Egyéb cikkek

Plasztikus kockák — Győri Agóra PÓLUS pályamű

1/4

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

?>
Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás
?>
Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás
?>
Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás
?>
1/4

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Plasztikus kockák — Győri Agóra PÓLUS pályamű
Egyéb cikkek

Plasztikus kockák — Győri Agóra PÓLUS pályamű

2009.04.27. 12:10

"Az épület külső megjelenését plaszticitás jellemzi. A nyersbeton használatával egyértelműen utalnánk az épület ipari jellegére, másrészt kellően semleges hátteret adnánk a kiállítási anyagoknak." Nem díjazott mesteriskolás pályamű a győri Agóra Pólus pályázaton. Konzulens: Getto Tamás, szerzők: Hoffman Tamás, Kállay Ferenc, Kecskés István.

Díjazásban nem részesült pályamű:
Konzulens: Getto Tamás
szerzők: Hoffman Tamás, Kállay Ferenc, Kecskés István (ÉME Mesteriskola XX. ciklus)

 

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás
1/4
Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás
2/4
Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás
3/4
Agóra PÓLUS, interaktív kiállítási központ - Getto Tamás

 

 


Koncepció
A tervezési terület ugyan az egyetem területén belül periférikus elhelyezkedésű, de süllyesztett helyzete miatt mégis nevezhető agóraszerűnek. Ezen a szálon indultunk el és az agóra téri definiálása céljából a süllyesztett teret fallal vettük körül. A forgalom az agórafalon kívülre szorul, így a falon belül a gyalogosoké a terep. Az épület előtti burkolt tér (szabadtéri kiállítótér) irányultsága az egyetemi csarnokkal történő kapcsolattartást hangsúlyozza, egyben a tervezett épület előtereként szolgál.

A ház a szükséges legkevesebb helyet foglalja el, így az agórafalon belül két jelentős (ezer, illetve ötszáz négyzetméteres) zöldfelületet hozunk létre, illetve hagyunk meg, melyen több szintes növényállomány telepíthető és a meglévő értékes fenyőfák megtarthatók. Az agóra körül vezetett utat a meglévő parkolóba kötöttük be, ezzel megoldottuk a gazdasági forgalom zavartalanságát.

A gazdasági bejárat az épület északi oldalán, a látogatók elől takartan kapott helyet. A töltés melletti út felújítása a terület távlati fejlesztése szempontjából is észszerű lenne. A fásított gépkocsiparkolót a tervezési terület peremén helyeztük el. Lemondtunk a térszín alatti parkolásról, részben a magas talajvízszint miatt, részben azért mert nem hiszünk abban, hogy a parkolólemez tetején valóban funkcionáló zöldfelületet lehet létrehozni. Nem elhanyagolható szempont, hogy a mélygarázs elhagyásával minimum kétszázmillió forintot takarítunk meg. Az építészeti megfogalmazásnál messziről is fölismerhető, logószerű jelre gondoltunk.

A ház működése
A látogató az agórára, a süllyesztett térre érkezik. A megközelítés iránya felől információs állomás, INFOBoX fogadja. A szabadtéri kiállítótér a parkfelület bevonásával, tematikus sétaút létesítéséval bővíthető.

Az épület földszintje: fogadótér. Innen a látogatók felvonókon a legfelső kiállítási szintre, az interaktív kiállítótérbe érkeznek. Ez a nagy belmagasságú, alátámasztás nélküli tér az összes kiállítási felület 40 %-át (400 m2) foglalja el, és a kiállítási koncepció függvényében flexibilisen alakítható. A látogatók a kiállítás tematikájának megfelelően terelhetők benne. A térből a dupla falak között vezetett rámpán sétálhatunk le a következő kiállítási szintre. A rámpák végein hasítékokon fény szűrődik a térbe és a környező táj egy-egy keretezett képe látszik. A rámpákon töltött idő szünetként, „csöndként" ritmizálja a kiállítás-látogatási folyamatot.

A második kiállítási szintet a központba helyezett látványlabor, a harmadikat a kreatív foglalkoztató szervezi. A térbe helyezett térelemek a semleges kiállítási tér kontrasztjaként, a kíváncsiságot felkeltő, titkot rejtő dobozokként jelennek meg. (A kontrasztot anyaghasználat is erősíti: a térelemek meleg, barátságos faanyagból készülnek.) A fogadótér fölötti szinten az utazó kiállítások tere kapott helyet, a konferenciatermekkel. A konferenciatermek flexibilisen kapcsolhatók a kiállítási térhez.
Ez a téregyüttes a fogadótérből szétválasztott felvonóhasználattal a többi funkciótól függetlenül is működtethető. A kiszolgáló terek részben az alagsorban, részben a tetőszinten kaptak helyet.

Építészet
Az épület külső megjelenését plaszticitás jellemzi. A külső kockából elvett részek a belső kockát is megjelenítik, és utalnak az épület rámpás működésére. A ház külső – belső felületeit homogén anyagkezelés jellemzi. Tervünkben ezt a látszóbeton jeleníti meg, de elképzelhető más anyaggal, például kővel is. A külső és belső betonfalon helyenként alkalmaznánk a magyar találmányt a LiTraCon fényáteresztő betont. A nyersbeton használatával egyértelműen utalnánk az épület ipari jellegére, másrészt kellően semleges hátteret adnánk a kiállítási anyagoknak.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.