építészet : környezet : innováció

Nemzetközi konferencia a net-pozitív építészetről

Restore - Rethinking Sustainability Towards a Regenerative Economy címmel nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten. A kutatás-fejlesztési program egy éves eredményeit bemutató nemzetközi konferenciát a Restore kutatás-fejlesztési program és a fenntartható építészeti tanácsadással foglalkozó ABUD szervezte, szakmai támogatója a HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete volt. Ferencsák Dávid beszámolója. 

A Restore (Rethinking Sustainability Towards a Regenerative Economy) program alapjául szolgáló elgondolás lényege, hogy a fenntartható épületek és egyéb létesítmények létfontosságúak a globális éghajlatváltozás kontextusában egy szociálisan igazságos, az ökoszisztémát helyreállító, kulturálisan gazdag és gazdaságilag életképes jövő létrehozása érdekében.

Radványi Gábor, a Futureal főépítésze bevezetőjében felhívta a figyelmet arra az ENSZ-jelentésre, mely szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 10 milliárd főt, és a többség, nagyjából 6 milliárd ember városokban fog élni. A népességnövekedés azt is jelenti, hogy táplálékból, vízből és energiából 30-50%-kal többre lesz szükség. Radványi emlékeztetett arra, hogy nem feltétlenül attól lesz fenntartható és „zöld” egy épület, ha teleültetik növényekkel, mint a látványos Milánói Bosco Verticale-t, a Függőleges Erdőt, mert például a Deloitte székház Amszterdamban, amit a BREEAM brit minősítő ügynökség a világon eddigi legmagasabb fenntarthatósági pontszámmal, 98,4%-al értékelt, kívülről egy hagyományos, igaz, különleges formájú üveg-acél irodaépületnek tűnik.

Magyarország a környező országokkal összehasonlítva nem áll rosszul a zöld épületek terén, érdemes megemlíteni az egykori szegedi kábelgyár helyén épülő Cédrus Liget lakóparkot, a Futureal-csoport által fejlesztett Budapest ONE irodaparkot, vagy a Mézeskert óvodát. Mindez akár szép is lehetne, mint egy Disney-mese, de a valóság sokkal inkább az, hogy egy időzített Halálcsillagon ül az emberiség, amivé a bolygó válhat, ha nem történik radikális szemléletváltás minél előbb – fejezte be egy szemléletes metaforával bevezetőjét Radványi.

Carlo Battisti Restore-elnök tartalmas előadását Gideon Mendel johannesburgi fotós Fuldokló világ című projektjének bemutatásával kezdte, amely lényegében vizuális kísérlet a globális klímaváltozás jelentőségének megragadására az árvízkárosultak portréin keresztül. A klasszikus nyugalmú képeken szereplő emberek a vízben, házaik romjai között, vagy elárasztott tájakon állnak. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a képeken kizárólag a harmadik világ földönfutói láthatók, erről szó nincs; a képek egy része Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban készült. Battisti kitért továbbá a globális klímaváltozásnak az utóbbi időben a médiát is bejárt következményeire, mint például a Cape-town-i ivóvíz krízis, a Dolomitok legnagyobb gleccserének, a Marmolada-nak a radikális visszahúzódása, vagy a Nagy Csendes-óceáni szemétsziget. Pozitív fejlemények közé tartozik, hogy a világ tudományos közösségének 97%-a elismeri ezeket a problémákat, és hogy már 195 ország fogadta el a párizsi klímaegyezményt. 


Nemzetközi konferencia a net-pozitív építészetről - fotó: Ferencsák Dávid

 

Battisti szerint elengedhetetlenül fontos az építészek számára a „kevésbé rossz”-tól a „több jó” irányába mozduló paradigmaváltás. A feladatok közé tartozik még egy közös nyelvezet kialakítása is, hiszen számos új és még újabb szakkifejezés van forgalomban, amik közül egyesek máris elavultaknak tűnnek.
Végül szót ejtett a Restore program jövendő generációkat megcélzó iskolai programjáról is, valamint a Restore öt munkacsoportjáról, melyek a technológia újragondolásán keresztül törekednek egyfajta minőségi ugrásra, ami hozzájárulhat a szükséges paradigmaváltáshoz, majd átadta a szót a következő felszólalónak, Martin Brown Restore-alelnök „fenntarthatósági provokatőr”-nek, az oktatási program vezetőjének.

Brown a környezeti károkon túl az emberi egészségkárosodásra is felhívta a figyelmet egy újabb riasztó példán keresztül: a brit tizenévesek 86%-ának szervezetében mutattak ki BpA-tartalmat, (Biszfenol A) amit a polikarbonát műanyagok előállításához használnak. A BpA számos egészségügyi problémáért felel, melyek mind hormonkárosító hatásaival vannak összefüggésben.
„Soha nem tudsz megváltoztatni dolgokat az által, hogy harcolsz a létező valóság ellen. Hogy megváltoztass valamit, építs egy új modellt, ami elavulttá teszi a már létezőt” – idézte Buckminster Fullert.

Véleménye szerint nem érdemes a „fenntartható” kifejezést használni egészen addig, amíg az épület többet vesz el a környezetétől, mint amennyit hozzáad. A „fenntartható” fok után következik a restauratív állapot, ami visszaállítja az ember és környezete egészséges állapotát. Tehát nem elegendő pusztán limitálni az okozott károkat, hanem a „regeneratív” állapotra kell törekedni, azaz arra, hogy a szociális és ökológiai rendszer hosszabb távon fenntartható legyen. Brown mindezt kissé drasztikusan úgy foglalta össze: Az ember „fenntarthatósága” fontosabb, mint az épületé.

Emanuele Naboni, a Koppenhágai Királyi Szépművészeti Akadémia fiatal oktatója az „érző” (sentient) design jelentőségét hangsúlyozta a Helyreállító tervezés folyamata és eszközei címet viselő előadásában, melyhez spontán módon egy másik előadó, Lisanne Havinga is csatlakozott. Elsődleges kutatási témája az értékelési rendszerek és az emberközpontú design kapcsolatát modellező szimulációs szoftverek fejlesztése. Naboni példának hozta fel a Cesena-ban található, 15. századi Malatestiana könyvtárat, ahol a szinte állandó hőmérséklet tökéletes „könyv-komfortot” biztosít, valamint Alvar Aalto lakóházát, annak számos „felhasználóbarát” építészeti részletével. A komfort-központúság a többi előadó prezentációjában is fontos szerepet kapott.

A konferencia második felében a Rövid Távú Kutatási Projektek (STSM) kerültek bemutatásra, melyek közül az első három Faro, Portugália legdélebben fekvő városa, a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság egyik színhelye köré szerveződött.

Krysztof Herman Faro parkjait hasonlította össze kialakításuk költségei és kihasználtságuk szempontjából. Tanulságos, hogy a Parque de Lazer, mely egy egykori benzinkút helyén létesült minimális költségekkel, bizonyult a legsikeresebbnek mintegy 50 ezer aktív látogatóval, míg a labdarúgó bajnokság stadionja körül kialakított, több millió eurós költségvetésű Parque de Citades szinte tökéletesen kihasználatlan, és leromlott állagú.

Madalina Sbarcea, a bukaresti Ion Mincu Egyetem PhD hallgatója a biofil szemlélet és a restauratív építkezés kapcsolatát vizsgálta kiterjedt portugáliai terepmunka során, és járta körül a biofilia fogalmát mint a teljes rendszer-helyreállítás központi értékét. A biofil tervezés támogatja az épített környezet helyreállító attribútumait az egyéni, közösségi és környezeti egészség javításával.

Thomas Panagopoulos tájépítész, a Faro-ban működő Algarve-i egyetem tanszékvezetője helytelennek minősítette, és Szemiramisz függőkertjeihez hasonlította azt a gyakorlatot, hogy a tehetős elitkörnyezetének tartjuk fenn az innovatív, zöld megoldásokat, miközben a klímaváltozás elszenvedői már most is a legszegényebb rétegek.


Nemzetközi konferencia a net-pozitív építészetről - fotó: Ferencsák Dávid

 

Lisanne Havinga kutatásának tárgya az 1945-65 között épített, már műemléknek számító hollandiai bérházak kapcsán az életciklus-értékelés (LCA), ami egy tudományos módszer az anyagok, termékek és szolgáltatások környezeti lábnyomának mérésére teljes életciklusuk során, egy többlépcsős procedúra egy termék vagy szolgáltatás életciklusának környezeti hatásának kiszámítására. A teljes életciklus négy lépcsőfoka a tervezés, építés, használat (ezen belül a karbantartás, javítás, felújítás, csere), és lebontás. Szorosan kapcsolódik ehhez az LCI életciklus-nyilvántartás, amely az LCA adatgyűjtési része, és amit EPD, valamint GaBi és SimaPro életciklus-elemző szoftverek integrálnak a tervezői gyakorlatba.

Giulia Sonetti, összhangban a Restore által sürgetett paradigmaváltással, az emberi faktort helyezte vizsgálódása középpontjába, „buta design – okos polgárok?” paradoxonra hozta fel példának a torinói városi parkok padjait, amikre az „okos polgárok” fordítva ülnek, mert a tervezők a Pó folyónak háttal helyezték el azokat. Sonetti kutatási terepe a HOME (Human Observation Meta Environment) projekt során a Torinoi Műszaki Egyetem Építészeti fakultásának helyt adó 17. századi Castello del Valentino aulája volt. Több, mint 2500, a közösségi média platformjain megjelenő visszajelzés biztosította a „komfort” szó szemantikai környezetét (pl. stílus, szeretet), majd az adatokat összegyűjtve tesztelték a HOME program informatikai rendszerének prototípusát, ily módon vonva be a hallgatókat egy „érző” környezet kialakításának irányába.

 

Nemzetközi konferencia a net-pozitív építészetről - fotó: Ferencsák Dávid

 

Bartosz Zajączkowski, a wroclawi Műszaki Egyetemről zárásként a Restore projekt szervezeti felépítéséről beszélt. A konferencia résztevőit ezek után a vendéglátó Kinnarps irodabútorkészítő vállalat invitálta épületbejárásra. A konferenciának helyt adó Jarl teremhez a cég 2017 végén megújult többfunkciós, bemutatótermén keresztül vezet az út, amely egyben irodatérként és teszt-helyszínként is funkcionál. A munkakörnyezetet könyvtár, nyitott konyha, csendes zóna, kreatív tárgyalószigetek, dedikált munkaállomások és egyéb inspiráló helyszínek egészítik ki. A moduláris bútorokkal és a hangfogó textil térelválasztókkal a terek igény szerint módosíthatók. A bejárás során az is elhangzott, hogy nem kevesebb, mint 16 ezer – nagyobb részt természetesen kültéri szenzor gondoskodik az energiahatékonyságról és az optimális munkafeltételekről az épületben. A konferencia résztvevői tehát tapasztalhatták, hogy a környezettudatos építés és a komfortot középpontba helyező szemléletmód nem kizárják, sokkal inkább feltételezik és támogatják egymást.

Ferencsák Dávid

 

HuGBC

vélemény írásához jelentkezzen be »