Pályázatok

Pályázat Pro Architectura díjra

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Pályázat Pro Architectura díjra
Pályázatok

Pályázat Pro Architectura díjra

2011.04.01. 10:05

A 2011. évi Pro Architectura-díjakra a pályázatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje 2011. május 6. (péntek), 14.00 óra

A Belügyminisztérium hirdetménye a 2011. évi Pro Architectura-díjak adományozásáról

A 21/2008. (X. 22.) NFGM. rendelettel szabályozott Pro Architectura-díj egy adott építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként a tervező építész(ek) számára adható miniszteri kitüntetés.

Az adott mű megalkotásában tervezőtársként együttműködő, a kiemelkedő eredményhez alkotói minőségben hozzájáruló két vagy több építész tervező között a díj megosztható, ha erre vonatkozóan mindannyian írásban nyilatkoznak. Nyilatkozat híján a szerzőként első helyen feltüntetett, illetve a pályázatot benyújtó építész tervező kapja a díjat. A díjat ugyanaz a személy öt éven belül csak egyszer kaphatja meg. A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár.

A díj átadásának napja minden évben az Építészet Világnapja, október első hétfője, amely az idén 3-ára esik.

A díjat a Pro Architectura Díj Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár előterjesztése alapján dr. Pintér Sándor a Magyar Köztársaság belügyminisztere adományozza. A Pro Architectura Díj Bizottságban a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége két-két személlyel, a BMGE Építészmérnöki Kara és az Országos Főépítészi Kollégium egy-egy személlyel képviselteti magát. A Bizottság elnöke az országos főépítész.

A 2011. évi Pro Architectura-díjakra a pályázatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje május 6. (péntek), 14:00 óra

A díj elnyerésére olyan épülettel (művel) lehet pályázni, amely minden tekintetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon, illetve körülmények közt valósult meg, a benyújtási határidőt megelőző egy évvel korábban már szabályosan használatba vették, illetve folyamatosan használják, továbbá amelynek a szakmai értékelés keretében történő helyszíni megtekintéséhez a tulajdonos (kezelő) előzetesen hozzájárult. (Eme általános feltételek teljesítését a pályázatban nem kell külön igazolni)

A pályázatnak tartalmaznia kell:

  • az első oldalon a pályázó(k) nevét, postacímét, telefoni és e-mail elérhetőségét.
  • tervezőtársak együttes pályázata esetében az erről szóló nyilatkozatukat,
  • a pályázó(k) szakmai pályafutásának tömör ismertetését,
  • a mű megismeréséhez szükséges tartalmú tervlapokat min. A/4, max. A/3 formátumban,
  • műszaki leírást, amely tartalmazza az építmény (mű) pontos címét, a használatbavétel engedélyezett időpontját, a kivitelező (cég) megjelölését, az építmény jellemző adatait és általános ismertetését.
  • az épületről készült fotókat, továbbá külön, a fotókat tartalmazó CD-t PDF formátumban.
  • a tervező(k) nyilatkozatát arról, hogy a pályázat eredménytelensége esetén hozzájárul(nak)-e, vagy nem járul(nak) hozzá a mű kiállításon való bemutatásához?

Fentieken kívül a pályázathoz csatolható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény, amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó(k) a bemutatkozáshoz lényegesnek tart(anak).

A pályázati dokumentáció említett részeit egybekötve vagy fűzve kell benyújtani. A pályázatok postán beküldhetők a Belügyminisztérium Országos Főépítészi Iroda címére, (1903 Budapest, Pf. 314.) vagy személyesen benyújthatók a Belügyminisztérium Budapest, V. Nádor utcai bejáratának előteréből megközelíthető Ügyfélszolgálaton. A pályázat benyújtásával kapcsolatos további információk kérhetők e-mail útján, a következő címen, a tárgy (Pro Arcitectura-díj) egyértelmű megjelölésével: karolyne.szilagyi/kukac/bm.gov.hu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk