építészet : környezet : innováció

Pécsi Eszter és Fischer József

Emléktábla-avatás 2001. április 12-én csütörtökön 14 órakor a Budapest XIII., Szent István park 16. sz. alatt.

Két különleges egyéniség, két kiváló építész tiszteletére emléktáblát avatnak 2001. április 12-én 14 órakor Budapesten, a XIII. ker. Szent István park 16. szám alatt. E házban élt Pécsi Eszter és Fischer József, akik egy szakmában, mégis más-más módon szereztek elismerést a két világháború között a magyar építészetben. Pécsi Eszter statikus volt - hazánk első mérnöknője - aki nem csak férje, Fischer József sok tervének volt közreműködője, de számos más építész munkájában közreműködött, s később az Egyesült Államokban is komoly karriert futott be. Fischer József - sokan úgy ismerték, hogy "Juszuf" - a hazai "modern" építészet kimagasló alakja, megalkuvást nem tűrő egyéniség, aki a két világháború közötti alkotásaival beírta magát az építészettörténetbe, és később, bár házakat nem tervezett, más módon érvényesítette szakmai tudását és igaz szociáldemokrata elkötelezettségét.

 

Pécsi Eszter
Pécsi Eszter mérnökigazolványa

 

Pécsi Eszter Kecskeméten született 1898. március 8-án. Heten voltak testvérek, és igen nehéz anyagi körülmények között nőttek fel. Négy leánytestéve orvos lett, ő és fivére mérnök. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban.

Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem is megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. Az első magyar mérnöknőként 1920. március 8-án kapott építész oklevelet a királyi József Műegyetemen.

1920 és 1930 között a budapesti Guth és Gergely mérnökirodában dolgozott, rövidesen vezető tervező lett. Részt vett a CIAM (Congres Internationaux d'Architecture Moderne) magyar csoportjának munkájában, és statikusként a korszak számos kitűnő építészével működött együtt. Másfél évtizedig (1930 és 1948 között) saját irodát tartott fenn, terveiben eredeti szerkezeti megoldásokat alkalmazott. Többek között Pécsi Eszter készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit.

 

Fischer József

 

Fischer József Budapesten született 1901. április 12-én, és egész fiatalon, 1921. december 3-án kötött házasságot Pécsi Eszterrel. Két fiuk született, György és János, akik mindketten építész diplomát szereztek.

Fischer korán bekapcsolódott a modern építészeti mozgalomba és egyúttal ekkor lett a szociáldemokrácia elkötelezettje. Egy levelében írja: "1926 tavaszán véletlen folytán Bécsbe jutottam. A bécsi szociáldemokrata tanács akkoriban végeztette nagyszabású lakás építkezéseit, mégpedig a kis jövedelmű dolgozók számára. A hatalmas tömegű épületek ugyan nem a már éledező új építészet szellemét vetítették, azonban a takarékosság szigorú szemelőtt tartásával bizonyos új elveket valósítottak meg, mint a több szobás kislakást, minimális közlekedőkkel és konyha méretekkel. Vagyis a közület képes volt létrehozni a fejlettebb igényű olcsó bérű lakásokat. 1927 őszén ismertem meg Gropius munkáit. A Bauhaus nagy hatást gyakorolt rám, nem különben a mesterek házai és berendezései. Ezekben az években jelentek meg a frankfurti lakótelepek, E. May szervezésével, a híres frankfurti konyha, 4 m2 alapterületen ökonomikusan megoldva a szükséglet kielégítését, de mindezeken túl a tetszetős architektúra, a környezet kialakítása és az a lendület, mellyel a félmillió lakosú város három év alatt húszezer lakást épített. Majd ugyancsak nagy élményként jelentkezett a Stuttgarti lakótelep, sokféle jelentős újításával, elsősorban Le Corbusier és társa két háza, de Oud, Mies házai ugyancsak megragadták képzeletem, nemkülönben az egész telep összhatása. Berlinben több figyelemre érdemes lakótelep épült. Az elavult házak, városrészek ellen, az emberhez méltó lakások építéséért heves irodalmi propaganda volt folyamatban, ilyen és hasonló jelszavakkal: "Éppen úgy meg lehet ölni egy embert a lakással, mint egy fejszével." Át voltunk hatva az új építészet magasabb rendű hivatásától. Magam személyére nézve ezt a periódust Gropius-Kassák befolyása határozta meg. Corbusier kötöttségektől felszabadult szellemétől oldódtam. A Villa Savoye publikációja (1932) döntően terelt a formagazdagság felé." (Lapis Angularis, OMvH Magyar Építészeti Múzeum, 1995. p. 313.)

 

Szépvölgyi út 88/b

 

Munkái közül a Szépvölgyi út 88/b. szám alatti családi ház (1933) fényképe annak idején bejárta a szakmai világsajtót, és feltétlenül említést érdemel Bajza utcai villa és bérház épülete, valamint a Széchenyi-hegyi Rege és Gyopár szálló. 1944-ben Pécsi és Fischer családi házában vallási és politikai üldözöttek egyaránt menedéket találtak, többek között Schaár Erzsébet, Vilt Tibor szobrászművészek, Major Tamás színművész és mások.

Fischer József 1945-től az Építésügyi Kormánybiztosság és a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke volt. Jelentős szerepet játszott Budapest újjáépítésében, az ő irányításával készült az 1946-os Budapest és Környéke Általános Rendezési Terve, mely egyáltalán nem meglepő módon szinte teljesen szinkronban van Sir Patric Auercrombie és a CIAM angliai M.A.R.S csoportja által London bombázása alatt az óvóhelyen készített, 1945-1946-ban publikált Nagy London tervvel, mintha a második világháború meg se szakította volna a CIAM nemzeti szekciói közötti kapcsolatokat. Ezt a tervet ismerteti Fischer 1947-ben a CIAM ötödik, a második világháború utáni első kongersszusán Bridgewater-ben. - írja "Fischer József emlékezetete" című írásában Polónyi Károly (Magyar Építőművészet, 1995/4). E cikk leírja azt is, ahogy Fischer a kommunista hatalom kibontakozása idején állást foglalt a moszkvai építési gyakorlat importálása ellen.

A Közmunka Tanácsot hamarosan feloszlatták, így Fischer a BUVÁTI-ban vállalt állást, ahol az elavult pesti bérházak tatarozásának tervezését irányította. Pécsi Eszter 1949-től a KGMTI munkatársa, majd statikus főmérnöke volt 1957-ig, amikor felmondtak neki. A valós indokot a felmondólevél nem tartalmazta, ami elsősorban politikai volt: nem volt hajlandó munka előtt mozgalmi dalokat énekelni és férje a Nagy Imre kormány tagja volt, Kéthly Annával és Kelemen Imrével a szociáldemokratákat képviselték 1956. november 3-ától.

Pécsi Eszter ekkor elhagyta Magyarországot és 1958-ig Bécsben dolgozott. A Krapfenbauer építészirodában ő készítette a statikai terveket az első belvárosi többemeletes parkolóházhoz az Opera mellett. Még ugyanabban az évben az USÁ-ba költözött, ahol 1948 óta élt a kisebbik fia. New Yorkban a Farkas & Barron mérnökirodában volt statikus, és dolgozott Breuer Marcellel is a New York-i Egyetem több épületén. Később a SOM (Skidmore, Owings & Merill) iroda munkatársa lett, és többek között ő készítette a Hotel Americana, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. Különleges alapozási módszert fejlesztett ki a Hudson folyó partján épülő toronyházakhoz, ezért 1965-ben elnyerte "az év legjobb statikusa" címet.

Férje 1964-ben - amikor az erkölcsi helytállás itthon elveszítette értelmét - követte őt az emigrációba, és 1970-től ápolta a súlyos agyvérzés miatt megbénult Pécsi Esztert egészen 1975-ben bekövetkezett haláláig. Fischer József 1978-ban hazatelepült és meglehetősen visszavonultan élt. "Az én életemnek egy tanulsága van: nem az a fontos, hogy mi van a zászlóra írva, hanem az, hogy kik tartják a kezükben a zászló rúdját" A hegyi beszéd nyolc boldogsága sem ér semmit se, ha méltatlanok hozzá a papok." - idézi őt Polónyi.

 

Fischer József arcképe a Lapis Angularis-ból

 

Fischer József 1993-ban Budapest Főváros Díszpolgára lett. 1995. tavaszán elhunyt és hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, ugyanott, ahol Pécsi Eszter Amerikából hazatért hamvai is nyugosznak.

Köszönöm a fenti íráshoz adott forrásokat Szabóné Fischer Zsuzsannának, Pécsi Eszter és Fischer József unokájának.

V.M.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »