„M” - a Graphisoft Park új eleme

"Az M épület tagolása és rendszere tudatosan az ipari és irodaépület közötti kategóriát célozza, vállalva az e helyt egykor állott ipari épülettekkel fennálló időbeli folyamatosságot." - írják az M épületről tervezőik, Lukács István, Vikár András DLA és Gaschler Gábor (Lukács és Vikár Építészstúdió).

A Graphisoft Park immár több mint tíz éves történetében sorra megjelenő épületek híven tükrözik az irodaházakkal kapcsolatos megrendelői-bérlői igények változását. Míg az első épületek alaprajzi szervezését a kisebb, egymástól akár térben is elhatárolt irodaegységek jellemzték, és ennek megfelelően osztott tömegű házak létesültek (villa-irodaház lépték), addig a későbbiekben már egyre nagyobb összefüggő irodaterületeket, ebből következően pedig nagyobb tömegek megjelenését kívánták.

Az „M" épület bérlői programja (Microsoft és Servier) ez utóbbi kategória mintegy szélső igényeként több ezer m² egybefüggő irodaterület kialakítását írta elő, ugyanakkor a tulajdonos-építtető továbbra is ragaszkodott a parkban megszokott tagolt tömegekhez, az együttesre oly jellemző léptékhez. Feloldásként egy-egy többszintes aulatérből induló, középső közlekedő és kiszolgálósávra szervezett, két oldalon bevilágító-udvarokkal tagolt - egybefüggő, variábilis irodaterületet alakítottunk ki. Az épület megvilágítása a nagy traktusmélység és irodaterület ellenére mindenhol megfelelő, és a megjelenő tömegek léptéke alkalmazkodik a park léptékéhez. Fentieken túl az épületet két, híddal összekötött egységre bontottuk, mely a gyakorlatban lehetővé tette két, egymástól független bérlő elhelyezését, miközben a terepszint alatti három szinten a parkoló és kiszolgáló területek mindkét épületrészt ellátják.

Az „M" tagolása és rendszere tudatosan az ipari és irodaépület közötti kategóriát célozza, vállalva az e helyt egykor állott ipari épülettekkel fennálló időbeli folyamatosságot. A tégla megválasztása is ennek megfelelően keményebb hangulatú, mint a korábbi épületek vörös téglája, ugyanakkor fényessége a megvilágítástól függően új dimenziókat nyit. A nyílászárók a tégla belső síkjáig előrehúzottak, tagolásuk a külső síkba helyezett, árnyékolót is magába foglaló fémelemekkel és a környezet okker és vörös színeit megidéző üvegbetétekkel történik. Az épület elhelyezése a park súlypontjában lehetővé tette a nagyléptékú zöldfelületek megtartását-kialakítását, amiket jól egészítenek ki az épülethez közvetlenül csatlakozó geometrikus, távolabb pedig a szabad kialakítású vízfelületek.

Lukács István, Vikár András