„Nincs olyan, hogy nő vagy férfi építész”
A szegfű-emlékű ünnep csak alibi volt, hogy Demeter Nóra DLA és Z. Halmágyi Judit DLA építészeket, mint az Új Közlekedési Múzeum tervpályázat-bírálóbizottságának magyar szaktekintélyeit még a hosszú munkafolyamat lecsengésének hevében felkeressük. Majd’ harminc éves szakmai és baráti összhang jellemzi a hölgyeket: mindennemű nemi beskatulyázás helyett a szenvedélyben hisznek. Simonyi Lilla párinterjúja.
„A barnamezős beruházás keretében Európa egyik első közlekedési múzeumát a múzeumépítészet terén a világ egyik legnevesebb építészirodája fogja megtervezni a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán. A MÁV egykori Északi Járműjavítójának jelenleg kihasználatlan területén kap új helyet. A mintegy hét hektáros területen egy nemzetközileg is jelentős tudásközpont jön létre új közösségi terekkel és színvonalas szolgáltatásokkal" – mondta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója a döntés és a pályaművek ismertetésekor pár napja. Charles Renfro építész, a díjnyertes iroda építésze köszönő beszédében ugyanitt kiemelte, hogy az Új Közlekedési Múzeum, amely az emberi fejlődést mutatja be, arra hivatott, hogy egyszerre szórakoztasson, ismertesse a múltat és kitekintsen a jövőbe. Az együttes megvalósításának közbeszerzésére a kiviteli tervek alapján kerül sor, a kivitelezés 2020-2022 között várható.
Világszínvonalú szervezés világszínvonalú pályaműveket vonz?
Z.Halmágyi Judit DLA: A borítékokban anonim pályaművek szerepeltek, a rutin révén hellyel-közzel felismerhető kézjegyekkel. Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója és csapatának munkáját nemzetközi tekintetben is csak a legmagasabb szintre pozicionálhatjuk. Tavaly nyáron három napot is kijelöltek a meghívott pályázóknak a helyszín körbejárására, akiket profi csapat szűrt meg. Tehát valós kép alakulhatott ki bennük a tervezéshez. A zsüritagok is előre megkapták a kiírás szövegét és részt vehettek a hivatalos előkészítési folyamat mozzanataiban, s az ezekhez kapcsolódó fogadásokon is.
Demeter Nóra DLA: Ráadásul egy nagyobb számú szakértői grémium készítette elő a pályázatot; a háromnapos bírálat első napja nagyjából ezeknek a véleményeknek az ismertetéséről szólt. Urbanisztikai, tájépítészeti, közlekedési és idegenforgalmi szempontok, innovatív megoldások, fenntarthatósági és üzemeltetési szempontok is kerültek a részletes dokumentációba, amelyet minden zsüritag megkapott. Talán jól jellemzi a szakmai hangulatot az is, hogy vállvetve dolgoztunk például Kristin Feiress-szel, a Pritzker-díj bírálóbizottsági tagjával.
ZHJ: A múzeum menedzsment részéről olyan szakmai háttérelemzések segítették a döntésünket, mint például a Functional layout, amelyben minden egyes pályamű grafikai elemzése szerepelt a vázolt megoldásokkal. A győztes pályamű volt ebben mind közül a legletisztultabb.
A kerület integrálására tett javaslatok is befolyásolták a pályaművek pontértékét?
ZHJ: Pontosan. Az új villamos- és vasúti megállók létesítését, a településfejlesztést is figyelembe vettük, valamint azt, hogy milyen mértékben hat a mindannyiunkban megszólítható homo ludensre, a velünk született játékösztönre. Dr.Papp Sándor, Kőbánya Önkormányzatának alpolgármestere folyamatos jelenlétével is erősítette azon véleményét, hogy a kerülete sorsát, urbanisztikai jövőjét a múzeumi és építészeti fontosságán túlmenően is hatványozottan befolyásolja majd az új épület. A Liget projekttel, vagy az ismert külföldi nagyvárosi múzeumi negyedekkel szemben ez a projekt nem csupán önmagát képviseli, hanem nevezhetjük akár a „Liget újragombolásának." A nagy utazás, ami Nórával nekünk megadatott: ez az, amit az új múzeum víziója ígér. Nem csupán látványában kacsint ki az üvegfalak mögül, hanem érzelmeket közvetít. A hely, ahol elvarázsolom a gyerekemet, vagy magamat, a rengeteg felfedezésre váró technikai csoda forgatagában.
Társadalmi felelősség is egy ilyen szerepvállalás?
ZHJ: Azért is imádok zsürizni, mert sokszor többet tanulunk egymástól, mint az egyetemen. Érdekes módon végig az első volt a top favorit a 13 kiválasztott pályaműből. Ez a szerepvállalás nem önmagunkról szól, a zsüriben nem egóból játszunk! Építészként hét érzékszervre hatunk már - a spirituális tartalom, az attitűd jelenti az összetartó erőt.
DN: …nem pedig az emocionalitás, mint nőiesnek nyilvánított tulajdonság, amiből lett is egy kisebb vita a bírálatok folyamatában… egy amolyan „vérremenő" vita – neveti. Hogy vajon az érzelmi tartalom esetünkben maszkulin- avagy feminin gondolkodást sugall? Egy korábbi hosszasabb fejtegetésünk tárgyát illetően is egyezségre jutottunk, miszerint a kész terméket, vagy a víziót támogassuk. A bírálóbizottság egy része a megvalósítást vette alapul, kész termék kontra vízió. De hiszen a nemzetközi szinvonalú projekt mögött feltételezhetjük a vízió tágabb környezetre gyakorolt hatását. Amikor a hendikep katalizátorrá válik. A cosmopolita rálátást jelenti, nem azt, hogy női vagy férfi. Egy olyan landmark, irányjelző üzenet kell, hogy legyen, ami a környéken élők igényéről szó…Végülis a nagyon komplex pályázatot átgondolva és mérlegelve, megkérdőjelezhetetlen többséggel nyert a Diller Scofidio + Renfro iroda. Munkánkat küldetésnek éreztük. Ahogy Charles Renfro is megfogalmazta köszönőbeszédében a Földünk helyzetével kapcsolatban: nagy a baj. A közlekedés az emberiség legnagyobb kihívása és missziója egyben. Rajtunk múlik, mit közvetítünk a magunk részéről a gyerekeink és az unokáink felé. Mindezt kódolva éreztük ebben a pályaműben, s ha ezzel egy kicsit is hozzájárulunk bolygónk megmentéséhez, már nem éltünk hiába.
Beszéljünk egy kicsit a nőkről…az építészetben.
ZHJ: A spanyol építész professzor Pedro Gadanhora is egyetértett velünk: a ráció-emóció kettőssége mindenkiben ott van…Nincs olyan, hogy nő-, vagy férfi építész. A jó építész a fent említett rétegekben hat. Ahogy apukám mondogatta: ha már beszélni kell róla, régen rossz!
Simonyi Lilla