Közélet, hírek

2009. évi Pro Architectura- és Palóczi Antal-díjak

2009.10.06. 05:55

Az Építészeti Világnapon öt létesítmény – épület, illetve kert-táj – tervezéséért vehettek át Pro Architectura-díjat Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor; Ferencz Marcel; Csomay Zsófia és Nagy György; Pozsgay Zoltán és Takács Attila; Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála. Palóczi Antal-díjban részesült Gömöri János és Lázár Tibor.

A frissen megnyitott FUGÁ-ban, az Építészeti Világnap egyik fő eseményeként Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Fegyverneky Sándor országos főépítész adta át a 2009. évi Pro Architectura-díjakat, amit öt létesítmény – épület, illetve kert-táj – tervezői érdemeltek ki. Ezt követően Varga István miniszter és Tompai Géza főosztályvezető (NFGM Területrendezési és Településügyi Főosztály) átnyújtotta a Palóczi Antal-díjat, a településrendezési tevékenység legmagasabb rendű kitüntetését Gömöry János okl. építészmérnöknek és Lázár Tibor tájrendező mérnöknek.

A 2009. évi Pro Architectura Díjban részesültek (rangsorolás nélkül):

Lukács István, Vikár András DLA és Gaschler Gábor építészek (megosztva)
a Budapest, III. Graphisoft Park „M" épületének tervezéséért.

A tervezők a Graphisoft Park igényes építészeti együttesét újabb, példásan magas színvonalú épülettel gazdagították. A nagyvonalúan, egyszerű eszközökkel formált épület két különböző, egymástól függetlenül működő egységet foglal magába: irodai részt és vegyészeti kutató központot. A különböző rendeltetésekre az épület kiválóan megfelel, jól illeszkedik mintaszerűen fenntartott környezetébe, egyben önálló, határozott karaktert mutat.

Ferencz Marcel DLA építész
a bodrogkeresztúri Hun Fürdő épületének tervezéséért.

A méreteit tekintve viszonylag kis fürdőépület különleges értékű táji környezetben valósult meg: a tokaji hegy lábához támaszkodva, a Bodrog folyó partján, forgalmas út mellett, egy kisebb épületegyüttes sorába illeszkedik. Tömegformálása, homlokzati kialakítása, anyaghasználata kifinomult áttétételekkel utal egyrészt a közeli borpincék építészeti arculatára, másrészt a hely, a Lebuj-kanyar sajátos történelmi múltjára, a betyárvilágra. Ez a markánsan plasztikus, részletekben gazdag épület adott környezetében az „építészeti jel" rangjára emelkedik.

Csomay Zsófia és Nagy György építészek (megosztva)
a veszprémi Völgyikúti Ház tervezéséért.

A többfunkciós, nagy kiterjedésű épület Veszprém városának értékes, de korábban méltatlanul elhanyagolt részén valósult meg. Az épületkomplexum megformálásánál, a különböző használati szintek kialakításánál a tervezők teljes mértékben figyelembe vették a környezeti adottságokat, ezen belül a terepviszonyokat. Mindezek révén a ház jól illeszkedik környezetébe, egyúttal jelentőségének megfelelő színvonalra emeli azt. Az új építészeti alkotás részleteiben és egészében is kiemelkedő színvonalú.

Pozsgai Zoltán és Takács Attila építészek (megosztva)
a veszprémi Lovassy László Gimnázium új tornatermének tervezéséért.

A gimnázium több évtizede álló, különösebb jellegzetességet nem mutató főépülete az új tornaterem megépítésével nem csak új elemmel gazdagodott, de új karaktert is kapott. A maga műfajában az építészeti feladatmegoldás szinte tökéletesnek, mintegy telitalálatnak minősíthető: jó a régi és az új épületrész kapcsolata, jó a telek felhasználása, beépítése, a bővítmény terepre illesztése, külső és belső megformálása. Az alkalmazott építészeti eszközök célszerűek, egyszerűek, egyben nagyvonalúak.



Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála táj- és kertépítészek (megosztva)
a Budapest, XI. Kopaszi gát revitalizációjának táj- és kertépítészeti tervezéséért.

A lágymányosi Kopaszi gát egy évszázadon keresztül ipari övezettel a várostól elrekesztett, méltatlanul elhanyagolt terület volt, egészen a néhány éve megkezdett revitalizációig. A Duna folyam közvetlen környezetét képező értékes terület új célú hasznosításának jelentőségét tovább növeli, hogy a fővárosban régóta nem volt hasonló arányú zöldterületi fejlesztés. A fiatal tervezők az összetett tájrendezési feladatot példás felelősséggel és kreativitással oldották meg. Az eredmény nemzetközi összehasonlításban is jelentős, azzal együtt, hogy a fejlesztés még nem fejeződött be, a tervezett létesítmények csak részben valósultak meg, illetve nem funkcionálnak teljes körűen.

Palóczi Antal-díjban részesült

Gömöry János okl. építészmérnök, Pécs megyei jogú város ny. főépítésze

Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészmérnöki karán diplomázott 1965-ben, majd településtervezőként kezdett dolgozni a VÁTI-ban Dr. Peregi Tamás műtermében. 1969-től Pécsett az építésügyi igazgatásban tevékenykedett, ahol az elsőfokú építésügyi hatóság vezetője, 1972-től a városi hivatal városrendezési csoportjának vezetője, 1978-tól 2004-ig Pécs város főépítésze. Több mint 25 éves főépítészi működése során tevékeny szerepet játszott Pécs város településfejlesztésében.
Nem szakadt el az aktív tervezéstől sem, elsősorban Baranya megye falvaira készített településrendezési eszközöket. A pécsi világörökségi terület kezelési tervének egyik alkotója és részt vett az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázásának előkészítő munkáiban.
Kiváló nyelvérzékét és nyelvtudását, közvetlen és derűs személyiségét nemzetközi tapasztalatgyűjtésben, együttműködésekben, és Pécs város kapcsolatépítése érdekében is kamatoztatta. A főépítészi működését széleslátókörűség és áttekintő képesség jellemezte. Aktív részese a szakma társadalmi és tudományos életének. Jelen van tervtanácsok munkájában, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Építész Kamara életében. Szemléletmódját, a felhalmozott elméleti tudását és tapasztalatát 1991. óta a PTE Pollack Mihály Műszaki Karán adja tovább a településmérnök hallgatóknak.
Jellemző rá, hogy a zöld környezet megőrzésének és gazdagításának fontosságát saját aforizmával terjeszti, miszerint „zöld területet úgy a leggyorsabb és a leggazdaságosabb létrehozni, ha nem tesszük tönkre a meglévőt, tudva, hogy „100 éves fa 100 év alatt lesz 100 éves".
Az elismerésre az Országos Főépítészi Kollégium javasolta.

Lázár Tibor - vezető terület- és településtervező

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Táj- és kertépítész szakán diplomázott 1977-ben, majd VÁTI Tájrendezési Irodáján kezdett dolgozni, 1985-től a részleg irodavezetője, összesen 25 éven át tervezett a VÁTI–ban. Az 1970-es évek végétől jelentős szerepe volt a településcsoportok általános rendezési tervei tájrendezési tartalmának meghatározásában, a külterületekre készülő szabályozás rendszerének alakításában. Számos településcsoport általános rendezési tervének készítésében vett részt.
Vezető tervezője volt a Bükki Nemzeti Park és térsége regionális és tájrendezési terv programjának (1985.), amely egy új tervi műfajnak minősült, metodikáját további védett területek, tájak tervezése során is alkalmazták.
Az ország szinte minden tájegységén, több mint 100 település településrendezési tervének kidolgozásában működött közre, elsősorban a külterületeket érintő szabályozást, a tájrendezési és környezetvédelmi munkarészeket készítette. A településtervezéssel összefüggésben több kutatást, tanulmányt készített, országos jogszabályok kidolgozásában szakmai közreműködő volt.
Rendszeres előadó a Budapesti Corvinus Egyetemen (immár 16 éve), a Szent István Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tájrendezés, tájtervezés sikeres képviselője és művelője, aki kitüntetett figyelemmel és részletezéssel kezeli a külterület, illetve a beépítésre nem szánt területek alakítását. Nézeteinek határozott képviselete a szakmai közélet ismert szereplőjévé tették.
Az elismerésre a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának vezetősége javasolta.