| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Műhelyvita a világörökségről szóló törvényről

1/2

a tokaji borvidék képe

Hirdetés
?>
a tokaji borvidék képe
?>
1/2

a tokaji borvidék képe

Műhelyvita a világörökségről szóló törvényről
Programok

Műhelyvita a világörökségről szóló törvényről

2009.11.23. 14:12

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Esemény kezdete:
2009.11.25. 14:30
Esemény vége:
2009.11.25. 17:00

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Magyar Urbanisztikai Társaság november 25-én 16.30-kor műhelyvitát tart a készülő világörökségi törvényről.

A Magyar Urbanisztikai Társaság november 25-én 16.30-kor műhelyvitát tart a készülő világörökségi törvényről.

Helyszín: Magyar Urbanisztikai Társaság, 1094 Budapest, Liliom u. 48.

Vitaindító szakmai vélemény
A világörökségről szóló törvény tervezetéről

a tokaji borvidék képe
1/2
a tokaji borvidék képe

A világörökség jogi státusa – a nemzetközi és a nemzeti jog közötti gyakori súrlódásoknak megfelelően – Magyarországon, és sok más országban is tisztázatlan, rendezetlen. Örvendetesnek mondható ezért, hogy megszületett a világörökségről szóló törvény tervezete, amitől elvárható, hogy megszüntesse az előbbi, régóta fennálló hiátust. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az egyébként szépen, precízen fogalmazott, világos felépítésű, logikus jogszabály-tervezet nem tudta elkerülni a magyar – és más posztszocialista – műemlékvédelem azon gyermekbetegségeit, amelyek egyébként is nehézzé teszik a műemlékvédelem helyzetét Magyarországon, így feladatának betöltéséhez igen jelentős átdolgozásra szorul.

A tartalmi észrevételeket megelőzően egy jogi típusú megjegyzés: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 32. §-a szerint „A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is." Mivel a törvény tervezete felhatalmazásokat tartalmaz a végrehajtási rendelet(ek) megalkotására, viszont a Magyar Urbanisztikai Társaság ilyen tervezetet véleményezésre nem kapott, sajnálatos módon jeleznünk kell a véleményeztetés ilyen módjának törvénysértő voltát, javasolva, hogy a végrehajtási rendelet(ek) egyeztetése nélkül a törvényt ne bocsássák – törvénysértő módon – az Országgyűlés elé.

A szakmai tartalom terén szintén sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a tervezet túlontúl szűk körben – kizárólag az állam intézményi és forráskeretei között – keresi azt az eszköztárat, amellyel a világörökségi területek értékőrző hasznosítását és fejlesztését biztosítani kívánja. Nem vesz tudomást arról, hogy az örökségvédelem – még ha az állam garanciákat nemzetközi egyezményekben vállalt is – sokszereplős tevékenység, ahol a közhatalomnak gyakran inkább közvetett eszközökkel érdemes hatnia, mint kétséges kimenetelű direkt beavatkozások szándékával. A fentieket tükröző tévedés, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága nagy többségében minisztériumi delegáltakból áll, a világörökségek fenntartásával foglalkozó szervezetek részéről még tanácskozási joggal felhatalmazott állandó meghívottként sem enged meg „kívülállót" (bár érdekes a tervezet 6. § (3) pontja, amely szerint a Bizottság „kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tagokból áll". Lehet, hogy a szerző már tudja, kiket delegálnak majd a miniszterek?). Mindenképpen indokolt lenne legalább a világörökségi helyszínek gazdáinak, valamint a kompetens szakmai
szervezeteknek a képviselőivel bővíteni a Bizottságba delegáló szervezeteket.

Ennél nagyobbnak mondható tévedés a tervezet 7. §-a, amely a világörökségi kezelési tervvel foglalkozik. Önmagában is érdekes lehet elgondolkozni azon, hogy az egykori fordító a „management plan"-t miért éppen „kezelési terv"-nek fordította. Nagyobb rejtély azonban az, hogy miért gondolják a jogszabály előkészítői – sok más szakmagyakorlóval egyetemben – azt, hogy jogszabályi tilalmakkal menedzselni (vagy kezelni) lehetne nagy értékű és sokszor nagy kiterjedésű épületeket, vagy egész városrészeket, különösen egy nem igazán jogkövető kultúrán szocializálódott országban (azaz Magyarországon). A nemzetközi jó példák alapján az fogalmazható meg, hogy a sikeres „kezelési" tervek sokkal inkább a városrehabilitáció újabb gyakorlatából ismert akcióterületi tervekre hasonlítanak – tehát a stratégiai célrendszerre alapozott konkrét tennivalókat, azok gazdáit, forrásait, ütemezését, stb. tartalmazó középtávú operatív tervek –, mint a helyi építési szabályzatokra. Ennek egyszerű oka van: a szabályozási tervek passzív eszközök, csak akkor kezdenek el működni, ha valaki valamit építeni akar. Az épített örökség elemei viszont aktív beavatkozásokat igényelnek, folyamatos hasznosítás, működtetés, karbantartás hiányában elpusztulnak. A kezelési terveknek tehát azt kell inkább tartalmazniuk, hogy az adott terület melyik részéért ki a felelős, és az illetőknek – vagy másoknak – mit kell tenniük az értékőrző hasznosítás érdekében, és hogyan tegyék azt.

