Lovassy Gimnázium — tornaterem és rekonstrukció

A veszprémi, Katona István, Pozsgai Zoltán és Takács Attila tervezésében megvalósuló Lovassy László Gimnázium épületéhez kapcsolódó új tornaterem épületét 2009-ben Pro Architectura-díjjal jutalmazták. 

Előzmények

Veszprém önkormányzata 2005-ben építészeti tervpályázatot írt ki a Lovassy László Gimnázium épületéhez kapcsolódó új tornaterem létesítésére. Az elvárás egy 16*30 méteres tornaterem volt, 300 férőhelyes lelátóval, ahol a sporteseményeken és testnevelés órákon kívül iskolai vagy városi rendezvényeket is lehet rendezni.

A pályázat alapján kapta cégünk a megbízást, mely kiterjedt a meglévő gimnázium épületének részleges felújítására is. A gimnázium épülete az 1960-as évek végén épült Plesz Antal tervei alapján, azóta számos kisebb-nagyobb átalakításon átesett. A legnagyobb - egyben a legutóbbi - ilyen átalakítás az acélszerkezetű tetőszerkezet és a kialakult tetőtér beépítése volt, melyen nem volt módunk változtatni. Időközben a gimnáziumban akadálymentesítési program keretében elkészült a minden szintet elérő lift. Ezek után készültek el a kiviteli tervek, és 2006 őszén kezdődött meg a tornaterem építése. 2007 június elején a szerkezetkész tornaterembe lett kiköltöztetve" a gimnázium teljes berendezése és a három hónapos nyári szünet alatt megvalósult az épület teljes felújítása és kismértékű átalakítása-bővítése. A tanévkezdés után történt meg a tornaterem és a környezetrendezési munkák teljes befejezése, ősszel pedig az ünnepélyes átadás.

Adottságok

A tornaterem helye (a gimnázium "alsó" sportpályája) a történeti városszövet és a 70-es évekre kiépített városközpont határán található. A gimnázium nyugati helyiségeiből és udvaráról, a felső sportpályáról páratlan kilátás nyílik észak felé a Buhim völgyre és a Bakony hegyeire, nyugat-északnyugat felé pedig a várra és az Óváros tér házainak völgybe lenyúló hátsó homlokzataira. A gimnázium udvarának csak a déli oldala (főbejárat, mellette jobbra intim kis kert, felső sportpálya) volt rendezett, a többi része a használatból is kiesett.

Építészeti koncepció

A tornaterem elhelyezésénél annak viszonylag nagy tömege jelentette a legnagyobb nehézséget. A tervezési folyamat elején felmerült az épület két szinttel való lesüllyesztése, tetejének esetleges hasznosítása (tetőkert, sportpálya). Mérlegelve előnyeit és jelentősebb hátrányait (költségesség, több közlekedőterület, az épületen belüli kétszintes közlekedőrendszer, erősebb tartószerkezet, nem megfelelő természetes bevilágítás), inkább felvállaltuk, hogy dél felől nézve egy épület jelenik meg és csak egy szinttel süllyesztettük le a játékteret a jelenlegi alsó pálya szintjéhez képest. A Galamb utca északi oldalán álló házsor eredetileg is korlátozta a kilátást, így az épület a felső pálya felől nem jelent látványt zavaró, korlátozó tömeget. A lesüllyesztés által továbbra is a gimnázium épülete maradt a fő tömeg, a városképben kevéssé jelenik meg a tornaterem, csak épp annyira, hogy a Galamb utca házai és a gimnázium közti kb. két szintnyi "zökkenőt" kissé szelídítse. A lesüllyesztés abban is segített, hogy a gimnázium nyugatra néző helyiségeinek benapozását a tornaterem gyakorlatilag nem zavarja.

A játékteret rejtő főtömegnek a gimnázium rendszerétől elforgatott elhelyezése egyrészt az új városközpont szigorú merőleges térrendszere és a történelmi városszövet közti átmenetet, egyben kapcsolatot jelenti, másrészt a lelátó felső részéről a várra nyíló kilátás vizuális kapcsolat is a történeti városmaggal. Lehet, hogy az épület tisztán merőleges rendszerben tartása egyszerűbb kapcsolatot eredményezett volna a meglévő épülettel és a tornaterem megvilágított hosszoldala is tökéletesen északi (tankönyvek szerint a legjobb) tájolású lehetett volna, de itt, ma, a hely adottságai szerintünk felül kellett hogy írják a szigorú funkcionalitást.

Belső terek

A tornaterem a gimnáziumhoz annak alsó (-3,45) szintjén kapcsolódik egy üvegezett nyaktaggal. Az átjáró egy fél raszter-osztásnyi tanterem megszüntetésével alakult ki, a pinceszintre levezető lépcső és a lift között kapcsolódik a gimnázium középső közlekedő-zsibongó teréhez.

A nyaktag mint előcsarnok működik, mind a gimnáziumba átvezető folyosó, mind a tornaterem nézőtere ajtókkal lehatárolt: így biztosítható, hogy a gimnázium működésével párhuzamosan tartott rendezvény sem zavarja a gimnázium életét és viszont. Ugyanezen elrendezés biztosítja, hogy tornaórákon a lelátó, délutáni, esti, hétvégi bérbeadáskor a lelátó és a gimnázium is lezárható. Külső rendezvény esetén illetve bérbeadáskor a vendégforgalom a nyaktag északi oldalának ajtaján át zajlik.

A tanári szoba és öltöző külön bejárattal való megoldása az öltözőt bírói öltözőnek is alkalmassá teszi. A nyaktag déli oldalán lévő kijárat kapcsolat a felső sportpálya felé, így annak használói nem a főbejáraton és a gimnázium központi közlekedőterein keresztül kénytelenek azt megközelíteni. A lelátó alapvetően ülőhelyes, pados rendszerű, állóhelyek csak a felső közlekedő részen találhatóak. A lelátó két közlekedő lépcsővel készült, melyek nem sportrendezvény esetén a játéktér felé folytathatók. Nagyobb rendezvény esetére további székek tárolása a szertárban és a játéktér bejárata előtti fogadótér beépített szekrényeiben lehetséges (kb. 200 db.). A lelátó közlekedőjéről az épület nyugati oldalán nyíló kijárat egyrészt menekülésre figyelembe vehető, másrészt a használatot segítő megoldás (rendezvények szüneteiben kertkapcsolat, felső pályával való nézőtéri kapcsolat stb.). A lelátó első sorának megemelésével a lelátó alatti terek jobban kihasználhatók, a játéktér valamint a lelátó és közlekedője alatti terek egy szinten lehetnek (akadálymentes használat!).

Ezzel a megoldással biztosítottuk az egymás fölötti terek optimális arányát is. A játéktér természetes megvilágítását az északi oldalon lévő nagy átlátszó, de a lenyugvó naptól lamellákkal védett bevilágító felületek, továbbá a déli oldalon tartók közé beépített ablakok biztosítják. A természetes megvilágítás a nagy homlokzati bevilágító felületekkel biztosítható (a játéktérről mindegyik ablakon az égbolt látszik), nincs szükség drága felülvilágító szerkezetekre.

Diákliget

A tornaterem építésével párhuzamosan a telek lehető legnagyobb része átalakult "diákligetté". A tornaterem körüli udvarrész jelenlegi - helyenként meredek - lejtéseit megszelídítve, elsősorban lombos fák, cserjék, bokrok ültetésével, padokkal, enyhe emelkedőkkel vezetett sétautakkal tettük barátságosabbá. A nagy támfalakat megszüntettük, folyamatos enyhe lejtő vezet le az átjáró folyosó szintjére. Az átjáró déli oldalán egy fákkal árnyékolt, szélvédett kis szabadtéri színpad is a liget használati lehetőségeit bővítette. A szükséges parkolóhelyeket egyrészt a meglévő keleti parkoló bővítésével, másrészt a szintén meglévő északi gk. bejártnál új parkolóhelyek kialakításával biztosítottuk A fák ültetésénél előnyben részesülnek a lombos fajták, különösen az épületek mentén csak nyári árnyékoló szerepük miatt. Új fák ültetését olyan helyekre javasoltuk, ahol a meglévő csodálatos panorámát később sem fogják eltakarni az udvar és pálya használói (és a felső utca járókelői) elől.

Szerkezetek, homlokzatképzések

Az épület fő tartószerkezetei előregyártott és monolit vasbeton szerkezetek. Az alapozás tömegszigetelt monolit vasbeton lemezalap és az előregyártott pillérek kehelyalapjainak kombinációjából áll. A szerkezetépítés az előregyártott vasbeton pillérek és a csarnokfedés megépítésével indult. Így a kivitelező hamar fedett munkaterülethez jutott, mely a további munkákat gyakorlatilag függetlenítette az időjárás viszontagságaitól. A körítőfalak, a lelátó és a 2. szint födémei ezek után készültek el. A játéktér fedésének terheit előregyártott vasbeton főtartók viselik. A főtartók között labdabiztos fa álmennyezet rejti az elektromos szerelvényeket. A padlószerkezet a lelátót kivéve mindenütt úsztatott-padló. A játéktér padlószerkezete speciális lengőpadló.  A kiszolgáló helyiségekben álmennyezet rejti a gépészeti és elektromos hálózatokat. A külső homlokzatok az északi oldalt kivéve szálas ásványi hőszigeteléssel és légréssel készülő téglaburkolatot kapnak, egyéb helyeken hőszigetelő nemesvakolattal készülnek. A csarnok északi oldali nagy üvegfelülete előtt függőleges fa lamellák védik a játékteret a nyugati-északnyugati direkt napsütéstől. A külső nyílászárók és az előtér üvegfalai sötétszürkére szinterezett alumínium-szerkezetűek, a szükséges helyeken biztonsági üvegezéssel. A külső térburkolatok, és a járdák kiselemes beton burkolatúak, homokhézagolással és vízáteresztő alépítménnyel a csapadékvizek minél nagyobb arányú helyi elszikkadása érdekében. A külsőben megjelenő új támfalak monolit vasbeton szerkezetűek, natúr felülettel.  

Gépészet és közművek

A fűtés a csarnokban az építés során kialakult módon hőlégbefúvókkal működik, a többi helyiségben padlófűtés és konvekciós fűtési rendszer kombinációja. A játéktér és a belső terű helyiségek a használatnak megfelelően méretezett szellőzést kaptak.

Katona István, Pozsgai Zoltán, Takács Attila