Pécs város központjának megújítása

3. díjban részesült 11. sorszámú pályamunka Alkotók: A+ Építész Stúdió vezető tervezők: Kovács-Andor Krisztián DLA, Tamás Anna Mária

3. díjban részesült 11. sorszámú pályamunka
Alkotók: A+ Építész Stúdió
vezető tervezők: Kovács-Andor Krisztián DLA, Tamás Anna Mária
munkatársak: Mattyasovszky-Zsolnay Mihály, Bianki Dániel

 

 

---

Részletes bírálat:

A pályamű a Széchenyi tér arculatán és korábbi karakterén nem kíván drasztikus módon változtatni és ehhez az elvéhez, átfogó koncepciójában és részletképzéseiben is konzekvensen ragaszkodik. Az alapvető szerkesztésmód változtatása nélkül teszi átjárhatóvá és egyúttal átláthatóvá a teret. Az átjárhatóságra való törekvés mellett megőrzi a teret meghatározó valós és virtuális tengelyeket. A tiszta teret egyúttal egyszerű geometrikus renddel tagolja alapvetően három téregységre, de ezen belül is növény és víz kazetákkal a főtengelyre merőlegesen keresztirányban kisebb egységekre bontja. Ez a tagoltság az összefüggő teret a korábbi állapotra emlékeztetve a szemlélő számára jól tagolja, s ezáltal könnyen elsajátíthatóvá teszi, azonban helyenként merevvé is válik. A térburkolat rasztere a tértagolás kialakított rendszerét jobban kiemeli, talán kissé túlfokozva keresztirányú tagoltságot.

A deklaráltan három, de a Dzsámi terével együtt négy, térrészre bontott összefüggő térsorozat összességében jól tagolja a teret, s egyúttal helyet is ad az eltérő funkcióknak. Ennek némiképp ellentmond a Városháza előtti - nagy rendezvények számára szánt - térrész Városháza előtti részének intenzív vásítása, amely kisebb mértékben zavarja is a Zsolnay kúttól feltáruló látványt.

A középső térrész kialakítása kedvező , jól szolgálja a városi dísztér funkciót, egyúttal kellően összekapcsolja a belső és külső térrészeket. A Szentháromság szobor körül kialakított zöldfelület és megtartott szobortalapzat kellőképpen kiemeli az átjárható térrészen belül a tér legfontosabb képzőművészeti alkotását.

A "vízlépcső" tere szellemesen hidalja át a térrészek között meglévő jelentős szintkülönbséget, egyúttal biztosítja a kívánatos vízfelületet, s visszautal a Pécsett a sétatéren megszokott korábbi lépcsőzetesen elhelyezett vízmedence sorra. A középrészen kialakított lépcsőrendszer kellemes ücsörgésre ad módot, talán a hagyományosan kialakított lépcsősor lehetne szélesebb keresztmetszetű. A lépcsőztetett szinteken kialakuló növénykazetták segítsévégel kialakuló ülőhelyek árnyas helyszinei nagy melegben is lehetővé teszik a téren való tartózkodást. A növénykazetták repetitív elhelyezése azonban kissé merev látványt biztosít és relatív kis méretük, és nagy számuk fenntartási gondokat okozhat.

A Dzsámi körüli térrész parkos ligetes jellegének lényegi megtartása kedvező, bár megkérdőjelezhető a más elhelyezett harangjáték megtartása.

A térburkolat anyagainak megválasztásánál kedvező a belülről kifelé haladó, a nemesebb anyagoktól a kevésbé nemes felé való átmenet, azonban a cserkúti vörös kő alkalmatlanságát az idő nem bizonyítja.

Igen jó gondolat az utcabútorok kiválasztásában való lakossági részvétel javaslata, ugyanakkor nem szükséges, hogy a Széchenyi téren újabb képzőművészeti alkotások kerüljenek elhelyezésre (visszaszámláló óra, képzőművészeti alkotása a Dzsámi előtt), a meglévő domborművek megtartása és elhelyezése célszerű lenne. A híres pécsiekről szóló pirogránit emléktáblák tovább növelnék a tér historikus narratív mondanivalóiból eredő túltelítettséget.

A pályamű jó javaslatokat tesz a rendezvények kezelésére, a pavilonok tipizálására, a térfelszín tagolásából származhatható időálló utcabútorok, a közműcsatlakozások stb. kialakítására.

A zöldfelületek a tervben változato kialakításúak. Összefüggő zöld a Dzsámi környékén és a Városháza előtti téren marad meg, finoman tagolt növényfelületek kísérik az új burkolati- és támfalrendszert. A kisebb felületek közül talán a Zsolnay kút északi oldalára javasolt kérdéses, ellentétes szabású a hossztengely szabad átláthatóságával - szerencsés gondolat a Szentháromság szobor környékére szervezett zöld. A tér alsó harmadára tervezett gyeppadok azonban valószínűleg túl üresnek hatnak majd a monumentális térfalak és térarányok között, javasoljuk ezek átgondolását.

A Bíráló Bizottság a pályaművet III. díjban részesítette.