Indokolt lehet ezért az is, hogy a kezelési tervet a világörökség adott egységéért felelő szervezetnek kelljen elkészíte(t)nie és jóváhagynia, a helyben érdekelt szereplők koordinálásával, a helyi eszközök minél nagyobb felhasználásával, és állami támogatással, a Bizottság egyetértését is megszerezve. Ennek megfelelően átdolgozásra szorul a kezelési terv tartalmára vonatkozó előírásrendszer – amelyhez jó alapot ad az NFGM Városfejlesztési Kézikönyv c. kiadványának az akciótervek készítésére vonatkozó része – és a műfaj is. Fölösleges ugyanis ebben az esetben a kezelési tervről a miniszternek rendeletet alkotnia, hiszen a terület- és településrendezési tervek megfelelő alapot nyújtanak a jogi védelemre.

Súlyos szereptévesztés, hogy az egyes területek világörökségi ügynökségeit a Bizottság választja ki. Tekintettel arra, hogy a világörökségi helyszínek mindegyike több kompetens szervezettel, vagy személlyel – önkormányzattal, tulajdonossal, stb. – bír, indokolt a fenntartásban, fejlesztésben illetékes helyi – nem csak állami-önkormányzati, hanem privát, illetve civil – szervezetekből helyi világörökségi tanácsokat szervezni, akik saját hatáskörben – állami felügyelet mellett – gondoskodhatnának az örökség megfelelő használatáról és kezeléséről. Ezeknek a szervezeteknek kellene felállítaniuk a nonprofit, közhasznú szervezetként működő helyi ügynökséget, amelyiknek feladata lenne pl. a támogatások gyűjtése, marketing és PR akciók szervezése is. Érdemes lenne e törvényben szabályozni viszont a helyi világörökségi tanácsok, illetve a helyi ügynökségek tevékenységének minimum-kritériumait.

Sajnálatos, alapvető hiba, hogy a szerzők nem képesek továbblépni az értékvédelem = állam képleten, és ez a legmarkánsabban a finanszírozásról szóló 10. §-ban mutatkozik meg. (N.B. az erre kidolgozandó „külön jogszabályt" mint végrehajtási jogszabályt szintén mellékelni kellett volna) Nincs szó a jogszabály tervezetében az állami költségvetésen kívül egyetlen olyan forrásról sem, amellyel a világörökségi helyszínek, vagy területek fejlesztése finanszírozható lehetne, hogy a címmel közvetve járó lehetséges hasznok (pl. logózott promóciós emléktárgyak díjai, bizonyos turisztikai bevételek, helyi turisztikai adók, közterületi árusítás díjbevételei, különféle támogatások) meghatározott része visszaforgatható lehessen. Itt kellene tárgyalni az ilyen, a világörökségre fordítandó bevételeket kedvező adózási feltételek mellett fogadni képes, a közhasznú szervezet által működtetett alapot, amelyből a kezelési tervben foglalt akciók (rész)finanszírozhatók lehetnének, hiszen a közhasznú szervezetekre vonatkozó általános szabályok szerint az ilyen szervezetek támogató adományok pl. adókedvezménnyel járnak. A pusztán az állami forrásokra szorítkozó finanszírozási javaslat önmagában rendkívül ingatag lábakon hagyja állni a szép ügyet.

Összefoglalóan: jó, hogy elindult valami, de a fentiek értelmében még igen jelentős szemléletváltás, és nem csekély jelentőségű átdolgozás van hátra. A jelenlegi eljárás törvénysértő (a mai gyakorlatban nem egyedülálló módon), nem tesz eleget a jogszabályi előírásoknak. A kormány elé terjesztése ilyen módon jogi okokból nem lehetséges, szakmai okokból pedig téves lenne.

Ongjerth Richárd
ügyvezető igazgató

Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft.
A Magyar Urbanisztikai Társaság
elnökségi tagja


A törvénytervezet a csatolt dokumentumban tanulmányozható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.