Közélet, hírek

2009. évi Pro Architectura- és Palóczi Antal-díjak

1/17

Varga István miniszter

Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat

Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat

Ferencz Marcel átveszi a díjat

Csomay Zsófia átveszi a díjat

Lázár Tibor, Kontra Dániel és Salgó Borbála a díj átvétele után

Steffler Istvánnak gratulál Fegyverneky Sándor

az ünneplő közönség

Gömöry János vehette át a Palóczi-díjat Varga Istvántól és Tompai Gézától

Lázár Tibor a Palóczi-díj átvételén

bodrogkeresztúri Hun Fürdő

veszprémi Völgyikúti Ház

Lovassy László Gimnázium új tornaterme

Kopaszi gát revitalizációja

Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat

?>
?>
Varga István miniszter
?>
Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat
?>
Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat
?>
Ferencz Marcel átveszi a díjat
?>
Csomay Zsófia átveszi a díjat
?>
Lázár Tibor, Kontra Dániel és Salgó Borbála a díj átvétele után
?>
Steffler Istvánnak gratulál Fegyverneky Sándor
?>
az ünneplő közönség
?>
Gömöry János vehette át a Palóczi-díjat Varga Istvántól és Tompai Gézától
?>
Lázár Tibor a Palóczi-díj átvételén
?>
bodrogkeresztúri Hun Fürdő
?>
veszprémi Völgyikúti Ház
?>
Lovassy László Gimnázium új tornaterme
?>
Kopaszi gát revitalizációja
?>
Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat
?>
1/17

Varga István miniszter

Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat

Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat

Ferencz Marcel átveszi a díjat

Csomay Zsófia átveszi a díjat

Lázár Tibor, Kontra Dániel és Salgó Borbála a díj átvétele után

Steffler Istvánnak gratulál Fegyverneky Sándor

az ünneplő közönség

Gömöry János vehette át a Palóczi-díjat Varga Istvántól és Tompai Gézától

Lázár Tibor a Palóczi-díj átvételén

bodrogkeresztúri Hun Fürdő

veszprémi Völgyikúti Ház

Lovassy László Gimnázium új tornaterme

Kopaszi gát revitalizációja

Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor átveszi a díjat

2009. évi Pro Architectura- és Palóczi Antal-díjak
Közélet, hírek

2009. évi Pro Architectura- és Palóczi Antal-díjak

2009.10.06. 05:55

Az Építészeti Világnapon öt létesítmény – épület, illetve kert-táj – tervezéséért vehettek át Pro Architectura-díjat Lukács István, Vikár András és Gaschler Gábor; Ferencz Marcel; Csomay Zsófia és Nagy György; Pozsgay Zoltán és Takács Attila; Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála. Palóczi Antal-díjban részesült Gömöri János és Lázár Tibor.

A frissen megnyitott FUGÁ-ban, az Építészeti Világnap egyik fő eseményeként Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Fegyverneky Sándor országos főépítész adta át a 2009. évi Pro Architectura-díjakat, amit öt létesítmény – épület, illetve kert-táj – tervezői érdemeltek ki. Ezt követően Varga István miniszter és Tompai Géza főosztályvezető (NFGM Területrendezési és Településügyi Főosztály) átnyújtotta a Palóczi Antal-díjat, a településrendezési tevékenység legmagasabb rendű kitüntetését Gömöry János okl. építészmérnöknek és Lázár Tibor tájrendező mérnöknek.

az ünneplő közönség
9/17
az ünneplő közönség

A 2009. évi Pro Architectura Díjban részesültek (rangsorolás nélkül):

Lukács István, Vikár András DLA és Gaschler Gábor építészek (megosztva)
a Budapest, III. Graphisoft Park „M" épületének tervezéséért.

A tervezők a Graphisoft Park igényes építészeti együttesét újabb, példásan magas színvonalú épülettel gazdagították. A nagyvonalúan, egyszerű eszközökkel formált épület két különböző, egymástól függetlenül működő egységet foglal magába: irodai részt és vegyészeti kutató központot. A különböző rendeltetésekre az épület kiválóan megfelel, jól illeszkedik mintaszerűen fenntartott környezetébe, egyben önálló, határozott karaktert mutat.

17/17

Ferencz Marcel DLA építész
a bodrogkeresztúri Hun Fürdő épületének tervezéséért.

A méreteit tekintve viszonylag kis fürdőépület különleges értékű táji környezetben valósult meg: a tokaji hegy lábához támaszkodva, a Bodrog folyó partján, forgalmas út mellett, egy kisebb épületegyüttes sorába illeszkedik. Tömegformálása, homlokzati kialakítása, anyaghasználata kifinomult áttétételekkel utal egyrészt a közeli borpincék építészeti arculatára, másrészt a hely, a Lebuj-kanyar sajátos történelmi múltjára, a betyárvilágra. Ez a markánsan plasztikus, részletekben gazdag épület adott környezetében az „építészeti jel" rangjára emelkedik.

bodrogkeresztúri Hun Fürdő
12/17
bodrogkeresztúri Hun Fürdő

Csomay Zsófia és Nagy György építészek (megosztva)
a veszprémi Völgyikúti Ház tervezéséért.

A többfunkciós, nagy kiterjedésű épület Veszprém városának értékes, de korábban méltatlanul elhanyagolt részén valósult meg. Az épületkomplexum megformálásánál, a különböző használati szintek kialakításánál a tervezők teljes mértékben figyelembe vették a környezeti adottságokat, ezen belül a terepviszonyokat. Mindezek révén a ház jól illeszkedik környezetébe, egyúttal jelentőségének megfelelő színvonalra emeli azt. Az új építészeti alkotás részleteiben és egészében is kiemelkedő színvonalú.

veszprémi Völgyikúti Ház
13/17
veszprémi Völgyikúti Ház

Pozsgai Zoltán és Takács Attila építészek (megosztva)
a veszprémi Lovassy László Gimnázium új tornatermének tervezéséért.

A gimnázium több évtizede álló, különösebb jellegzetességet nem mutató főépülete az új tornaterem megépítésével nem csak új elemmel gazdagodott, de új karaktert is kapott. A maga műfajában az építészeti feladatmegoldás szinte tökéletesnek, mintegy telitalálatnak minősíthető: jó a régi és az új épületrész kapcsolata, jó a telek felhasználása, beépítése, a bővítmény terepre illesztése, külső és belső megformálása. Az alkalmazott építészeti eszközök célszerűek, egyszerűek, egyben nagyvonalúak.

Lovassy László Gimnázium új tornaterme
14/17
Lovassy László Gimnázium új tornaterme



Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála táj- és kertépítészek (megosztva)
a Budapest, XI. Kopaszi gát revitalizációjának táj- és kertépítészeti tervezéséért.

A lágymányosi Kopaszi gát egy évszázadon keresztül ipari övezettel a várostól elrekesztett, méltatlanul elhanyagolt terület volt, egészen a néhány éve megkezdett revitalizációig. A Duna folyam közvetlen környezetét képező értékes terület új célú hasznosításának jelentőségét tovább növeli, hogy a fővárosban régóta nem volt hasonló arányú zöldterületi fejlesztés. A fiatal tervezők az összetett tájrendezési feladatot példás felelősséggel és kreativitással oldották meg. Az eredmény nemzetközi összehasonlításban is jelentős, azzal együtt, hogy a fejlesztés még nem fejeződött be, a tervezett létesítmények csak részben valósultak meg, illetve nem funkcionálnak teljes körűen.

Kopaszi gát revitalizációja
15/17
Kopaszi gát revitalizációja

Palóczi Antal-díjban részesült

Gömöry János okl. építészmérnök, Pécs megyei jogú város ny. főépítésze

Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészmérnöki karán diplomázott 1965-ben, majd településtervezőként kezdett dolgozni a VÁTI-ban Dr. Peregi Tamás műtermében. 1969-től Pécsett az építésügyi igazgatásban tevékenykedett, ahol az elsőfokú építésügyi hatóság vezetője, 1972-től a városi hivatal városrendezési csoportjának vezetője, 1978-tól 2004-ig Pécs város főépítésze. Több mint 25 éves főépítészi működése során tevékeny szerepet játszott Pécs város településfejlesztésében.
Nem szakadt el az aktív tervezéstől sem, elsősorban Baranya megye falvaira készített településrendezési eszközöket. A pécsi világörökségi terület kezelési tervének egyik alkotója és részt vett az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázásának előkészítő munkáiban.
Kiváló nyelvérzékét és nyelvtudását, közvetlen és derűs személyiségét nemzetközi tapasztalatgyűjtésben, együttműködésekben, és Pécs város kapcsolatépítése érdekében is kamatoztatta. A főépítészi működését széleslátókörűség és áttekintő képesség jellemezte. Aktív részese a szakma társadalmi és tudományos életének. Jelen van tervtanácsok munkájában, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Építész Kamara életében. Szemléletmódját, a felhalmozott elméleti tudását és tapasztalatát 1991. óta a PTE Pollack Mihály Műszaki Karán adja tovább a településmérnök hallgatóknak.
Jellemző rá, hogy a zöld környezet megőrzésének és gazdagításának fontosságát saját aforizmával terjeszti, miszerint „zöld területet úgy a leggyorsabb és a leggazdaságosabb létrehozni, ha nem tesszük tönkre a meglévőt, tudva, hogy „100 éves fa 100 év alatt lesz 100 éves".
Az elismerésre az Országos Főépítészi Kollégium javasolta.

Lázár Tibor - vezető terület- és településtervező

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Táj- és kertépítész szakán diplomázott 1977-ben, majd VÁTI Tájrendezési Irodáján kezdett dolgozni, 1985-től a részleg irodavezetője, összesen 25 éven át tervezett a VÁTI–ban. Az 1970-es évek végétől jelentős szerepe volt a településcsoportok általános rendezési tervei tájrendezési tartalmának meghatározásában, a külterületekre készülő szabályozás rendszerének alakításában. Számos településcsoport általános rendezési tervének készítésében vett részt.
Vezető tervezője volt a Bükki Nemzeti Park és térsége regionális és tájrendezési terv programjának (1985.), amely egy új tervi műfajnak minősült, metodikáját további védett területek, tájak tervezése során is alkalmazták.
Az ország szinte minden tájegységén, több mint 100 település településrendezési tervének kidolgozásában működött közre, elsősorban a külterületeket érintő szabályozást, a tájrendezési és környezetvédelmi munkarészeket készítette. A településtervezéssel összefüggésben több kutatást, tanulmányt készített, országos jogszabályok kidolgozásában szakmai közreműködő volt.
Rendszeres előadó a Budapesti Corvinus Egyetemen (immár 16 éve), a Szent István Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tájrendezés, tájtervezés sikeres képviselője és művelője, aki kitüntetett figyelemmel és részletezéssel kezeli a külterület, illetve a beépítésre nem szánt területek alakítását. Nézeteinek határozott képviselete a szakmai közélet ismert szereplőjévé tették.
Az elismerésre a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának vezetősége javasolta.

 

 

Vélemények (5)
zsuppanandras
2009.10.09.
22:34

mindhárom eddig hiányzó házat be fogjuk mutatni, valószínűleg még a jövő hét folyamán - a szerk.

Miért
2009.10.08.
20:58

Végigolvasva a cikket, utánanézve a házaknak, csak a kérdéseim száma gyarapodott folyamatosan. Miért és mikor?

A Graphisoft Park ’M’ épületét ismerem legjobban – erről tudok érdemben véleményt formálni. Valószínű a média számára készült a ház méltatása, mert fogalmazója vagy elfogultságát magyarázza, vagy nem ismerte meg a házat. Határozott véleményem, hogy hiába pörgeti a négyzetméter számlálót, az utóbbi évek egyik leggyengébb Lukács és Vikár háza.A teljesség nélkül csak néhány gondolat:

Téves a tömegformálása. A park közepén helyezkedik el, a park talán legjobb helyén. Mégsem valós szoborként áll, hanem csak félszoborként-domborműként. A Dunára néz a szebbik arca, a Gázgyár utcai oldala a park, a tér azon részét utcává silányítja le. Egyenes térfala érzéketlen, nem hajlandó reagálni az újabb épületekre, taszítja magát azoktól. Az egyetlen ház a parkban, mely nem a másik mellett akar létezni, hanem elnyomja szomszédjait. Megépítése óta szűkebb a park, valós és átvitt éretelmben egyaránt.

A ház bejárata nem középülethez méltó. Az ’előcsarnok’ a liftekben ér véget, még a lépcsőt is keresni kell. Ugyanaz a belső térrend, mint a közel egykorú a Lehel úti házon. A szerzők is rájöttek már hibájukra, hisz a Szentendrei úti újabb irodaházon már nyoma sincs e kiszerűségnek. Ott valós, nagyvonalú fogadóteret alkottak, itt nem. Miért?

Szakmabeli hiányosság is tetten érhető, több helyütt. Alapvetően az érdekelte a szerzőket, amit a házról a földről lehet látni, a látvány. Homlokzatai takarják a ház hibáit. Javaslom, akinek módjában áll nézze a házat felülről - igen tanulságos. A gépészet kezeletlenül túlburjánzott, az építészek a tetővel nem foglalkoztak. Ismét csak a Szentendrei úti új házát hozom fel ellenpéldaként. Itt miért nem sikerült az, ami ott igen? Legyen elég ennyi a felsorolásból...

Van még másik vonala is a díjazásnak - a díj zsűrijének összetétele. „…a Bizottság tagjai Karácsony Tamás, Koller József, Marosi Miklós, Rudolf Mihály, Sáros László és Vikár András Ybl-díjas építészek...” Forrás: http://www.epiteszforum.hu/node/12114

Nem tételezem fel a szerzőről, hogy magát díjazta, de akár zsűritag volt, akár nem - visszás a helyzet. Miért nem tudja az elején eldönteni valaki, hogy díjazni, vagy díjat kapni szeretne? Komolyan lehet venni egy ilyen zsűrizést, magát a zsűrit ezek után? Nem példa nélküli ugyanis a díj mindenkori zsűrijének következetlensége. Csak egyetlen példát erre - a díj alapítása óta tudott, hogy ugyanaz a személy öt éven belül nem díjazható újra. 1999-ben és 2003-ben mégis kiosztották.

Ha egy csoport, a zsűri saját szabályait, azaz saját magát nem veszi komolyan, akkor hogyan lehetne őket, döntésüket elfogadni?

Egy mellékszál: nem lehet nem észrevenni a párhuzamot, a tervpályázatok zsűrijének általános tevékenységével. Többszörösen bizonyítottan nem ismerik a mindenkori zsűritagok maradéktalanul a kiírást, úgy döntenek. Jogos támadási felületet adva - szükségszerűen következetlenül. 

Visszatérve - nem Vikár András személye ellen van kifogásom. Egy szemlélet ellen, ami most ő testesített meg – máskor más. Miért a múltja, vagy a falkatagsága miatt kell valakit díjazni, miért nem a valós teljesítmény alapján?

Milyen üzenete van mindennek? Mikor változik, újul, tisztul meg közösségünk?

Kühn Péter
2009.10.09.
20:53

@Miért: Ez komoly hozzászólás, gratulálok. (És ha ez így igaz, egyetértek!)

Az említett iroda szerintem  jó épületeket tesz le az asztalra, (sőt nemcsak az asztalra), de azért ez már nem játék. Előző mondatom első része nem mentség semmire!

Számomra örökké relytély marad a Bizottságok arctalansága.

Nem lehetne megtudni, hogy, ki, mit mondott? Mondjuk például ez esetben a zsüritagok közül xy. azt mondta volna, hogy " bocs , srácok: ez nem etikus,"

Erre azt mondták volna, hogy (a, és b és c): " nem, dehogy,,semmiképp..."

Magam olvastam USA szaklapokban,  hogy a zsürorok véleményei fésületlenül, a szavakat és a megfelelő fogalmazásmódot keresve, a gondolat felszínre jutásának ledokumentálásával jelennek meg! Ehez képest komoly építészek vállalják az arctalanságot.

És végül csak annyit a tervpályázatokkal kapcsolatban:

Korábban az volt, hogy, a tervpályázatok eredményhirdetése ellen nincs fellebezés vagy jogorvoslat. Csakhogy mostanában a pályázatok a KBT. (közbeszerzés ) hatálya alá tartoznak. Most már van jogorvoslat. Meg kell óvni.A kivitelezői pályázatokat sorra megóvják.  Biztos lehet jelezni a Pro Architecturánál.  Ha panaszod van,jelentsd be, mert a probléma örökké probléma marad. Rákos lesz a daganat és meghalunk bele. ÜdvKP  

Kühn Péter
2009.10.09.
20:59

@Kühn Péter: --------bocs, hát persze, hogy "rejtély", nem is tudom, hogy ronthattam el!

És természetesen gratulálok Marcellnek , Taki Atinak és Pozsgai Zolinak a díjakért!

Mivel őket, és ezeket a munkákat  személyesen ismerem ! kp

gg
2009.10.10.
11:42

@Miért: Tisztelt Szabó Márta!

Vikár András valóban jelölt volt a bizottságban, de miután indulni akartak az épülettel, ezért a pályázat beadása előtt- mivel az összeférhetetlen lett volna- kilépett. Helyette Kertész András Tibor volt a zsűritag.

 

üdvözlettel

Gaschler Gábor

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.