10+1 – Vikár András DLA

"Siker számomra és jó munkát végeztem, ha egy épület tervezése és megvalósulása során minden résztvevő, a megbízótól a kivitelezőig úgy érzi, hogy egy fontos és jó történetben vesz részt." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Vikár Andrással, a Vikár és Lukács Építész Stúdió alapítójával és vezető tervezőjével készítettünk interjút. 

Vikár András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Középülettervezési Tanszékén diplomázott, tanulmányait Dániában folytatta, doktori fokozatát 2003-ban szerezte meg. Szakmai tapasztalatára a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, valamint a dán Kjaer & Richter irodában tett szert. 1991-ben Lukács Istvánnal megalapította saját irodáját, a Vikár és Lukács Építész Stúdiót, amelynek azóta is vezető tervezője. Több évtizedes szakmai pályafutásuk alatt olyan munkákat jegyeznek, mint a Graphisoft Park több épülete (Graphisoft Fejlesztői épület, Microsoft épület, SAP irodaház, IBS Diákszálló), a Magyar Autóklub székháza, a Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ, a Budapart BRA és BRC lakóépületei, a Simplon Udvar B épülete, a H2 Hotel, az Arena Business Campus irodaház, illetve az Akadémia Park Officium irodaház. Az építész nevéhez számottevő közéleti tevékenység kapcsolódik: egyetemi szerepvállalása mellett több Fővárosi és Kerületi Tervtanács tagja. Munkásságát 2006-ban Ybl Miklós-díjjal és három alkalommal Pro Architectura díjjal ismerték el. 

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Hely – tér – szellem.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? 

Két példa két időpillanatból: a rijádi külügyminisztérium (Henning Larsen, 1984) és a Louvre Abu Dhabi (Jean Nouvel, 2017). Egyszerre mutatják meg a modern építészet alkotóerejét, racionalitását, a hely és a kultúrák összeegyeztethetőségét. Mindez jó útmutatás a jövőre, a globális-lokális konfliktusok zavarmentes kezelésére.

Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?

A város egy időszövet, amibe minden kor elhelyezi a lenyomatát. Ennek tükrében egy új épület, vagy épületrész legyen kortárs, de legyen harmóniában a környezetével és legyen szerethető (pl. Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ). Mindez egy épületen belül is érvényes (pl. Akadémia Park Officium). Hogy az aktuális lenyomat milyen, az rajtunk is múlik, a kor, amelybe születünk, az vakszerencse...

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

Talán arra, hogy sok évtized munka után sincs olyan megépült munka, amit ne vállalhatnék, ezért minden megvalósult épületünkre együtt vagyok a legbüszkébb. A Graphisoft Parkban álló épületeink bizonyos értelemben talán mégis különlegesek, már csak azért is, mert egy több mint 20 éves folyamatos együttműködés eredményei. Itt a kezdetektől a fejlesztővel együtt gondolkozhattunk helyről, parkról, munkahelyekről, élettérről. Ezért a megvalósult épületeken túl (Logisztikai épület, 1999; Fejlesztői épület, 2000; Aquincum villaházak, 2004; Microsoft ’M’ épület, 2007; IBS Diákszálló, 2014; SAP ’N’ épület, 2017), magát a parkot is kicsit magunkénak érezzük. De kiemelhetem a 2011-ben elkészült Magyar Autóklub Székházát is, ahol a tervünket a karaktere miatt biztos esélytelennek gondolva adtuk be a pályázatot, és ehhez képest a megvalósult épület azóta is jól érzi magát Újpesten, abban a szoborszerű szituációban. 

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Siker számomra és jó munkát végeztem, ha egy épület tervezése és megvalósulása során minden résztvevő, a megbízótól a kivitelezőig úgy érzi, hogy egy fontos és jó történetben vesz részt. Siker, ha a megbízó az épület átadáskor büszkén kezdi el megmutatni nekem az épületet. Siker, ha pár évtizeddel később is úgy érzem, hogy az épület jól érzi magát az adott környezetben és műszakilag sem robbant le.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

Talán a legizgalmasabb kérdés, hogy milyen környezetre, helyekre lesz szüksége a városoknak és az embereknek a következő 10-50 évben. Ezen belül fontos, hogy az építéstechnológiákban, anyagokban lesz-e robbanásszerű változás. Kérdés az is, hogy a sajtószenzációt jelentő épületeken kívül lesz-e a jövőben az építészeti gondolatokra és kreativitásra igény vagy szükség, kialakul-e végre párbeszéd a szakma és a társadalom, a döntéshozók között, egyáltalán lesz-e diskurzusra alkalmas, hiteles építész közösség.

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Továbbra is átlagon felüli építészeti és műszaki minőségű épületek létrehozása a célom. Reményeim szerint ilyen lehet a balatonfüredi MOMŰ (Modern Műtár), az MVM új irodaépülete, az Árpád hídnál tervezett New Age irodaházunk, a Lake 11-ben tervezett lakóházaink, vagy a gödöllői új bölcsődénk, de említhetném az Iparművészeti Múzeumot is, aminek a rekonstrukciójával több mint 10 éve foglalkozunk.

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Mindenkinek: hajrá.

Egy könyv, film, zene, amit mindenkinek ajánlanál? 

• Hervé Le Tellier: Anomália; Yuval Noah Harari: 21 lecke, a 21 századra
• Michelangelo Antonioni: Nagyítás; Olivier Nakache, Éric Toledano: Életrevalók
• Bartók Béla: 3. zongoraverseny; Esbjörn Svensson Trio: From Gagarin’s Point of View; Randy Newman: Good Old Boys

Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen? 

Farkasdy Zoltán tanítványa voltam, és rajta keresztül anyatejként szívtam magamba az építészetbe vetett hitét és a skandináv, elsősorban a dán építészet szeretetét. A végzés után egy közel fél éves ösztöndíjjal jártam be Henning Larsen tanácsadói segítségével Dániát, így ez a világ áll közel hozzám. Persze az azonos gondolkodáson túl egy friss, lendületes és optimista irodával bármikor szívesen dolgoznék együtt, mint amilyen például a BIG, az Alles Wird Gut, vagy az ALA Architects.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Ajánlom Dobos Andrist, akit nagyon megszerettem az együttműködésünk során. Vagy Ghyczy Dénest, aki új utakat keres...

Szerk.: Sütöri Laura