. Hogy mi lett az akkori elképzelésekből és mi valósult meg? Erről beszélgettünk az A+ Építész Stúdió tervezőivel, Kovács-Andor Krisztiánnal és Tamás Anna Máriával.

Visegrád a magyar történelmi emlékezet része. Már általános iskolában megismerkedik mindenki országszerte a település nevével, amikor Mátyás király uralkodásáról tanulnak. A fellegvárba évente gyermekek ezrei látogatnak el, de ma már hasonlóan népszerű a 2000-es évek elején műemléki helyreállításon átment királyi palota is. Maga Visegrád települése viszont mindezek mellett árnyékban van. Természetesen haszonélvezője a turizmusnak, de mivel mindkét látványosság igazából kiesik a központból, valójában egy furcsa kettősség alakult ki. Miközben a várost 2012-ben több mint 180 ezren keresték fel (ezzel a 17. legnépszerűbb célpont volt akkor az országban), lélekszáma nem haladja meg az 1800 főt sem.

Visegrádon az ezredforduló környékén volt egy olyan törekvés, hogy ebből a kvázi falusi állapotból kimozduljanak. Ennek nulladik lépése volt a jogi státusz megváltoztatása, 2000 óta visel városi címet a település. „Ezzel párhuzamosan jött 2000-ben a szándék, hogy olyan városi funkciók jelenjenek meg, amelyekre a két utcakereszteződésből létrejött faluközpont nem elegendő.” - meséli Tamás Anna Mária - „arra alapoztak, hogy a feltételezett egykori középkori főtér szinte beépítetlen, és a jelenlegi központtól mindössze 100 méterre található.” A szándék nyomán 2004 őszén kiírtak egy ötletpályázatot, amelynek folyományaként a Teampannon Kft. Koszorú Lajos vezetésével elkészítette a terület szabályozási tervét. Ezt követte 2007-ben egy tervpályázati Visegrád városközpontjának létrehozására. A kiírásban meghatározott cél szerint a város „történelmi rangjához méltó” központjának tervezőit keresték, „mely egyszerre szolgálná az itt lakók és a turisták igényeit”. Ezen a pályázaton kaptak megosztott I. díjat az A+ Építész Stúdió munkatársai, akiket aztán 2009 őszén kért fel az önkormányzat az I. ütem engedélyezési terveinek elkészítésére.

Koncepció, forrás: a+ architects

Az építési program szerint az itt kialakítandó új főtér köré került volna több közintézmény – az új városháza, az új egészségház – kereskedelmi egységek és lakások. Természetesen ez nem csak a város, de a magánszektor közreműködését is igényelte volna. „A gazdasági válság miatt a befektetők visszaléptek, de a város szándéka megmaradt.” - mesélik a tervezők, bár szerényebb keretek közé szorítva - „a megóvás, a megőrzés, a kis léptékű fejlesztés irányába kellett újragondolni a terveket.” 2012 júniusában időközi polgármester választást tartottak Visegrádon. Az új polgármester az építész végzettségű Félegyházi András lett. Az ő közreműködésével fogalmazták újra az építési programot.

Visegrád központjának a kikötőhöz vivő kelet-nyugati irányú Rév utca és az erre merőleges Fő utca kereszteződésének térsége tekinthető. Itt áll a római katolikus plébániatemplom – pontosan a kereszteződésben – és a városháza is. Tér, teresedés azonban nem alakult ki, ami nem is csoda, hiszen a zömében földszintes, zárt sorú beépítés is minden irányban legfeljebb 50-100 méter után felbomlik.

Visegrád városközpont fejlesztés, I. ütem, fotó: The Greypixel Workshop

A Rév utcai házaktól északra található az a beépítetlen füves térség, ahol a középkori városközpontot feltételezik. Erre mostanáig kizárólag az épületek hátsó kertjei és homlokzatai néztek, valamint egy, a '80-as évekbeli településközponti fejlesztés első és egyetlen megépült elemeként árvlákodó, az általános iskolához tartozó Makovecz-féle sportcsarnok. A beépítés épphogy kiér a Duna partjával párhuzamosan futó főútig és az azon túli révig, így a megérkezőket ez a rendezetlen látvány fogadja. A korábbi, nagyobb ívű elképzelések nagysángrendje talán jobban meg is érthető így, hiszen ennek céljai közé még a folyó felé mutatott arculat meghatározása is volt.

Más eszközökhöz kellett azonban nyúlni: „kis dolgokról beszélünk, de annyira sűrű Visegrád, hogy minden beavatkozás nagyon erős” - állítják az építészek. Az új program egyetlen teljesen új elemévé az úgynevezett rendezvényépület vált, amelyet az eredetileg tervezett városháza helyére, a feltételezett középkori főtér keleti oldalára helyeztek. „A rendezvényépületünket másodlagos térfalként próbáltuk megfogalmazni, a Fő utca felől egy kisebb, a Duna felől egy nagyobb tér lezárásaként jelenik meg.” - mondják a tervezők. E két teret azonban nem csak lehatárolja, hanem egyúttal össze is köti az épület. Hogy mennyire nem üres lózungról van szó, azt az épület kialakítása mutatja a legjobban: „pengefalakká nyitható, eltűnő kapuival” egyszerre képes lezárni és megnyitni e tereket, egyfajta hártyaként tud működni. A provizorikusságot az épület anyaghasználata is jelzi, a fa egyszerre szerkezeti és burkolóelemként is megjelenik itt. Az épület egy nagyméretű rendezvényteret foglal magában, amely a ház zárt vagy nyitott állapotában sokféle tevékenységnek tud otthont adni. Ezen kívül a végeken egy nyilvános vizesblokk, valamint a rendezvények kiszolgálására hivatott ötlözők találhatóak meg.

Visegrád városközpont fejlesztés, I. ütem, fotó: The Greypixel Workshop

A projekt részeként a Fő utcából nyíló és véghomlokzatával a tömbbelsőben a kisebb rendezvénytérre néző Egészségház véghomlokzatának rendezése is megtörtént. A településen sok helyen megjelenő díszes fa-oromzatok mai átirataként fogalmazták meg ezt a tervezők. Azonban nem csak szépségtapaszról van szó, funkciója is van, egy padlásfeljáró lépcsőt rejt magában, azon túl, hogy arcot adott az épületnek a kisebbik rendezvénytér felé.

Megvalósult ezek mellett a kapcsolódó területek rendezése. Az egészségház udvarán és a kisebbik rendezvényudvarban részben burkolt köztér jött létre, a Duna felé forduló nagyobb térség, a „közrét” viszont nevéhez híven füves maradt és a palotajátékok alkalmával telik meg igazán élettel. A közterületek tervezésében az s73 is közreműködött, Balogh Péter István vezetésével.

Visegrád városközpont fejlesztés, I. ütem, fotó: The Greypixel Workshop

„Egyszerre próbáltunk releváns választ adni a település életére, másrészt ezt a téri szituációt lezárni és egyúttal meg is nyitni .” A városias központból ugyan nem is lett semmi, viszont Visegrád egy a valós igényekből kiinduló beavatkozással gazdagodott. Egy olyan épülettel és térséggel, ami nem csak a pályázati kiírások és választási ígéretek szintjén szolgálja „egyszerre az itt lakók és a turisták igényeit.”

Az építészekkel történt beszélgetés nyomán a cikket írta: Kelecsényi Kristóf

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »