Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épülettervek/Középület

Mozdítható tömegek - BCE kollégium és professzori vendéglakások

1/10

Alaprajz - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA

?>
Alaprajz - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Helyszínrajz - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Metszet - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Utcai homlokzat - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
?>
Vizsgálatok - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
1/10

Alaprajz - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA

Mozdítható tömegek - BCE kollégium és professzori vendéglakások
Épülettervek/Középület

Mozdítható tömegek - BCE kollégium és professzori vendéglakások

2017.11.03. 12:13

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence

Budapesti Corvinus Egyetem Kollégium és Professzori vendéglakások tervpályázat

URL:
T1 STUDIO

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Török Szabolcs Bence DLA, Monory Rebeka

épületgépész tervező: Fok Zoltán
tűzvédelemi tervező: Pukánszky Gabriella
rehabilitációs szakértő: Ruttkay Ágota

látványtervező: Vági Bence 

Letölthető dokumentumok:

A pályamű leghangsúlyosabb törekvése a tömegképzés. Török Szabolcs Bence DLA és Monory Rebeka kísérletet tesznek a zártsorú utcakép fellazítására, oldására, azáltal, hogy térben kimozdítják az épülettömegeket. A T1 STUDIO tervét a Bíráló Bizottság a benne megfogalmazott építészeti gondolatokért rangsorolás nélküli III. díjban részesítette.

Telepítés - Adottságok, előzmények

A tervezési területet körbevevő, az egykori közraktárak szomszédságában álló telektömbök egységesnek mondható beépítésükkel és karakterükkel jól prezentálják Belső-Ferencváros XIX. század második felében kialakult belvárosi szövetét. Ezt az egységes - többnyire zártudvaros beépítéssel épült - tömbstruktúra itt ott felszakad, köszönhetően egyrészt a környező utcákban megfigyelhető felnyíló-, és átmenő udvaros beépítések szándékainak, valamint a lakóövezet hangsúlyú szövetbe hangsúlyos elemként belekerülő közösségi (és ipari) épületek szokásostól eltérő telepítési és tömegképzési koncepciójának. Példaként gondolhatunk itt a BCE új oktatási épületének bejárati zónájára, a Kinizsi utca elején álló kollégiumok különféle koncepció szerinti telepítésére vagy éppen merész példaként a Léstyán Ernő által tervezett Trafóház épületére.

A jelenleg foghíj építési telken a 1990-es évek végéig állt egy F+1 magas klasszicista/eklektikus lakóház ("egykor állítólag gazdag bél-nagykereskedő háza volt"), melyet igen rossz állapota miatt bontottak le, tetővonala ma is látszik a szomszédos tűzfalakon. A tervezéssel érintett Czuczor utca karakterét erősen meghatározza a magassági értelemben vett léptékváltás a Duna irányában, mely a szabályozási környezet előírásai és a megmaradó épületekhez való illeszkedés miatt is jelentős kötöttséget jelent. Az építési telekre néző tűzfalak méretükben és vonalvezetésükben is meglehetősen változó, összetett világot alkotnak, ezzel a meghatározó adottságként jelennek meg. A Czuczor utca északi oldalát az egyetem többfunkciós új oktatási és iroda épületének homlokzata uralja. Funkcionális lehetőség, hogy a tervezési területtel szemben található az oktatási épület vendéglátó egysége, melyen keresztül az intézmény oktatási funkciói is közvetlenül elérhetőek.

 

Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
3/10
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA

 

A telepítés szempontrendszere

A javasolt beépítés a tervezési feladat több kihívását igyekszik párhuzamosan kezelni. A tervezés során elhelyezett tömegek egyfajta folytatásai a meglévő tömegstruktúrának és a szomszédos tűzfalaknak. A tervezett komplexum téri világa és kompozíciós rendje a két nagyon különböző magasságú beépítés egymáshoz feszüléséből alakul ki olyan módon, hogy közben a kapcsolódó épületszélek, zavaró tűzfalak "elvarrása" is megtörténik. A beépítés emellett a kapcsolódó külső terek továbbvezetésével jön létre, mely által telkeken átnyúló egybefüggő térrendszer alakul ki. Ez egy zárt udvaros beépítésnél sokkal "levegősebb", egy teljesen felnyitott elhelyezésnél védettebb téri világot eredményez.

A telepítés a két eltérő magasságú tömegnek és az ezeket összekötő híd-elem kompozíciójának köszönhetően az utca felől érzetre zárt beépítést ad, ugyanakkor a tömegképzésből adódóan az épület meg is nyílik ebben az irányban. Ez a feltárás amellett, hogy kezeli az utcakép magassági egyenlőtlenségét, egyben átértelmezi a tömb belső udvarát is, mely a korábban említett közösségi épületek megnyitásaihoz hasonlóan sok lehetőséget rejt magában. Amellett, hogy szükséges kapuszerű zárás és a privát szféra biztosítása megtörténik, a telepítésből adódó megnyitások, átlátások a belső tereket is városi tér szintjére emelik. A többszintes belső udvarterek a kollégiumi funkciót gazdagítják, hiszen ezek a privát tér/intim kert funkciók mellett egyszerre a közösség fogadó-, gyűjtő- és élményterévé is válnak.

A beépítés effajta megnyitása mind a természetes megvilágítás, mind a közérzet/térarány, mind szellőzés kérdéseit hatékonyan kezeli. Az épületben elhelyezett kollégiumi szobák természetes fénnyel jól ellátott helyiségek, megfelelő kilátási "távlattal" kialakíthatóak, a kissé zártabb legalsó két szint terei intenzív zöld növényzetre néznek. A tervezett beépítés tájolás és benapozottsága a kollégium funkciónak megfelelő, az adottságokat figyelembe véve ideálisnak mondható.

 

Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
4/10
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA

 

Tömegképzés

Az épület tömegképzésében és belső szerkesztettségében a funkcionalitás, a gazdaságosság és az ergonómia a meghatározó tényező. A tömegek építészeti formálására a hagyományos budapesti arányok és kapcsolódási pontok keresése a jellemző. A terv ezért a két eltérő méretű tömeg és az ezeket összekötő hídelem formálásában és eszközrendszerében visszafogott, illeszkedő karakterű.

A kompozíció lényege elsősorban a kétféle méretű tömeg arányában és viszonyából adódó játékosságban rejlik, valamint abban, hogy az épületet meghatározó közösségi funkciók, (pl. fogadótér recepció, multifunkciós terem, tetőteraszok, közösségi, tanuló, sport és rekreációs terek) a téri kompozícióban kellő hangsúlyt és szerepet kapjanak. Ennek következtében a földszinti egységek szerkesztettsége és hangsúlyos megnyitása, az emeleti csoportos tanulószoba homlokzati kitekintő ablaka, a közösségi terek központi pozíciója, vagy éppen a két tetőterasz a Czuczor utcát és a budapesti tetőket "domináló" elhelyezése mind-mind hangsúlyos elemei az épület tömegképzésének. E közösségi fókuszpontok az épületet annak szándékolt visszafogottsága ellenére dinamikus, fiatalos karakterrel kortárs tartalommal töltik meg. Mindezt úgy teszik, hogy a tervezett kollégium emellett biztosítja a pihenés és elvonulás szükséges feltételeit.

A ház tömegformálásában nagy szerepet tölt be az épület homlokzati megnyitásának kezelése. A nyílásképzés lyukarchitektúra-rendszere a környező építészeti karakter világába illeszkedik azzal a kiegészítéssel, hogy nem csak a architektúra arányrendszere, hanem a megnyitás irányai is segítenek értelmezni a telepítési és használati szempontokat. Az épületrészek hagyományos hosszoldalai nyitott, végfalai inkább zárt megformálásúak. Ez a karakter a zavaró átlátások hatékony kezelése mellett az épület tömegei által közrefogott belső térnek is izgalmas térértelmezési lehetőségeket biztosít.


Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
5/10
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA


Anyaghasználat

Az épület anyaghasználatára a tartós időtálló anyagok használata a jellemző friss tálalásban. Az épület homlokzati burkolására a kisméretű tégla és a műkő/látszóbeton felületek játéka a jellemző. Ezen anyagok alkalmazása egyszerre indokolható az építészeti környezet illeszkedő anyaghasználatával, a tégla felületek otthonosságot sugárzó szerepével és hagyományos, meghitt, otthonosságot sugárzó karakterével, de ugyanúgy rokon a Budapesti Corvinus Egyetem identitását meghatározó épületeinek analóg anyaghasználatával (Fővám téri központi épület, Sóház stb.). Mind a tégla burkolat mind a látszóbeton/műkő burkolat alkalmazása több szerephez köthető, mely az épület megjelenését egyszerre hagyományos és egyszerre kortárs, modern köntösbe öltözteti. A kisebb épülettömeg ferde síkjain (tetején) alkalmazott tégla burkolat az épülettömeg egységes kezelését és a tető 5. homlokzat szerepének betöltését szolgálja, hisz ez a felület mind a kollégium másik szárnyából mind a szemközti oktatási tömb ablakaiból nézve kvázi "homlokzatként" jelenik meg.

A homlokzaton alkalmazott áttört öntött beton és hézagosan rakott tégla felületek az utca és a belső tér kapcsolatának impresszív kezelésében, az utcai belátás mérséklésében, ugyanakkor a természetes megnyitásban játszanak szerepet. Az áttört felületek formaképzése információs és szimbolikus töltetet is hordozhat. Az épület utcai homlokzatán visszafogottan megidézésre került a korábban itt állt, elbontott épület, a téglaosztás átfordítása jelöli ki a klasszicista/eklektikus bérház egykori párkánymagasságát. Az épület általános szinti nyílászárói javaslat szerint korszerű festett fa kialakításúak, ezt a földszinten nagyméretű fémkeretes vagy keret nélküli portálüvegek egészítenek ki. A teraszajtók előtti üvegkorlát készül festett fogódzóval. A beltéri anyaghasználatra a tartósság, gazdaságosság, az otthonosság és az egységesség a meghatározó szempontok: Ezért a bútorok világát a fa/rétegelt lemez anyagok és meleg hatású/fiatalos színek használata dominálja.

Török Szabolcs Bence DLA


Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
6/10
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA

 


Bíráló Bizottság értékelése

A pályamű leghangsúlyosabb törekvése a tömegképzés. Azon kevés tervek egyike, amelyek kísérletet tesznek a zártsorú utcakép fellazítására, oldására, térben kimozdítva az épülettömegeket. A pályázók érzékenyen reagálnak a két szomszédos lakóépület különböző magasságú tömegeire, mintegy azok folytatásaként két - egy alacsonyabb (szoborszerű) és egy magas (L-alakú, keretező)- elemet terveztek, és két elemet a nagymértékben megnyitott földszint felett „teraszpánttal" fogták össze. Az alacsonyabb - 3 emeletes, beépített magastetős - épület szigorúan illeszkedik a szomszédos, 2 emeletes lakóépület magasságához és tetőhajlásához, míg a magasabb, „L" alakú szárny a telek túlsó aldalán álló 5 emeletes ház magasságát veszi fel a csatlakozó tetősíkokkal együtt emelkedve a hátsó telekhatáron már a takart oldalsó tűzfallal azonos méretben jelenik meg. Az utóbbi épület - az utcai homlokzat emeleti szintjének részleges megnyitása ellenére - véghomlokzatával jelenik meg az utcaképben, ami a koncepció erejét némileg csökkenti. Az utca térstruktúrájában egyfajta mélységi rétegződést reprezentálva álló épület között, szinte a közterület és a szomszédos lakóudvar folytatásaként egy belső udvar keletkezik, amely által a földszinti közösségi helyiségek és a kollégiumi szobaegységek egy része védettebb, ugyanakkor levegősebb szituációba kerül, mondhatni: az utca köztere egy intimebb privát térrel egészül ki. Az önálló telepítésből következően a közösségi és kiszolgáló funkciók megosztva kerülnek a két épületbe, és mivel az épületszárnyak közötti zárt átjárás nem, illetve csak a parkoló-szinten biztosított, a mindennapi biztonságos használat csak kompromisszumosorlátozottan és a komfort részleges feladásával oldható meg. A kollégiumi szobák elrendezése és kialakítása korrekt, a professzori apartmanok a kisebb épület tetőterében kaptak helyet. A műszaki leírásban részletezett gépészeti elképzelések a funkcionalitásnak és az általános műszaki elvárásoknak megfelelnek. Az épületgépész leírás korrekt, gyakorlatias, a fenntarthatósági, ökológikus szempontokat keretnek kezelő megoldásokat mutat be, konkrét műszaki tartalmak megjelölésével (hőszivattyúk, hővisszanyerős szellőző berendezések, napkollektor).


Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA
7/10
Látvány - építész: Monory Rebeka, Török Szabolcs Bence DLA

 

A tömegformáláson túlmenően a pályázók nagy figyelmet fordítottak a homlokzatfelületek idézetszerű anyaghasználatára (tégla és műkő), továbbá a homlokzat-nyílások kezelésére, melyekkel értelmezni is kívánták a mögöttes funkciókat. AZ összességében érzékeny terv fibájául róható fel, hogy az „L" alakú szárny magas tűzfalával eléépíti a hátsó tömbbelső lakóudvarait. A tervet a bírálóbizottság- a benne megfogalmazott építészeti gondolatokért- rangsorolás nélküli 1.000.000.- Ft. összegű III. díjban részesítette.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk