/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… a Dunakanyar rejtett gyöngyszeme, a Lepence strandfürdő

1/15

Lepence strandfürdő, 1985. Forrás: https://termalonline.hu/

Lepence strandfürdő. Forrás: https://termalonline.hu/

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő, 1988. Forrás: Ország-Világ / Arcanum

Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://www.visegrad.hu/  

Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://turizmus.com/

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

?>
Lepence strandfürdő, 1985. Forrás: https://termalonline.hu/
?>
Lepence strandfürdő. Forrás: https://termalonline.hu/
?>
Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum
?>
Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum
?>
Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum
?>
Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum
?>
Lepence strandfürdő, 1988. Forrás: Ország-Világ / Arcanum
?>
Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://www.visegrad.hu/  
?>
Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://turizmus.com/
?>
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
1/15

Lepence strandfürdő, 1985. Forrás: https://termalonline.hu/

Lepence strandfürdő. Forrás: https://termalonline.hu/

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Lepence strandfürdő, 1988. Forrás: Ország-Világ / Arcanum

Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://www.visegrad.hu/  

Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://turizmus.com/

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… a Dunakanyar rejtett gyöngyszeme, a Lepence strandfürdő
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… a Dunakanyar rejtett gyöngyszeme, a Lepence strandfürdő

2023.09.17. 07:53

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Visegrád, Magyarország

Építészek, alkotók:
Zsuffa András

Dosszié:

Pompás, a Börzsönyre nyíló panorámája sosem vonzott hatalmas tömegeket, de mind elhelyezkedése, mind könnyed héjszerkezete miatt valóban egy rejtett gyöngyszem volt a Visegrád melletti strandfürdő. Tizenhat éve áll üresen, elképzelések ugyan vannak, de jövője bizonytalan. Bán Dávid írása.

„Szemirámisz függőkertjeit a világ hét Csodája közé sorolják, nemkülönben fürdőit. Nyártól a visegrádi Lepence-patakot is a világ nagy csodái közé sorolhatjuk, ugyanis megépül az ország első több szintes strandja. Termálmedencék, pihenők, fák, virágok, fény; a szakemberek azt mondják, a lepencei Semiramis fürdő lesz a Duna-kanyar vadregényének legimpozánsabb látnivalója." – lelkendezett a Magyar Ifjúság tudósítója rövid beszámolójában 1981 nyarán. Ha cinikusan szeretnénk fogalmazni, még ma is a Dunakanyar vadregényes világát idézi a Lepencei strandfürdő, de mostanra már nem igazán illik rá a legimpozánsabb jelző, hiszen a teljes lepusztultság, az enyészet az úr, no meg a területet szépen lassan visszahódító természet.

A nemrég elkezdett – és a közeljövőben még folytatni tervezett – Dunakanyarban tett kirándulásunk alkalmával augusztus elején írtunk a Visegrád határában árválkodó szellemhotelről és azokról a nagyreményű turisztikai várakozásokról, amely most már bő fél évszázada kísérik a település életét. A Dunakanyar idegenforgalmi jelentőségét már az 1960-as években felismerte a kormány, a Minisztertanács 1964-ben tette le az asztalra azt a fejlesztési tervet, amely Szentendrétől Esztergomig vizsgálta a térséget és adott javaslatot számos „korszerű létesítmény" megépítésére. Az időszakban üdülőházak sokasága épült a Dunához közel, és azóta is nagyon sok kiránduló és turista látogatja a vidék természeti és történelmi értékeit, kritikaként megfogalmazódott, hogy mindemellett hiányoznak a fürdőzési lehetőségek.

Lepence strandfürdő, 1985. Forrás: https://termalonline.hu/
1/15
Lepence strandfürdő, 1985. Forrás: https://termalonline.hu/

Hiszen maga a Duna erősen szennyezett, fürdőzésre nem alkalmas, ezért olyan források után kellett nézni, amelyekre már lehet fürdőket és strandokat alapozni. Az évtized végén több helyen próbafúrásokat végeztek, s ennek eredményeként, a felszökkenő termálvízre építve nyílhatott strandfürdő Leányfalun, majd a szentendrei Pap-szigeten. A Visegrád melletti Lepence-patak völgyében 1971-ben kezdtek fúrásokba, hogy ott is meleg vizű forrásra leljenek, s a kutatást néhány hónap után siker koronázta. A már akkor is nagy népszerűségnek örvendő község életében azért is volt fontos szerepe a vízlelőhely megtalálásának, mert már a megfelelő ivóvízellátás is gondot jelentett.

A meglelt forrás és a már meglévő, pezsgő kirándulóélet nagyszabású tervekre lelkesítette a helyi és megyei vezetőket, valamint a területet kezelő Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot: „a Kisvillám térségében valóságos idegenforgalmi központot létesítsenek, két kempinggel, bungalórendszerű nyaralókkal, motelekkel, játszóterekkel, s ennek a fejlődésnek már az is a bázisa, hogy Visegrádnak meleg vizűfürdője lesz." A Parkerdőgazdaság igazgatója határozottan kijelentette, hogy a melegvíz hasznosításának első ütemében már nagyon hamar kiépül egy Castiglione típusú olasz fürdőmedence. A lombard Castiglione delle Stiviere településén kifejlesztett, lényegében egy vastag fóliaréteggel kibélelt medence ekkor ugyan még újdonságnak számított Magyarországon, mert 1973-ban, a csornai termálfürdőbe építették be először a helyszínre érkező olasz szakemberek segítségével, de egy évtizeddel később már komoly tapasztalat állt rendelkezésre itthon is. A Hidrológiai Közlönyben megjelent szakvélemény szerint azonban kisebb forgalmú és beltéri medencék esetében volt érdemes használni ezt a megoldást, mert a nagy terhelést a fólia nem bírja, meggyűrődik, könnyen sérül és a kisebb szivárgási helyeket nehéz azonosítani.

Lepence strandfürdő. Forrás: https://termalonline.hu/
2/15
Lepence strandfürdő. Forrás: https://termalonline.hu/

S noha érthető volt a Parkerdőgazdaság kincstári optimizmusa, de mindezek az elképzelések csak lényegesen csökkentett mértékben és közel egy évtizeddel később valósulhattak meg. Ebből a szempontból kimondott szerencse, hogy a visegrádi építkezés ennyit csúszott, mivel a várhatóan népszerűvé váló fürdőhely forgalmát nem bírta volna a korábban ide álmodott, modern megoldás. A strandfürdő megnyitását először 1975 nyarára tervezték, amihez a bővizű kút melletti terület kialakítását már 1974-ben elkezdték. Az építkezések azonban csak igen vontatottan haladtak, évekig nem is lehetett olvasni az előrehaladásról. 1977-ben a leányfalui strand bővítésével egy időben került ismét a sajtó érdeklődésébe az épülő Visegrád melletti fürdő. Az év májusában megjelent hírek már az uszoda és a gyerekmedence közeli átadásáról szóltak, de strand teljes befejezéséről már jóval lakonikusabban nyilatkoztak: „remény van arra, hogy egy-két év alatt teljesen elkészül".

Az első ütemben elkészült hidegvizű úszómedence és gyermekmedence végül 1977-ben valóban megnyílt, a teljesen kiépült strandfürdő átadására azonban még 1981-ig kellett várni. Az új strandfürdő jellegzetessége a hegyoldal domborzati viszonyait jól kiaknázó teraszos elrendezés és az ülőmedencék felé boruló csigavonalat kirajzoló beton héjszerkezet. A finoman ívelő betonszerkezetet Zsuffa András (MÉLYÉPTERV) tervezte 1977-78-ban, a kivitelezés pedig 1981-ben fejeződött be.

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum
4/15
Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

Ugyanekkor épült, szintén az ő elképzelései alapján a Kecskeméti gyógyfürdő ugyancsak kecsesen és légiesen ívelő, három virágszirmot formáló héjszerkezete is. A két munkáját bemutató korabeli tanulmányában kifejtette, hogy a leginkább a szobrászathoz hasonló alkotófolyamat során kialakított, az ahhoz képest negatív formát kirajzoló héjszerkezet nagyon nagy változatosságot ad az építész számára, de kortársai mégis ódzkodtak tőle. Szerinte jó előkép volt a szintén az ő tervei alapján 1970-ben megépült Miskolctapolcai Barlangfürdő – megépülésekor tavifürdő – kagylóformájú héjszerkezete. Voltak, akik úgy fogalmaztak, hogy az általa tervezett fürdők héjszerkezetei „a mérnöki műtárgy és a nonfiguratív szobrászat sajátos ötvözetei".

A Lepencei strandfürdő ülőmedencéjének árnyékolására szolgáló héjszerkezet – a másik két társához hasonlóan – itt is természeti alakzatot formál: itt csigaházakat rajzol ki. „A csiga formának a héjjal és vízzel való rokonsága nyilvánvaló. A csigaháznak azonban nem természethű másolásáról van szó. A forma átlényegül: az új anyag, a vasbeton tulajdonságaihoz idomul, alkalmazkodik. A fokozatosan szűkülő fesztávú ívek egyik végüknél aszimmetrikusan egymáshoz simulnak. A negyedik, a legkisebb ív a csiga »csúcsaként« körbe zárul. Ezzel azt a látszólagos hatást kelti, hogy a többi is a föld mélyébe aláfut, így elképzeletünkben kiegészül a csigára jellemző spirálvonal. Ezt az optikai csalódást a héjszerkezet vízben való visszatükröződése is elősegíti." – írja Zsuffa András 1981-ben, a Magyar Építőművészetben megjelent tanulmányában.

Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum
5/15
Lepence strandfürdő az átadás előtt, 1981. Forrás: Magyar Építőművészet / Arcanum

A tervezés során szinte szoborszerűen modellezett íveket némi statikai módosítás után valósították meg a helyszínen. Pontos elhelyezésüknek köszönhetően a déli órákban jól védenek a napsütés ellen, ugyanakkor a Dunakanyar irányában fokozatosan megnyílnak, később pedig a lenyugvó nap fényét szépen beengedik. A hegy vonalát követő medencék három szinten, lépcsőzetesen helyezkednek el, egyik irányban mind a Duna felé nyíló panorámával, a másik irányba a hegyoldal és az erdőség felé, amelybe szinte beleolvadnak. A kaszkádszerűen kialakított „medencék egy-egy héjszerkezet alól futnak ki és követik a hegyvonulat rétegvonalait. A körök mentén húzódó ülőpadok panoráma-kilátást nyújtanak a Dunakanyar egyik legszebb részlete felé. Olyan ez, mint egy »kifordított görög színház«, ahol a nézőtér nem a színpad felé — a központra — irányul, hanem ellenkezőleg, legyezőszerűen szétnyílik több mint 180 fokban a kilátás felé." – folytatja a bemutatást Zsuffa.

Az ívek külső oldalán a középpont felé vízsugarak irányultak, amelyeket zuhanyzóként is lehetett használni, több egyéb helyen pedig különböző vízesések csordogáltak. A teljes szerkezet összhangban élt a környező domborzattal, erdővel és jól utalt a Lepence-pataknak a Pilisből való megérkezésére. A vízesés mögött helyezték el a barlangszerűen kialakított melegedőfülkét, amely a hűvösebb időszakban szolgált védelemként. Az építészeti elgondolás szerint ez képezte a „csigaház belsejét".

A lepencei építkezés sajátossága volt, hogy itt alkalmaztak először lőttbeton szerkezetet, ezáltal nem volt szükség a felületek külső zsaluzására. A felület akkor még szokatlan textúrája pedig a súrlófényben jól érvényesült, ezzel szemben az ívek belső oldalán jól kirajzolódott a deszka zsaluzat mintázata. Zsuffa mindhárom fürdőjével arra az általánosan kialakult kritikára kívánt látványos választ adni, hogy a modern építészet és a betonszerkezetek csak vízszintesekben és függőlegesekben, szabályos rácsszerkezetben bírnak gondolkodni, ezáltal egyhangúak és merevek.

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
11/15
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

A Lepencei standfürdőt alapvetően szezonális jelleggel nyitották meg, s mivel nem voltak belső, fűthető terei, csak tavasztól őszig működött. Az első ütemben a sík terepen épült meg a szintén dunai panorámás, feszített víztükrű úszómedence, valamint a szomszédos gyerekmedence. Ezeket egészítették ki a második ütemben elkészült termálmedencék, valamint a helyoldalban teraszaként elhelyezkedő büfé és az öltözők épülete, tetején napozóterasszal. A látogató alulról érkezett a strandhoz, ahol a lépcsőrendszeren felfelé haladva – először az öltözők, az úszó- és a gyerekmedencék szintjén átsétálva – jutott el a legmagasabb szintre, az ülőmedencékhez, amelyek csigaformái csak fokozatosan bukkantak elő rejtekükből.

A látványos, sokak szerint az ország legszebb fekvésű strandfürdője a megnyitása után azonban csak csendes népszerűségnek örvendett. Az Ország-Világ a teljes komplexum megnyitása után hét évvel is még azzal a nem titkolt céllal jelentetett meg képriportot, hogy kedvet csináljon a szerintük kevesek által ismert strandhoz. Információjuk szerint egy akkori, 1988-s meleg nyári napon átlagosan 2500 látogatója volt a kiterjedt területű strandfürdőnek. A Lepence fürdő tulajdonjoga a rendszerváltás után a helyi önkormányzathoz került, amely számára mindig is gondot jelentett a nem túl nagy kihasználtságú attrakció működtetése, ezért ezt a feladatot kiszervezte. Az ezzel megbízott Castrom Kft. éveken át üzemeltette a strandot, amely kellő infrastruktúra híján csak nyáron tudott üzemelni. A téliesítést csak egy akkor 100 millió forintosra becsült fejlesztéssel lehetett volna megoldani, amire az önkormányzatnak nem volt kellő forrása, ezért 2000 szeptemberében úgy döntött, hogy a komplexumot eladja akkori bérlőjének 98, más források szerint 150 millió (mai árfolyamon 300-450 millió) forintért.

A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila
14/15
A Lepence strandfürdő ma. Fotó: Gulyás Attila

Maga a termálforrás azonban Visegrád tulajdonában maradt. A befolyó összegből az addigra már városi rangot kapott település egy gyógyprogram elindítását szerette volna, amelynek keretében szálloda és gyógyfürdő is épülne. Az ekkor létrejött Termál Hotel Visegrád Rt. a fürdő szomszédságában tervezett, majd némi csúszással 2004-re megvalósított magas kategóriás wellness- és gyógyszállodája végül 3,6 milliárd forintból épült fel. A fürdő eladását és az érte kialkudott vételárat azonban hevesen támadták, az önkormányzatot perbe fogták. Az évekig elnyúló folyamat nyilván nem tett jót a fürdőkomplexumot és luxusfürdőt megálmodó fejlesztési terveknek, amikből nem lett semmi, a nehézségekkel küzdő strandfürdőt pedig tulajdonosa 2007-ben végleg bezárta.

A tulajdonos céget felszámolták, a terület a hitelező bankhoz, majd annak egyik tagjához került. 2017-ben új tulajdonos vásárolta meg a volt fürdőt, de hamar túl is adott rajta, s innentől kezdve pár évig még néhányszor gazdát cserélt. 2020-ban úgy tűnt, hogy végre elindul valami: a strandfürdő fejlesztési tervei zöldutat és jelentős állami támogatást is kaptak. A beépíthetőséget nehezítette az, hogy időközben kiderült, az akkor beadott tervek két helyen is érintik a Natura 2000 területet. Ekkor egy lényegesen megváltozott koncepció terveit dolgozta ki a BORD Építész Stúdió, amihez elkészültek a kiviteli tervek is. 2021-ben már kiírták a kivitelezésről szóló közbeszerzési pályázatot, aminek nyertesét is kihirdették. Ekkor egy visszafogottabb, 890 fő befogadására alkalmas szabadidős komplexumként kívánták a strandot felébreszteni Csipkerózsika álmából, amely élményfürdővel, szaunavilággal, beltéri medencékkel és szabadidős létesítményekkel bővült volna. A nyitást 2023-ra tervezték, de közben a közbeszerzési eljárásban több hiba és hiány merült fel, ezért azt visszavonták. Ez eleinte még úgy tűnt, hogy csak csúszást jelent, de idén a megítélt kormányzati támogatást is visszavonták a projekttől.

Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://turizmus.com/
9/15
Tervek a terület beépítésre, 2023 március. Forrás: https://turizmus.com/

A többek között a szántódi BalaLand-et is jegyző beruházó változatlanul kitart a tervezett felújítás mellett, de úgy tűnik, hogy a strand már önmagában nem elég vonzó befektetés. A fürdő területén 30 darab, keleti stílusú luxusvillát és más épületeket is fel kíván húzni, amelyeket értékesítenének. Az önkormányzat áldásával rendelkező, 5 hektáros területen megvalósítandó Samsara park elnevezésű fejlesztés 8 milliárd forintból, teljesen önerőből valósulna meg. A projekt és a megújult, immár egész évben nyitva tartó strandfürdő a jelenlegi elképzelések szerint 2025-ben készülne el, amihez idei őszi kezdést terveztek. Jelen pillanatig azonban még egy kapavágás sem történt.

Bán Dávid

 

Felhasznált irodalom
Esti Hírlap, 1977. május (22. évfolyam, 118. szám)
Magyar Építőipar, 1983 (32. évfolyam, 1-12. szám)
Magyar Építőművészet, 1981 (30. évfolyam, 5. szám
Magyar Ifjúság, 1981. május-augusztus (25. évfolyam, 20. szám)
Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 228. szám)
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/06/22/hiaba-kiemelt-beruhazas-meg-igy-sincs-eleg-penz-a-lepencei-strand-felujitasara/
https://atlatszo.hu/2020/11/09/lepencei-strand-kiemelt-fejlesztesi-terulet-lett-a-ner-barat-szallodakiraly-uj-befektetese/
https://termalonline.hu/termal-hirek/uj-tervvel-alltak-elo-az-egykori-lepencei-strand-kapcsan
https://www.visegrad.hu/aktualis/varoshazi-hirek/fejlesztes-lepence-volgyben

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.