Közélet, hírek

Négyszázfős reggeli a Hősök terén

1/38

?>
?>
Fegyverneky Sándor, Bőczén Árpád, Schneller István, Molnár Károly
?>
?>
?>
?>
?>
terepszemle
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
felnőttjátszótér
?>
?>
?>
?>
washing machine workshop
?>
washing machine workshop
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/38

Négyszázfős reggeli a Hősök terén
Közélet, hírek

Négyszázfős reggeli a Hősök terén

2006.07.19. 07:32

Mihez kezd pár száz külföldi építészhallgató Budapesttel és közhelyeivel? Július 23-án kiderül, jön az EASA.

 

Az európai építészhallgatókat tömörítő EASA (European Architecture Students’ Assembly) 1981-es megalakulása óta minden évben megtartotta kéthetes nyári alkotótáborát, ami nonprofit, amatőr, folyamatosan változó összetételű társaságról lévén szó, nem kis teljesítmény. Ezek a táborok mindig más-más európai országban, különböző témák köré szervezve zajlottak fesztiválhangulatban, általában négy-ötszáz fő részvételével, erőteljesen felbolygatva a helyi lakosok életét. Ami a helyszíneket illeti, volt már használaton kívüli dohányraktár (1999, Görögország), haditengerészeti támaszpont (2002, Horvátország), barokk erõd (1998, Málta), mozgó vonat (1997, Skandinávia) stb.



Idén jön először Magyarországra a találkozó, amely a Kassa nevű műemlékhajó (az utolsó magyar folyam-tengerjáró) és a Zsófia főhercegné gyomrában-fedélzetén kap helyet az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. Itt tartották július 17-én az esemény sajtótájékoztatóját, ahol a szervezők mellett megjelent Schneller István (Budapest főépítésze), Fegyverneky Sándor (OLÉH) és dr. Molnár Károly, a Mûegyetem rektora.

Bőczén Árpád, az Építész Szakkollégium és az EASA Magyarország képviselője, a tábor egyik szervezője szerint ez a találkozó megfelelő alkalmat teremt arra, hogy párbeszéd induljon a köztereink állapotáról és a magyar építészet helyzetéről. Schneller István úgy vélekedett, hogy a tábor biztosan adni fog valamilyen impulzust a városvezetésnek, a közvéleménynek és az építésztársadalomnak. Kifejezte abbéli reményét, hogy ez az impulzus segít majd jobban megérteni a budapesti közterek működésének sajátosságait.

A Kassa nevű hajó, ahol a táborozók lakni fognak, 1939-ben épült a Ganz hajógyárban, ez volt a Magyar Királyi Duna-tengerhajózási Részvénytársaság legnagyobb és leggyorsabb hajója. 1965-től napjainkig műhelyhajóként szolgált, utolsó mohikán lévén jelenleg védett ipari műemlék, amit a Zoltán Alapítvány gondoz és újíttatott fel, hogy az EASA-tábor után színházhajóként üzemeljen.



Játszótér, nagy zabálás

 

A harminckilenc országból érkező résztvevők csoportokban dolgoznak majd különböző helyszíneken szerte a városban, munkájuk közös nevezője az idei téma, a „köz:hely/common:place".

Huszonnyolc workshop került meghirdetésre, köztük street art és multimédia-foglalkozások, térbeli installációk készítése, elméleti műhelyek stb. különböző nemzetiségű és állampolgárságú tutorok vezetésével. A munkák jó része erősen átformálja majd a helyet, úgyhogy lesz látnivaló bőven.

A helyszínválasztás érzékeny pontját érinti a városnak, nevezetesen a Dunapart, a rakpartok sokat vitatott kérdéskörét. Ugyanerre a témára koncentrál majd az egyik alkotógárda, amely Janesch Péter, Szentirmai Tamás és Nagy Péter Sándor építészek irányításával a két hét alatt egy nyílt nemzetközi pályázatot készítene elő a rakpartok élhetővé tételének megoldására.

A 2003-as dán EASA-tábor óta lassan hagyománnyá válik, hogy a táborlakók közösen  megépítenek egy általuk tervezett építményt. Idén ez a Műegyetem R és T épülete közötti használaton kívüli teniszpálya helyén létesülő felnőtt-játszótér lesz, amire Homo Ludens címmel nemzetközi hallgatói pályázatot hirdettek a szervezők. A görög diákok győztes tervét a MeMo és az Új Irány csoport illetve az ADI Studio tervezték tovább, ezt fogják megvalósítani a tábor ideje alatt.



A műhelyfoglalkozások mellett előadások, partik, filmvetítések és kirándulások várnak a résztvevőkre, lesz három nyilvános táncmulatság és az a bizonyos tömegreggeli a Hősök terén (ez utóbbi július 29-én, mindenkit szívesen látnak).

Ha úgy tetszik, Budapest két hétre egy új felsőoktatási intézménnyel gazdagodik: négyszáz hallgató, az már egy kisebb svájci építészegyetem. Vagy törpeállam.

Török Tamás
Fotó: Török Tamás, EASA

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk