Kritikák a MOL toronyról, a Blaha Lujza tér felújításáról, "úgy maradt" épületek és modern műemlékek kapcsán született publikációk is a legolvasottabb cikkeink között voltak az évben. A legnagyobb port azonban az egykor Átrium-Hyatt, majd Sofitel néven ismertté vált szállodaépület homlokzatbontása és -átalakítása verte, mely kapcsán három különböző nézőpontú publicisztika is bekerült a top 10-es listánkra.
10. (miért) Csúnyák a kortárs épületek? – Reflexiók a Sofitel újracsomagolása kapcsán
A hajdani Lloyd palota klasszikus geometrikus tömege a századfordulós város "polgári miliőjének" emlékét hívhatja elő egyesekben. Az arányos kiosztású egykori Átrium-Hyatt szállót "mérnöki műalkotásként" értelmezi az építész szakma. Az új átalakítás Pinterestről koppintott “üvegkasznija" a hotel márkáját reklámozó divatos logóként díszítheti a Duna-partot. Fontos a külső, és jogos a felháborodás, de még fontosabb rámutatni az építész szakmát és a város alakulását érintő mélyebb, rendszerszintű problémákra. Borenich Levente írása.
9. Úgy maradt… A füredi görög falu kudarcának története
Tartották giccsnek, tájidegennek, mások lelkesedtek az elképzeléstől. Tűnhetett ötletes vállalkozásnak, de alapvetően inkább elvetélt ötletnek. Kiteljesedni sohasem tudott, sorsa most látszik beteljesedni. A Balatonfüred szégyenfoltjának tartott görög falu negyed évszázada. Bán Dávid írása.
8. Budapest tornya? – Kritika a MOL Campusról
Budapest nemrégiben a globális sztárépítészet egy újabb alkotásával lett gazdagabb: a decemberben átadott MOL Campus a prominens névadó vállalat központjaként funkcionál, hamarosan pedig több (rekreációs) szolgáltatást is kínál majd az itt dolgozóknak. A toronyházkérdés sok vita gyújtópontja volt az elmúlt években, ugyanakkor azt gondolom, az épület magasságán és elhelyezkedésén kívül még számos más kérdést is felvet. Pszota Dalma kritikája.
7. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda a Sofitel szálloda megújulásáról
"Az épületet nem bontják le. A szerkezete néhány belső változás kivételével teljes egészében megmarad. A felújítás során változatlan marad az épület fő tömege, a mellékszárnyakhoz való viszonya, a térszerkezete, beleértve az átrium és a közlekedőrendszer egészét, és legfőképpen megmarad a homlokzati geometria, a szerkesztésmódja, a zárterkélyek rendszere." Az épület magyar felelős tervezőirodája részéről Bánáti Béla írása a koncepció lényegre törő ismertetéséről.
6. Egy falat kenyér – Kritika a Blaha Lujza tér felújításáról
A Blaha Lujza tér felújítása már oly régóta váratott magára, hogy azok az alapvető változtatások, amelyeket ez a felújítás magával hozott, összehasonlíthatatlanul jobbá tették a területet, mint amilyen volt. Ehhez elegendő volt pár egyszerű, ám a környék múltját, adottságait figyelembe vevő, így nagyon alapvető változtatás, amelyek döntőek lehetnek a tér jövőjének szempontjából. Gulyás Levente elemzése.
5. Műemlék mélyudvar: fővárosi védettséget kapott az első magyar függőtető
A kőbányai Élessaroknál, ahol a városias Kőrösi Csoma Sándor út az ipartelepi Dreher Antal úttá változik, hosszú kerítés és elburjánzott növénytakaró mögött rejtőzik az egykori Szőlészeti Kutatóintézet telepe. Itt lapul, pontosabban a fáktól-bokroktól szinte láthatatlanul magasodik egy különleges mérnöki szerkezet 1962-ből: az ország első, térbeli kötélrendszerrel feszített függőtetője. Kovács Dániel írása.
4. A több néha kevesebb – Kritika a felújított Kútvölgyi Klinikai Tömbről
2022 végén tartották meg a Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömbjének átadását több mint egy évig tartó felújítása után. De milyen is lett ez az épületrehabilitáció? Ehhez ismerni kell magát az eredeti épületet, amelynek értékei és karaktere sokak számára talán nem alapvetés: Zuh Deodáth kritikájában erre hívja fel a figyelmünket és mindarra, amelyet ez a fontos épület elveszített felújítása után.
3. Miért került fővárosi helyi védelem alá a Déli pályaudvar?
Hosszú idő óta, szinte romos állapotban várja sorsát a Déli pályaudvar, a hetvenes évek Budapestjének egyik legizgalmasabb, ellenben legrosszabb állapotban lévő városi műemléke. A budapesti, helyi védelem alatt álló modern épületeket bemutató cikksorozatunk újabb részében Branczik Márta utána járt, hogy miben is rejlik Kővári György épületének értéke.
2. Miért óriási hiba az egykori Atrium Hyatt szálló képének átalakítása?
A néhány nappal korábban nyilvánosságra került látványtervek és a homlokzatbontási munkálatok megkezdése után Csikós Gábor véleménycikkében felidézte a különleges épület megszületésének körülményeit, és megpróbálta megvilágítani, miért is olyan nagy hiba a ´80-as évekbeli magyar építészet egyik legjobban sikerült alkotásának eltüntetése.
1. Úgy maradt… a Dunakanyar rejtett gyöngyszeme, a Lepence strandfürdő
Pompás, a Börzsönyre nyíló panorámája sosem vonzott hatalmas tömegeket, de mind elhelyezkedése, mind könnyed héjszerkezete miatt valóban egy rejtett gyöngyszem volt a Visegrád melletti strandfürdő. Tizenhat éve áll üresen, elképzelések ugyan vannak, de jövője bizonytalan. Bán Dávid írása.