Épülettervek
Millenáris Széllkapu ötletpályázat - Guba Sándor és Hámori Péter munkája
2014.03.21. 12:51
Bemutatjuk Guba Sándor és Hámori Péter a Millenáris Széllkapu ötletpályázatára benyújtott munkáját. Tervük a területen megvalósítani javasolt funkciót mutatja be az építészeti tervezés eszközeinek felhasználásával.
Műleírás
1.0 TESTKULTÚRA
Sport-e a jóga?
Hangzott el a provokatív kérdés a kétezres évek elején az egyik legnagyobb sportszergyártó cég stratégiai megbeszélésén. A kérdés első hallásra banálisan hangzik, azonban egy olyan jelenségre mutat rá, amely a sport és a testmozgás értelmezését helyezi új alapokra.
A sport klasszikus definíciója szerint a versenysportot jelöli, ahol az a cél, hogy minél gyorsabban, minél magasabban vagy minél erősebben hajtsa végre a sportoló az adott feladatot. Ehhez hosszú idők óta fejlődő professzionális háttérszervezetek biztosítanak egyre jobb és jobb körülményeket. Azonban e folyamattal párhuzamosan a sport (=versenysport) egyre több embertől került távol, hiszen nem mindenki vágyik, vagy nem mindenki képes csapatban játszani, és fizikális tűrőképességét feszegetni.
A “Sport-e a jóga?" kérdés jelentősége abban állt, hogy a sportszergyártó cég felismerte, hogy egyre kevesebb embert lehet elérni a professzionális sporthoz tartozó eszközökkel, míg egyre több ember választ magának alternatív testmozgási lehetőségeket (pl.: kocogás, jóga, pilátesz, aerobic, fitness), és hozzá tartozó öltözködési kiegészítőket. Ahhoz, hogy sikeres maradjon a cég, paradigmaváltásra volt szükség.
A városi ember életmódjához illeszkedő testmozgási szokásokat vizsgáló tudományág, a testkultúra (body culture), az 1900-as években alakult ki, professzionális szintre azonban az 1980-as években emelték dán egyetemek európai kutatói hálózattal és olyan kapcsolódó tudományágakkal, mint az orvostudomány, a társadalomtudomány vagy a divat. A testkultúra elég tág spektrumon fedi le a mindennapos mozgási tevékenységeket, és vizsgálja azok élettani hatását. Ezek a mozgási tevékenységek magukban foglalják az alap fizikai tevékenységeket (állás, lassú séta, könnyű dolgok felemelése), az egészségfejlesztő fizikai aktivitásokat (élénk járás, futás, ugrókötelezés, tánc, tenisz, labdarúgás), a háztartáshoz kapcsolódó fizikai aktivitásokat (söprögetés, felmosás, ablaktisztítás) a foglalkozáshoz kapcsolódó fizikai aktivitásokat (séta, emelés, húzás, tolás, lapátolás) és a szabadidős, rekreációs fizikai aktivitásokat (testedzés, sport, hobbitevékenység).
A kutatások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szakértők pontosabb képet alkossanak a városi ember életviteléről, és ezeket az eredményeket felhasználva a kapcsolódó tudományágak munkáit gazdagítsák. Ez a szemléletváltás új lendületet adott többek között a sporttudománynak (rekreáció), a technológiai fejlesztéseknek (testmozgással kapcsolatos mobilapplikációk) vagy akár a divatnak (bicikli mint divat).
Az építészet és a városépítészet az előbb említett területeknél egy lassabban változó entitás, azonban képes és köteles is reflektálni az emberek megváltozott életformájára (ahogy ezt néhány skandináv példán láthatjuk is). Az építészeknek, városépítészeknek, tájépítészeknek, városról gondolkodóknak és a döntéshozóknak lehetőségük van arra, hogy új városi projektek kapcsán olyan ötleteket valósítsanak meg, amelyek elősegítik a városlakók rekreációját, valamint amelyek kielégítik és ösztönzik a városlakók testmozgási igényeit nemre, korra és cselekvőképességre tekintettel.
Véleményünk szerint a Millenáris 2 területén megvalósuló Széllkapu projektnek ezt kell zászlajára túzni, amellyel Budapest első tervezett testkultúra parkja lehet.
2.0 EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI HASZNOK
A testmozgás egészségügyi és közérzeti pozitív hatásai közismertek.
Az ember azért választja a biciklit mint közlekedési eszközt, mert gyorsabb, mint autóval vagy tömegközlekedéssel közlekedni, szabadabban tud mozogni a városban, többet lát belőle, és kevésbé szennyezi azt. A kocogás, hosszabb séta vagy a gyerekekkel és háziállatokkal töltött idő a pozitív egészségügyi hatások mellett feltöltik az embert, jobb közérzetet biztosítanak, ennek következményeképpen megnő az alany terhelhetősége és munkabírása is.
Az iparilag fejlett társadalmakban jelentősen csökkent a népesség fizikai aktivitása, általánossá vált az ülő életmód; ez a mozgásszegény életmód különösen jellemző Magyarországra. A magyar lakosság 93%-a kevesebbet mozog heti 2x40 percnél. A mozgásszegény életmód ugyanakkor fokozza a koszorúér-betegségek, a 2-es típusú diabetesz, a rák, a szívroham, az elmezavar vagy a depresszió kialakulását. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány statisztikai évkönyve (2008) szerint a koszorúér-betegség okozta halálozás mértéke Magyaroszágon 300%-kal magasabb, mint a nyugat-európai országokban. Csak ennek az egy betegségnek a kezelése az egészségügyi rendszernek minden évben 3852 Ft-jába kerül állampolgáronként, a járulékos veszteségekkel (korai halálozás és betegségben töltött idő miatti termelé-kenység csökkenés, beteg környezetére járuló egyéb kiadások) együtt pedig 23929 Ft /fő, amely évi 240 millliárd Ft kiadást eredményez az egészségügyi ellátórendszernek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es ajánlása alapján a fent említett betegségek és veszélyek kockázata rendszeres testmozgással jelentősen csökkenthetők. Heti 150 perc mérsékelt mozgással (élénk séta) vagy 75 perc aktívabb testmozgással (futás) 3,4 évvel megnövelhető az illető várható élettartama.
Építészeti, városépítészeti szempontból olyan terek létrehozását javasoljuk, amelyek helyet biztosítanak ezen életmódformáló tevékenységeknek és a velük járó pozitív folyamatoknak. Pályázatunk egy olyan park létrehozását javasolja, amely különféle, kültéri városi terekben végezhető fizikai tevékenységeknek ad otthont. Egy olyan testkultúra parkot, ahol a látogató vagy észrevétlenül is fizikai aktivitást végez (“át van verve"), vagy az új kontextusba és szituációba helyezett eszközök kedvet csinálnak neki addig nem végzett testmozgáshoz.
3.0 ALAPELVEK
3.1 Zöldfelületek
Budapest európai összehasonlításban szűkölködik a gondozott zöldfelületekben. Míg az európai átlag 21,00 m2/fő, addig Budapesten (a city-ben) ez az adat 14,40 m2/fő. Egyes belvárosi kerületekben a zöldfelület 1,00 m2/fő alá esik, a 2. kerületben 4,20 m2/fő (forrás: Védegylet (2006), Budapest Portál), amely bőven a WHO által javasolt, a kiegyensúlyozott városi élethez szükséges minimum 9,00 m2/fő alatt van.
A meglévő budapesti zöldfelületek minőségét és használatát vizsgálva megállapítható, hogy míg a Margitsziget és a Városliget funkcióktól túlterhelt városi parkok, addig más, a belső zöldgyűrűhöz tartozó zöld területek vagy elhanyagoltak, vagy funkció szempontjából alulhasznosítottak. Javaslatunk szerint Budapest belvárosában a zöldterület-fejlesztés mellett hosszútávú célként meg kell valósuljon egy zöld decentralizáció is, amely tehermentesíti az említett két közparkot.
A fentiek figyelembevételével úgy gondoljuk, hogy a Millenáris 2 területén maximális mértékben többszintű, intenzív zöldterületet kell kialakítani, amely a Millenáris 1 területtel együtt egy új nagyléptékű parkot ad a kerületnek/városnak.
3.2 Millenáris 1 és Millenáris 2 kapcsolata
Fontosnak tartjuk, hogy a két park a térbeli folytonosságon túl gondolatilag és térbeli szervezésben is kiegészítse egymást. Míg a Millenáris 1, kulturális intézményei és nyugodt parkfelületei miatt, a szellemi feltöltődésről és pihenésről, addig a Millenáris 2 tervünkben fizikailag aktívabb kikapcsolódásról, testkultúráról szól. A szellemi és testi kikapcsolódás e két park láncolatában válik egy teljeskörű rekreációs városi felületté. Ez az egyedülálló kettőség Budapest léptékében is jelentős turisztikai erőt képviselhet, amivel képes tehermentesíteni a Margitsziget rekreációs felületeit.
A Millenáris 1 tájépítészeti tervezésének alapelve (és sikeressége) a táji terek létrehozása volt; sík parkfelületek kialakítása helyett a vertikális elemekkel is elválasztott mikroterek különböző tematika és térélmény szerint kapcsolódnak egymáshoz. A Millenáris 2 tervezésekor ezt a térszervezésbeli gondolatot kívánjuk folytatni. A tervezési területen kialakított új domborzattal egyrészt egymáshoz szervesen kapcsolódó különféle téri élményeket kívánunk létrehozni, másrészt a testkultúra tematikának szeretnénk egy térbeli alapot biztosítani. Egy olyan térbeli alapot, amelyen akár tudatosítás nélkül is mozoghat a látogató (terepséta), ezáltal is csökkentve mozgáshiányosságát, vagy igénybeveszi az újszerű téri adottságokba integrált fizikai aktivitást ösztönző sportszerek és -felületek adta lehetőségeket.
3.3 A talált tárgy
A két park közötti további fontos kapcsolati elemnek tartjuk a Ganz-gyár építészeti továbbélését. Bel-Buda egyedülálló építészeti öröksége az egykori iparterület és az azon lévő műemlékvédelmi szempontból is jelentős épületegyüttes. Érdemes lehet akár az egyes épületek műemlékvédelmi értékéről is állást foglalni, azonban úgy gondoljuk, hogy a Ganz-terület mint építészeti komplexum a legértékesebb, s mint struktúra kell továbbéljen.
Ahhoz, hogy a testkultúra park minél változatosabb fizikai tevékenységeket magában tudjon foglalni, szükségesek bizonyos vertikális térbeli elemek, valamint horizontális fedett területrészek. Javaslatunk szerint - újonnan épített pavilonrendszer helyett - az M-jelű csarnoképület tartószerkezetének (pillérek, illetve az azokat összekötő darupályák) megtartásával ezek a térbeli lehetőségek biztosíthatók. Az új domborzatba ágyazott tartószerkezet strukturálja a különböző apró funkciókat, valamint biztosítja az ipari terület karakterének folytonosságát.
Építészetileg a pillérszerkezetet “talált tárgy"-ként kezeljük, ami azt vonja magával, hogy a meglévő fizikai és felületi adottságait megtartjuk, csupán a kültéri viszonyoknak ellenálló felületkezelést adunk. A testmozgáshoz és árnyékoláshoz szükséges új elemek (pl.: függyeszett sodronylepel, hinta, streetball palánk, vízesés, burkoló növényzet...) ehhez a tárgyhoz viszonyulnak: támaszkodnak rá, lógnak róla, felfutnak rá.
3.4 Parkolás
A tervezési területre nem tervezünk mélygarázst, illetve tömeges felszíni parkolásra alkalmas felületet. E döntésben több tényező is szerepet játszik:
1. Budapest belvárosában szükség van az autósforgalom csökkentésére. Ehhez a Budapesti Integrált Városfejlesztési Stratégia és a 2030-as Városfejlesztési Koncepció is kijelöl irányvonalakat. A nemrég lezajlott Széll Kálmán tér rendezésére kiírt tervpályázat (és az azon győztes terv) közlekedésmérnöki szakvéleménye is ezt a folyamatot ösztönzi. A szükséges P+R parkolókat legalább a Budagyöngye vagy azon kívülre kell telepíteni. A környéken jelenleg is található számos mélygarázs (Mammut, Millenáris), és a Széll Kálmán tér rekonstrukciója során is létesül egy.
2. Ahhoz, hogy a Millenáris 1-2 betöltse az általunk javasolt Budapest léptékben is jelentős zöldfelületi és rekreációs szerepét, egy magas intenzitású, 3 - 4 szintes (1. alacsony és magasabb fűfélék, 2. bokrok, 3. fák, 4. M-jelű csarnoképület tartószerkezetéről lógó kúszónövényzet) növényállomány szükséges. Ez csak akkor biztosítható, ha a föld alatti mélygarázs nem akadályozza a növényzet gyökerének fejlődését.
3. Az általunk választott testkultúra tematika gondolatiságával ellentétes a környékbeli autós forgalom intenzitásának növelése. A park elsősorban a kerületi lakosok, másodsorban a teljes város rekreációját szolgálja, ezért nem terveztünk semmiféle forgalomgeneráló beruházást a területre.
4.0 FELÜLETEK
A keresztirányú fő közlekedési útvonalak tömör, az alárendelt összekötő utak pedig tömörített szemcsés burkolatúak. Az aktívabb, speciális burkolatot igénylő sportfelületek részben színezett granulált-reciklikált gumiburkolatot, részben faháncs burkolatot kapnak.
A zöldfelületek a már említett 3 - 4 szintes növényállománynak megfelelően alacsony és magasabb fűfélékből, bokrokból, városi helyzetet tűrő fafélékből és a csarnokszerkezetről csüngő kúszónövényzetből állnak. A parki vízfelület részét képezi a csarnok és a Mammut között elhelyezett kis tó, a vízzuhatag a talált tárgyról, és a kettő közötti kapcsolatot biztosító patak.
A különböző fizikai tevékenységek helyeit kijelölendő változik a terep burkolata, így - a tevékenységek egymásra takarását is leképezve - több helyen jelenik meg a burkolati minőségek átmenete. Ilyen például a kis tó melletti nagy köves felület, amely mezítlábas járkálásra van tervezve, ezáltal az idősebb korosztály számára is ideális különleges testmozgást biztosítva.
Guba Sándor, Hámori Péter
15:21
Megkésett szakmai magánvélemény (mert csak most jutott el hozzám a diskurzus híre): azt hiszem, jól tenné a tájépítész szakma, ha egyszerűsítené a fogalomhasználatát. Nem igazán értek hozzá, de tudtommal a zöldterület-zöldfelület szópáros ilyen használati módja olyan hazai sajátosság, ami rengeteg félreértést okoz a szűk tájépítész szakmán kívüli diskurzusban, ezért igen jó alkalmat teremt a félremagyarázáshoz. Legalább az egyiket - mondjuk a zöldterületet - törölni kellene a jogszabályi és a szakmai szóhasználatból. Ha jopbban meg kellene magyarázni, mire gondolunk, talán világosabb lenne a tartalom, és kevesebb a félremagyarázás.
11:43
Most akkor vége? Ennyire futotta? Marad a káosz a zöldfelület, a zöldterület definíciója körül? A szakma tényleg tehetetlen?
17:49
Jared Diamond számos példát hoz jelentős korábbi kultúrák elbukására a Húsvét-szigetektől Róma példájáig. Az inadekvát társadalmi-kulturális válaszok a következő hibás mintát követték: 1: Nem ismerték fel a problémát, mielőtt az megjelent. 2: Nem érzékelték a problémát, amikor az megjelent. 3: Nem oldották meg a problémát, amikor azt már érzékelték.
18:12
@Lazzlo: ...és a magán jólét és a köznyomor állapota sem tűnik hosszú távon fenntarthatónak:-(
05:34
Mi számít be a zöldterületbe?
Csak a park vagy a fasor is?
A fasor hogyan?
Hogyan számolják ki a zöldterületet?
11:59
@alfoldi2011: Pontosítás. (Használjuk őket jól. Kérdésünk is jó lesz akkor és értelmezhető. Ez természetesen nem csak a kérdező hibája. A jogalkotói is. Nem tartotta - eddig - szükségesnek ezt tisztázni. Szakmai javaslat ellenére nem. Pedig szükség lenne rá.)
zöldterület: A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterületei, vagy kivételes esetben közhasználat céljára átadott területei. (ide tartoznak a közparkok, közkertek övezetei).
zöldfelület: minden olyan felület, amelyet növényzet borít.
16:53
@bardóczi: Ezeket a szerintem semmire sem jó definíciókat ismerem, éppen ezért kértem a rendes meghatározást.
A kert, a park szerintem egyértelmű, mert lehet látni, hogy mit fed fű, virág.
De mi van a fasorral?
A tövek vetülete, a fakoronák vetülete számít? A városi utak egy része árnyékban van, lombkorona alatt van. Ugyanígy a járdák is. Hogyan is van itt a zöldterület vagy a zöldfelület?
Ha század pontossággal adnak meg valamit, akkor nem kellene tudni azt, hogy egyáltalán mit mérünk?
Vegyünk egy átlagos példát:
van egy utca, melyben az út 6 m széles.
Az út két oldalán van egy-egy árok, melynek vetülete 3-3 m-t foglal el.
Majd az árkok és a házak között mindkét oldalon van egy-egy járda, 2-2 m szélességben.
Az árok vonalában, az útburkolat mindkét oldalán van egy-egy fasor. A fasor 30 cm mellmagassági átmérőjű hársakból áll.
Mennyi itt a zöldfelület és mennyi a zöldterület?
20:21
@alfoldi2011: innen lehet interpolálni
http://b6.hu/alfa/index.php/otek-2/329-otek-5-melleklet
00:35
@FenyvesiHK: Köszönöm, de a megadott OTÉK 5. táblázat többszintes növényállományra, tetőkertre, homlokzati zödfelületre vonatkozik és nem arra az utcai példára, melyet korábban leírtam.
05:10
@alfoldi2011: Alföldi2011 úr kérdése nagyon jó. A városligeti törvény a "zöldfelület" fogalmát használja. Itt fontos (persze csak a természet és a jogállam iránt érdeklődők számára), hogy a sétautak, a karbantartási célú épületek vagy egyszerűen csak a füves térségek lekopott sarkai, a kitaposott ösvények zöldfelületek-e? És hogy a többszintű növényállományok és a kopár szík sarja között tesz-e különbséget a szabályozás? Hogy pl. betonfalak borostyánnal vagy sávteraszos telepítésű egyéb futónövényekkel történő betelepítése mennyiben, milyen átváltási tényezővel számítható zöldfelületnek? Miután az önkormányzat és a kormányzat, beleértve a kormánybiztost, semmit nem tesz ezeknek a dolgoknak a tisztázására, csak vár, hogy aztán (a homályba vesző eredeti állapothoz képest) a készre ráfoghassa, hogy törvényes, célszerű minél hamarabb, minél pontosabban tisztázni a fogalmakat és a méreteket.
05:53
@alfoldi2011: Egyáltalán nem egyértelmű a kert és a park sem, mert lehet valami úgy zöldterület része, hogy egyáltalán nem fedi zöldfelület. A zöldterületben ugyanis vannak burkolatok, építmények, vízfelületek, stb. Továbbmegyek, egészen másfél évvel ezelőttig lehetett valami úgy zöldterület, hogy 100%-ban leburkolták, mert addig az OTÉK nem határozta meg a zöldterület övezetén belüli minimális zöldfelületi arányt. Ahogy mondtam, a zölterület jogi kategória, ezért az ön kérdése értelmetlen. Egy út két oldalán ugyanis nincs zöldterület, mert az út maga nem zöldterület jogi kategóriában van hanem közút jogi kategóriában. Az út mentén csak zöldfelület van. Ha fásított, akkor ez a zöldfelület többszintes. Jobb esetben van egy zöldsáv, amin van gyep vagy cserjeszint és ennek van egy vízszintes vetülete, és van egy lombkorona szint, amelynek van egy számítható levélfelülete. És pontosan ennek mérőszámait nem rendezi tisztességgel az OTÉK. Legutóbbi módosításakor például egyetlen tollvonással eltörölte az addig létező (bár rosszul megfogalmazott) számítási különbségeket egyszintes, kétszintes és háromszintes (gyep, cserje, lombkoronaszint) között. Továbbá nem ismeri az OTÉK a levélfelület index fogalmát, ennek segítségével lehetne pontos képet kapni mondjuk egy közel zéró vízszintes zöldfelületi vetületű, burkolt, de fásított köztér vagy éppen egy utcai fasor tényleges zöldfelületi arányáról (Magyar Máriának és osztályának köszönhetően a BM színvak a zöldfelületi szabályozásra), éppen ezért a dilemma teljesen jogos, csak a kérdése jogi értelemben pongyola. A Városligetben vagy a Kossuth téren való százalék bűvészkedés is ennek tudható be: ténylegesen mindkét területen növelhető a zöldfelület (a Kossuth téren nőtt is), de ennek a megnövelt felületnek a jó része gyep vagy födém felett kialakított tetőkert lesz/lett. Többé nem téma, hogy egy talajkapcsolatos zöldfelület, vagy egy többszintes zöldfelület magasabb értékű, ahogyan nem téma, hogy egy beállt fás zöldfelületnek más elbírálás alá kell esnie, mint egy újólag kialakított, tekintélyes lombkoronákkal nem rendelkező (nem "ősfás") zöldfelületrészletnek. Előbbinél egyetlen hatalmas fán akkora asszimilációs összfelület is megjelenhet, mint egy focipálya gyepfelületén. Ma a törvény előtt egyenértékű zöldfelületnek számít egy tegnap legyeptéglázott fátlan zöldfelület, és egy 100 kifejlett fát, 500 cserjét, gyepszintet tartalmazó ugyanakkora parkrészlet. Ez pedig kellően jó táptalajt biztosít a szám-mágusoknak a szám-mágiához. Érdek, hogy ez így legyen (bár nem feltétlenül közérdek.)
06:29
@bardóczi: Amit leírtál, őrület. Az élhető városra áhítozó polgárokkal szembeni arcátlanság csúcsa. Nagyon sokat kellett elfelejteni és szemenköpni a szakmátokból ahhoz, hogy ez a szabályozás így összejöhessen: "Az OTÉK legutóbbi módosításakor például egyetlen tollvonással eltörölte az addig létező (bár rosszul megfogalmazott) számítási különbségeket egyszintes, kétszintes és háromszintes (gyep, cserje, lombkoronaszint) között. Továbbá nem ismeri az OTÉK a levélfelület index fogalmát, ennek segítségével lehetne pontos képet kapni mondjuk egy közel zéró vízszintes zöldfelületi vetületű, burkolt, de fásított köztér vagy éppen egy utcai fasor tényleges zöldfelületi arányáról". Meggyőződésem,hogy méltatlanok a pozíciójukra azok, akik - a szabályozásért felelős szakemberként - ennyire behajoltak a (ön)kormányzati faragatlanságnak, a mindent beépíteni akarók politikailag motivált gátlástalanságának.
08:33
@alfoldi2011: Megerősítve Sándor válaszát, mérgemben írtam az interpolálást, mert az új OTÉK tényleg bedobja a gyeplőt a lovak közé és még az is lehet, hogy nem szándék nélkül. Minden akadály eltakarítandó a "szabad" területfelhasználás érdekében.Jaj nekünk.
Az értelmesebb népeket a válság arra tanította,hogy a meglévő értékeiket mérjék fel és óvják, hasznosítsák buldózer és radírozás helyett. Egyszer majd mi is felnövünk. A remény hal meg utoljára.De addig is egy rendes park kifejlődése minimum 50 év. Hány ötven évet kell még várni?
Kicsit elkanyarodtunk a Millenáris Széllkaputól, ahol hálistennek most éppen park születik a szoci brontoszaurusz helyén de várjuk ki a végét, mert ez még csak az ötletpályázat szintje és bármilyen szimpatikus az elgondolás, az egész projekt csak a Széll Kálmán tér közlekedési anomáliáinak megoldásával lehetne tényleg üdvözítő.
08:58
@FenyvesiHK: Mi az, hogy "értelmesebb népek"? Meg hogy "Egyszer majd mi is felnövünk"? Köszönöm, felnőttem, és aránylag értelmesen döntöttem életem néhány eddigi fontos kérdésében. Nem a hazai "népek"-ben van a hiba, ahogy azt a - megbocsásson - kisebbségi érzéssel elegy elitizmus mondatja némelyőnkkel, hanem a faragatlan politikusokban, a gyáva, szervilis hivatalnokokban és - bizony, bizony - némely, hasonlóan minősíthető építészekben. Legalábbis, ha a Ligetben és az Orczy-kertben ezt a törvényekkel körülbástyázott természetrombolást valóban véghezviszik.
10:53
@Pákozdi Imre: Ehhez az OTÉK-ot gondozó jogalkotók részéről semmit nem kellett elfelejteni, csak nem szabadott hozzátanulni semmit, olyan fejlesztéspolitikai dokumentumokat sem, mint a Lipcsei Charta vagy az éppen a magyar EU elnökség alatt éppen ugyanezen államtitkárság által kidolgozott "Klímabarát Városok - Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről" c. szösszenetet sem. Ezt készséggel megtették. A korábban OTÉK-ban lévő többszintes növényállományra vonatkozó szabályokat a szakma erőszakolta be, annyi volt a feladat, hogy az "egyszerűsítés" jegyében ezt ki kellett onnan venni. Ezt is készséggel teljesítették. Persze az "egyszerűsítés" és a "gyorsítás" a valóságban mindig azt jelenti, hogy végül is minden átláthatatalanabb, szabályozatlanabb és bonyolultabb, a végeredmény pedig az épített környezet minősége szempontjából vállalhatatalnabb lesz. Lásd még erről Bodonyi Csaba méltánytalanul kevés kommentárt kapott kiváló írását.
11:30
@Pákozdi Imre: A “faragatlan politikusok” és a “gyáva megalkuvó hivatalnokok, építészek” is mi vagyunk. Éppen az elitista tekint úgy a faragatlanokra és megalkuvókra mint “ők” és a felnőtt-értelmesre mint “én”. De ha már így van, akkor a felnőtt-értelmesnek kell a helyes irányt mutatni a többieknek, mert az nem mindig magától érthetődő. Ez az un. civil kurázsi. Mindenféle kisebbségi komplexus nélkül most nem német példa, hanem spanyol. A Szentkirályi Zoltán emlékülésen hangzott el Kóródy Anna Nóra az éptört. tanszék doktoranduszának előadása, amely a műemlékekben rejlő használati értéknek az elemzéseit tárgyalta. Az új tartalmakkal ellátott műemlékek, mint a városi funkciók hordozói. Spanyolország igazán bővelkedik az épített környezet pusztuló tanuiban. A kortárs spanyol építészet passzív, kerülgetnivaló akadály helyett egyre inkább örökségként tekint erre az emlékanyagra. Ez a szemléletváltás a példák alapján mintegy a valós életbe újra beemeli, mai funkciókkal látja el az újrahasznosított műemlékeket. A paradigmaváltás lényege: “mű-emlék” helyett “örökség”, amit megőrizni mindenkinek kötelessége. A politikusnak is, a hivatalnoknak is, az építésznek is, meg a köznek is. Ez egy folyamat, amit meg kell tanulni. Az egész világon végigsöprő válság mindennél jobban ráébresztette a társadalmakat ( már amelyek ráébredni óhajtottak, ezeket nevezem én értelmeseknek), hogy az energiákkal való takarékosság egyik fontos forrása az épített környezet újra felhasználhatóságának alaposabb vizsgálata, a funkciók változtatható lehetőségeinek elemzése és ennek mentén a múlt, akár a közelmúlt épületeinek megőrzése, valós hasznosítású, gazdasági, kulturális integrálása.
Ha jól tudom írásaiban éppen Ön az egyik szószólója ennek a fajta megőrzésnek, a rozsdaövezetek és a használaton kívüli műemléképületek pl. múzeumként való újrahasznosításával.
Visszakanyarodva a Millenáris Széllkapu ötletpályázathoz, ez most éppen a jó példa a rosszakkal szemben.
13:13
@FenyvesiHK: Nem. Azok a hivatalnokok nem mi vagyunk, annak ellenére, hogy mi választottuk meg azokat a politikusokat, akik így, ilyen kiábrándítóan maguk alá gyűrik a hivatalnokot, a vállalkozót, az építészt. Itt van egy nagyon komoly áttétel köztünk és őközöttük. Továbbá nem a barnaövezetek beépítése ellen érveltem, hanem a beletörődés és a megalkuvás igéinek többes szám első személyű használata ellen. A civil kurázsi nevében, ha úgy tetszik.
23:45
@bardóczi: Valami 13,7 m2/fő, de nem tudjuk, hogy mi!
Nem baj az, hogy a legegyszerűbb fogalmaknak sincs rendes definíciója? Így lehet a zavarosban halászni.
Nem lehetne az, hogy a betonjárda ne lehessen zöldfelület?
23:37
@bardóczi: Égre kiálltó bűn, ahogyan a biológiai aktivitás érték számítás módját a BM elrendezte! Az előkészítő dokumentumban az illetékes főosztályvezető leírta, hogy az önkormányzatoknak ezzel semmilyen plusz feladatuk nem lesz. Csak minden település (3000)fejlesztési tervét kellene átvizsgálni és módosítani, ahol szükséges. De pl. a vízfelület is aktív biológiailag! Főleg a lebetonozott aljú Városligeti tó nyáron, amikor a hínártól és a madarak ürülékétől valamint a benne rohadó perecektől a közelében sem szabad tartózkodni. De ez is előkészítette azt, hogy a "kiemelt beruházások" esetén ne legyen olyan sok kikerülendő környezetvédelmi akadály.
Továbbá egy kis településen rendeben van, hogy a település közigazgatási határán belül kelljen pótolni a kivágott fákat, kipusztított zöld területet/felületet.Na de a fővárosban? Így pótolják majd a Kossuth téri fákat Csepelen!
12:54
@Garay Klára:
17:23
@Lazzlo: Zelnik István Aranymúzeumában láttam, hogy van egy negyedik majom is. Ő a szívére szorítja a kezét, ami azt jelenti, hogy sem gondolataiban, sem szívében nem táplál gyűlöletet vagy gonoszságot:-)
17:29
@Garay Klára: Aha. Egy jószívű, tiszta gondolkodású majom, aki nem hall, nem lát és nem beszél. Klassz.
18:11
@Pákozdi Imre: Ha lát és hall az ember (majma), akkor bizony néha nemcsak szépeket gondol és érez:-))))
15:06
"Budapest európai összehasonlításban szűkölködik a gondozott zöldfelületekben. Míg az európai átlag 21,00 m2/fő, addig Budapesten (a city-ben) ez az adat 14,40 m2/fő. Egyes belvárosi kerületekben a zöldfelület 1,00 m2/fő alá esik, a 2. kerületben 4,20 m2/fő (forrás: Védegylet (2006), Budapest Portál), amely bőven a WHO által javasolt, a kiegyensúlyozott városi élethez szükséges minimum 9,00 m2/fő alatt van." De jó lenne hozzájutni ezekhez a statisztikákhoz! A Budapest Portálon a "Statisztika" rovat "Feltöltés alatt" (ez jól jellemzi a Tarlós-adminisztráció tényleges viszonyát az adatszabadsághoz, tágabb értelemben a demokráciához), de a Védegylet honlapján sem találtam archívumot. Ha valaki tud segíteni a megfelelő linkkel, köszönet érte.
12:36
@Pákozdi Imre: Nincs hivatalos mérés, nem mérünk ilyet mert nem fűződik hozzá "magasabb" érdek. Így statisztika sincs, a KSH statisztikái pedig torzítanak, mert csak zöldterületeket mérnek. Egy 2009-es ÁSZ jelentés törvénymulasztásos hiányokról számolt be e téren 50 olyan jelentős magyarországi települést vizsgálva, amelyek zöldfelületi rekonstrukcióhoz uniós forrásokat használtak fel. Nehéz az összehasonlítás is más európai városokkal, mert nincs egységes európai mérési rendszer. Az ogy. Fenntartható Fejlődés Bizottsága számára az ogy. infoszolgálata 2011-ben készített egy európai összehasonlítást "Városi zöldfelületekvédelme az EU tagállamaiban" címmel, amely szerint Bécsben 111 m2/főBrüsszelben 80 m2/főPrágában 22 m2/főLondonban 142 m2/főTallinban 100 m2/főHelsinkiben 106 m2/főPárizsban 14,5 m2/fő (Bois de Boulogne-al és Viccenessel együtt)Athénban 2,5 m2/főVilniusban 15,8 m2/fő (állami erdőkkel együtt: 213 m2/fő)Berlinben 18,5 m2/főRómában 131 m2/főLiszabonban 10 m2/főBukarestben 9,7 m2/főMadridban 17 m2/főStockholmban 230 m2/főPozsonyban 10,7 m2/főAz összehasonlíthatóságot torzítja, hogy míg egyes városokban gyerekekre, főre lebontva vannak statisztikák, addig máshol ilyen mérések nincsenek, egyes városok az erdőket vagy a magán területek zöldfelületeit is számon tartják, mások csak a parkokat, fasorokat.
Budapest tekintetében a legalaposabb ilyen jellegű mérést a Pro Verde koncepció keretében (ami nem került fővárosi közgyűlés elé, mert nem tartották fontosnak, így nem is lett belőle határozat) történt meg ahol űrfotók pixeleinek infratartományához rendelt ún NDVI indexekből (az infravörös tartományt a levélfelület visszaveri, ezért zöld) sikerült megállapítani az 1990-es és a 2005-ös zöldfelületi állapotot Budapesten, valamint a két érték közötti változást kielemezni 1 m-es pontossággal. A kutatás Jombach Sándor, Gábor Péter és akkori Studio Metropolitana vezetőként Ongjerth Richárd nevéhez fűződik. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán zajló városökológiai kutatások részeként a 2010-es állapot is elemzésre került azonos módszerrel, ennek még nem láttam összefoglaló publikációját. Budapest vezetése nem kíváncsi ezekre az eredményekre, ezért nincs fenn ebből a Budapest portálon semmi. Talán túl árulkodó lenne a monitoring.
21:25
@bardóczi: “Nincs hivatalos mérés, nem mérünk ilyet mert nem fűződik hozzá "magasabb" érdek.”
Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként, a Milánói Charta aláírásával csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után.
A belépő tagországok vállalják, hogy a többi országhoz hasonlóan létrehozzák az alapokat a paradigmaváltáshoz: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció” percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és szociális alapigény” szintjére emelik vissza.
A magyar Geen City-ben résztvesz minden jelentős kerttel, tájépítészettel fogalalkozó szakmai szervezet és felsőoktatási intézmény.
A ZÖLDEBB VÁROSOKÉRT Nonprofit Kft. a Green City Mozgalom hazai képviseletét látja el, mely szervezet– közhasznú jogi személyként – a mozgalom operatív (koordináló és tudományos tevékenységet végző) szerve.
A vállalásai részletesen az alábbiak:
"Green City Akkreditációs Pontrendszert© és Útmutató Kézikönyvet fejlesztünk és vezetünk be a valódi fenntartható (zöld) szabad terek tervezéséhez és értékeléséhez (mintaprojektek tervezés-előkészítésének, tervezésének, kivitelezésének, fenntartásának-gondozásának végigkövetésén, valamint mérésén-értékelésén keresztül)A rendszert oktatjuk és a csatlakozó partnereinkkel (városokkal, fejlesztő cégekkel, nagyvállalatokkal) megvalósítjukA “Z” vitamin, a valódi zöld komplex és jelentős pozitív hatásait mind szakmai mind ismeretterjesztő és oktatási fórumokon, konferenciákon népszerűsítjük, a kutatási eredményekből leszűrt gyakorlati tudnivalókat kézikönyvek formájában kiadjukA városi zöld fenntarthatóság terén tanácsadunk, értékelünk a tervezéselőkészítés szakaszától egészen a kivitelezésig és az utógondozásigA tudatos növényesítés gazdasági és szociális hatásaival kapcsolatos európai és hazai kutatásokban részt veszünk, a mozgalom többi tagországának tapasztalatait gyűjtjük, hogy az eredményeket mihamarabb a napi gyakorlatba tudjuk ültetni. Együttműködünk a zöld szakma egyéb szervezeteivel (tervezők, kivitelezők, fenntartók, zöldtetőépítők, kamarák), hogy pozitív hatással lehessünk a városi folyamatok szabályozására, gyakorlatára."Mindez csak azért érdekes, mert ha Magyarország tagja ennek az igen szimpatikus szervezetnek, akkor kellene lennie támogatott/publikált mérésnek és értékelésnek, (ami nélkül kutatás sem lehetséges) mert így csak egy lufi az egész.