Helyek/Köztér

Park a gáton

1/13

?>
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Kopaszi gát
?>
Steffler István, Kontra Dániel, Salgó Borbála
?>
Kopaszi gát - koncepcióterv
1/13

Park a gáton
Helyek/Köztér

Park a gáton

2009.10.08. 12:25

Projektinfó

Kopaszi gát parkrendezése

URL:
Garten Studio

Tervezés éve:
2005-2006

Építés éve:
2006-2007

Stáblista

Kopaszi gát, Andalgó utca (megvalósult szakasz)
tájépítészet: Garten Studio Kft.
vezető tervező: Steffler István
tervező munkatársak: Salgó Borbála, Kontra Dániel

Vízpart utca (részben megvalósult szakasz):
vezető tervező: Szloszjár György
tervező munkatársak: Remeczki Rita

Épületek:
t2a Épitesz Iroda Kft. – Turányi Gábor, Turányi Bence és Mórocz Tamás
Megrendelő: Öböl XI. Kft.
Terület: ≈ 20 ha

A környezetrendezés az új épületekhez kapcsolódó intenzív használatot maximálisan kiszolgálja, de a gát eredeti hangulata is tetten érhető. A Kopaszi gát Pro Architectura-díjjal elismert tájalakításának bemutatása. A tervezők: Steffler István, Salgó Borbála és Kontra Dániel (Garten Studio).

Budapesten a Duna lágymányosi szakaszát a XIX. század végén rendezték, a folyamot párhuzamművek közé szorították, szélessége így 1050 m-ről 380 m-re csökkent. A Kopaszi gát ennek a párhuzamműnek a része. Az ártéri terület feltöltése a Lágymányosi híd építésével befejeződött, azonban annak déli oldalán ez csak részben történt meg, az öblözet jelentős része – a lágymányosi kikötő – megmaradt. Ide írtak ki 2004-ben „Fedett vízi élménypark" címmel építészeti tervpályázatot. aminek folytatásaként a megbízást elnyert díjazott építész partnereként cégünk elkészíthette a 20 hektáros terület környezetrendezési terveit.

A beruházás a Kopaszi gátra, valamint a vízfelületet körbeölelő partszakaszra terjedt ki, melyet a Fővárosi Keretterv kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területként határozott meg, mind természeti adottságai, mind pedig a városszerkezetben elfoglalt helye miatt. A környék a közelmúltig ipari üzemekkel sűrűn betelepült városrész volt, az alulhasznosított, lepusztult épületállományban vegetáló gazdasági társaságok és sportklubok működtek. Az öböl partján az elmúlt száz évben spontán létrejött dús növényzet természetközeli környezetet teremtett, de a faállomány kezelés nélkül túlburjánzott, pusztult. Az öböl megjelenése rangjához nem volt méltó, a színvonalas rendezést közös érdek sürgette. Az előírások lehetőséget adtak - a természeti értékek megőrzése mellett - nagyobb beruházások infrastruktúrájának kiépítésére is, ami megteremtette a rehabilitáció gazdasági alapját. A megjelenő magántőke pedig lehetővé tette színvonalas építészeti együttes létrehozását, melynek során kiemelt hangsúlyt kapott a károsodott terület zöldterületi fejlesztése.

Kopaszi gát
2/13
Kopaszi gát

A Duna vízszintingadozása 8,5 m, a terület egy része pedig az árvízvédelmi vonalon kívül helyezkedik el. E kettősség a tervezés során összetett szempontrendszer kialakítását tette szükségessé, ahol mérlegelni kellett a műszaki tartalom, a funkció és az esztétikai megjelenés sokszor egymásnak feszülő igényeit, lehetőségeit. A tervezés során a teljes vízmozgást figyelembe vettük, de vezérszintként kezeltük a vízállásokból számított középmagasságot, amely vízállásnál a parti létesítmény minden funkciója maximálisan kihasználható.

Az öböl teljes part menti területe a tervezés részét képezte. A fejlesztő olyan, modern térépítészeti eszközökkel létrehozott környezet kialakítását várta el tőlünk, ahol az új épületekhez kapcsolódó intenzív használatot maximálisan kiszolgáljuk, de a gát eredeti hangulata is tetten érhető. A terület jellegzetessége, hogy relatíve keskeny, ezért a funkciók, a térstruktúra és az objektumok láncolata lineáris.

Kopaszi gát
6/13
Kopaszi gát

Az épületek elsősorban vendéglátó egységek, valamint a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgálják, melyekhez kapcsolódva a több mint 2 km-es partszakaszon változatos kialakítású és funkciójú terek követik egymást. A sétányok behálózzák a teljes területet, bevonva az öböl vízfelületét is úgy, hogy a park a legkülönbözőbb vízállásoknál is használható és megközelíthető legyen. A vízmozgás a növényanyag kiválasztása során is meghatározó volt, a tartós vízborítottságú szakaszokon a Duna menti galériaerdők fajait alkalmaztuk, míg a magasabb területeken a közparkok jóval szélesebb növényválasztékát használhattuk.

A Kopaszi gát közel 1 km hosszú és átlagosan 50 méter széles, keleti oldala meredeken fut le a Duna főága felé. A gáton 15 pavilon-épület elhelyezésére került sor, ezekhez igazodva alakítottuk ki a gát gerincvonalán egyenesen végigfutó széles sétányt, illetve „cikk-cakk" vonalban az épületeket felfűző fa burkolatú gyalogutat, amely néhol hídként emelkedik el a felszíntől és nyúlik a víz fölé. A szalagszerűen végigfutó szabálytalan, tört „vonal" feltárja és összefogja a teljes területet. Az öböl sarkában úszó vízi színpad 1000 fős lelátója a gát kezdeténél képzett lankás teraszon fésületlenül hullámzik. A színházhoz fogadótér kapcsolódik, amely a gátra, illetve az arra merőleges Andalgó utcai vízpartra érkezőket fogadja és vezeti tovább. A gát végét a szárazfölddel összekötő gyalogoshíd egyenlőre nem épült meg. Sajnos, átadásáig a gát „zsákutca".

Kopaszi gát
9/13
Kopaszi gát

Az északi sáv – egyenlőre csak a pályázati anyagokban szereplő – vezéreleme a vízi élménypark, szálloda és fedett jégcsarnok épületegyüttese. Különös tervezői feladat volt a még meg nem valósult épületek térkapcsolatainak „megelőlegezése", hiszen csak ezzel együtt értelmezhető, indokolható ennek a partszakasznak a kialakítása. Ezek alapján létesült a két kilátópont és alakult ki közöttük az akadálymentesített, lépcsőzetesen lefutó Duna-parti promenád. A kilátók tengelyei az öböl torkolata és a gát központi része felé vezetik a szemet. A burkolt felületek Budapesten egyedülálló módon viszik közel a parkhasználót a Duna vízfelületéhez. A kilátók vonala mögött kettős sétány köti össze a gátat a vele párhuzamosan futó Vízpart utcával.

A nyugati parti sáv tervei csak részlegesen valósultak meg. Kezdő eleme a vízfelület nyugati sarkában képzett plázs, melynek befogadóképessége kb. 3000 ember. Területe jelentős feltöltéssel alakult ki, a szintek, a lejtések a jellemző vízállásokhoz igazodnak, a használhatóságot a víz- és homokfelület optimális arányával biztosítottuk. Sajnos a hozzá álmodott strandépület nem készült el. Dél felé haladva a következő elem egy kisebb öbölben, a víz fölé kifeszített ’csodapók’ étterem lett volna, melynek megépítése szintén elmaradt. Megvalósult azonban a Budapesti Spartacus Evezős Klub új épülete, méltó helyet adva a vízi sportok szerelmeseinek, illetve a jacht klub, a felépítésre váró gyalogoshídtól délre. A fő gyalogos tengely gumi burkolatú futósávval valósult meg.

Kopaszi gát
5/13
Kopaszi gát

Az építkezés a part kitakarítása, a mederből a 2 m vastag veszélyes iszap kikotrása, az értéktelen építmények és kerítések felszámolása, a szemét és törmelék elszállítása, az elöregedett vegetáció kitisztítása után kezdődhetett csak meg. A parton 70000 m3 földet mozgattak meg, 13000 m2 burkolatot fektettek le, 40000 m2 gyepszőnyeg került terítésre, 700 db fát, 20000 db cserjét, 20000 évelőt ültettek el. A parkot egy evezősverseny megrendezésével 2007. augusztusában adták át a budapestieknek.

Garten Studio

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk