Programok

On the Ground 1989-94

1/2

On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból

Hirdetés
?>
 On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból
?>
1/2

On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból

On the Ground 1989-94
Programok

On the Ground 1989-94

2012.09.17. 08:36

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
OSA Archivum

Esemény kezdete:
2012.09.18. 15:00
Esemény vége:
2012.11.04. 16:00

Letölthető dokumentumok:

Az OSA Archívum szeretettel vár minden érdeklődőt az On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból című kiállítás megnyitójára szeptember 18-án 17 órára.

ON THE GROUND 1989-94 - Fotók, videók Rodolf Hervé munkáiból. 

Helyszín: Centrális Galéria 1051 Budapest, Arany János utca 32.

Az OSA Archívum szeretettel vár minden érdeklődőt az On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból című kiállítás megnyitójára szeptember 18-án 17 órára.

Megnyitja: Klaniczay Gábor és Szirtes András

 

 On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból
1/2
On the Ground 1989-94, videók, fotók Rodolf Hervé munkáiból

 

 

A kiállítás anyaga Rodolf Hervé videófelvételeiből és fotóiból áll, amelyeken a művész az 1990 és 1994 közötti budapesti underground kultúrát és a társadalmi változásokat örökítette meg. Hervé 1989-ben Párizsból Budapestre költözött, és a rendszerváltás utáni pezsgő művészeti élet egyik központi figurájává vált, dokumentátorként és képzőművészként egyaránt.

A Centrális Galéria új kiállítása a rendszerváltást követő időszak underground kulturáját és társadalmi változásait veszi górcső alá, Rodolf Hervé kameráján keresztül. A kiállítás a dokumentátor és
képzőművész szemével láttatja az 1989-1994-es éveket, az átmenet korát, a kulturális underground felszínre törésének idejét a tömegkultúra térhódításának előestéjén –  egy furcsa, inspiratív, várakozásokkal teli,  ellentmondásos korszakot.

Rodolf Hervé magyar származású francia képzőművész és fotográfus 1989 utolsó napjaiban érkezett Budapestre. Magyar kultúrájú külföldiként sajátos szemszögből követte nyomon és rögzítette a rendszerváltás éveit, miközben maga is intenzíven részt vett az időszak szubkulturális életében.  Rodolf Hervé elsősorban „perpetuális, elégedetlen embernek" tekintette magát, nem művésznek, hanem olyasvalakinek, akit minden izgat, akinek a művészet és élet egy és ugyanaz.  A változások ereje és hangulata magával ragadta, így eredeti terveivel ellentétben közel egy évtizedig maradt Budapesten.

Rodolf Hervére inspirálóan hatottak a rendszerváltás időszakának átmeneti évei, a légüres tér, amelyben a régi rend szabályai már nem, az új rendé pedig még nem voltak érvényesek, szabad utat engedve a
művészi kreativitásnak és szabadságnak. Megtalálva helyét az underground szubkultúrában, Hervé rögzítette az eltűnő, átalakuló korszak világát és saját benyomásait. Privát érdeklődésébe – melyet legkevésbé a dokumentarista szándék vezérelt – számos dolog bekerült,  ami miatt fotóinak és videóinak jelentősége nemcsak művészeti szempontból fontos.

Rodolf Herve itt bemutatott fotói és videófelvételei a rendszerváltás utáni Magyarország első négy évét, elsősorban a budapesti szubkultúra mindennapjait, ünnepeit és eseményeit, jellegzetes figuráit, személyiségeit, és a mára már eltűnt kultikus helyeit (Tilos az Á, ZanziBár, Biliárd ½ 10, Fiatal Művészek Klubja) emelik „korképekké".
Művészeti értékük mellett történeti, szociológiai, kultúrantropológiai vizsgálódások trágyát képezhetik; nem
véletlen, hogy a gyűjtemény éppúgy otthonra tud lelni történeti anyagok között az OSA Archívumban, mint a C3 művészeti archívumában.

A Centrális Galéria jelenlegi tárlata ebből az anyagból mintegy 100 színes, fekete-fehér és Polaroid fényképet mutat be, melyet egy 5 órányi videóanyag felhasználásával készült installáció egészít ki. (A videóállomány teljes terjedelemben az OSA Archívumban kutatható.)

Egyedi dokumentarista módszere, hogy ne húzzon éles határt az alkotás és mindennapi létezés közé, hogy mindent rögzítsen, olykor több kamerával is, "Rudit" emeli az alkotások főszereplőjévé. Az ő szemével látjuk a változások ma már jól ismert mozzanatait: átnevezett utcák és terek, átragasztott politikai plakátok, a KGST piac groteszk figurái, megfáradt utcaseprők, takarítónők a hajnali városban, félszeg kéregetők és kukázók a 6-os villamos útvonala mentén. De a 90-es évek pezsgő kulturális életébe szintén az "öndokumentáción" keresztül kapunk betekintést: Rodolf Hervé kiállításai, performanszai, (pl. a budapesti fürdőkben készült Langyos víz c. felvételei, vagy az Erdély Dániellel és fiával, Erdély Mátyással készített Az éjszakai 6-os villamos című videója), a hozzá közel álló művészeti csoportok (Rézonances csoport, Árnyékkötők, Újlak Csoport) bemutatkozásairól készített felvételek, valamint a folyamatosan rögzített művészeti fesztiválok (Artexpo, Agora Fesztivál), események (Virágszerda), kiállítás megnyitók (Halas István, Kovács Attila, Dárdai Zsuzsa, vagy Erdély Miklós kiállításáról a Spicchi dell'Est Galériában 1992-ben Rómában), és koncertek felvételei (Új Nem, Flash, Vasmalom, Csókolom, ef Zámbó, Happy Band, Csigafröccs) mind a sajátos alkotói szelekció jegyében maradtak fent. 

A kulthelyeken, kiállításokon és performanszokon készült felvételek az átmenet korának szubjektív látleletét adják. Feltűnnek a budapesti szubkultúra jellegzetes figurái: Király Tamás, Bárdos Deák Ágnes, Szirtes András, Barcs Miklós, Bende Zsuzsa. Ugyanakkor az új társadalmi és gazdasági rend ellentmondásos jelenségei sem kerülik el a művész figyelmét.
 
A kiállításról és a kapcsolódó programokról további információ itt található.

Ingyenesen látogatható: 2012.09.19 – 11.04.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.