Fenntartható átmenet – Az Angyalföldi Erőmű új élete

"A terv utolsó lehetőségként visszatér az angyalföldi ipari múlt gyökereihez az ingatlanfejlesztő luxus lakóparkok és irodaházak világában." Szabó Henrietta diplomamunkájában az Angyalföldi Erőmű használaton kívüli épületeiben képzelt el egy egyetemi kulturális központot.

Magyarországon kevés hangsúlyt fektetünk az ipari örökségeinkre, gondot jelenthet, hogy óriási volumenű épületekről van szó, illetve ezek az épületek többnyire nem kaptak műemléki védettséget, de helyi védelmet sem. Csak az Iparterv tervei által 20000 megtervezett létesítményről van szó. A még el nem bontott épületek a magyar városok, falvak, városrészek nélkülözhetetlen elemei és egy felejthetetlen korszakot képviselnek.

Témaválasztás

Csak Budapesten 1200 hektár elhagyatott terület van. Fontosnak tartom, hogy ne csak azt őrizzük meg, ami műemlék, nekünk kell észrevenni, mi az igazi érték. Ezért a diplomamunkámban egy elhagyatott erőmű újrahasznosításával foglalkoztam.

Az új funkció campus és kiállítótér

Hallgatóként szerintem már többször is találkoztunk azzal a problémával, hogy nincs lehetőség az egyetem épületeiben az órákon kívüli közösségi, de az egyéni tanulásra sem. Ezért szerettem volna egy olyan campust létrehozni, ami befogadja a budapesti felsőoktatási intézmények tanulóit, lehetőséget nyújt a tanulásra és a közösség építésére is. Kulturális funkcióból igencsak hiány van Angyalföldön, így a bővített épületben kiállítótér kapott helyet.

Helyszín

Tervezési helyszín a XIII. kerületi Vizafogó városrész, de a köznyelvben sokszor ezt a területet is Angyalföldként emlegetik, innen kaphatta az erőmű az Angyalföldi Erőmű elnevezést. A terület gyárvárossá válása az 1870-es években kezdődött, de az ipar fokozatos leállásával funkcióváltáson ment keresztül és jelenleg is fejlődik. A Dunába torkolló Rákos patak partján, a Váci út tengelyére felfűzve helyezkedik el, a korábbi gyártelepek maradványaiból rendezetlen telephelyek, irodaházak, luxus lakóparkok szomszédságában. A terület a belvárostól 5 km-re, az M3 metró vonalán helyezkedik el, a Forgách utcai megállótól kb. 4 perc sétára.

A váci úti Láng Gépgyárhoz tartozó erőmű 2004 óta funkcióját vesztve, üresen áll. Az épületet 1960-as évek elején építették, az Iparterv Kft. tervei alapján. Az erőmű hármas funkciót látott el: gőzt állított elő a környező gyárak számára, forró vizet a kiépülő lakótelepek hőszükségletének fedezésére, valamint elektromos áramot termelt az országos alaphálózatra. Az erőmű nagyelemes helyszíni előregyártással épült kisméretű tégla vázkitöltő falakkal.

Koncepció

A Váci út menti párhuzamos tengelyekkel sávokra osztottam a területet, majd a tervezés a szabályozási terv által kialakítandó sétánnyal indult: sétány, fasor, zöld folyosó kialakítása, ami kettévágja a területet és a környező telepeket és szinte egy „szimmetriatengelyként" is funkcionál.
 Az új épület átirata a réginek, parafrázisa, transzformációja. A meglévő épület újrafelhasználása során nagy hangsúlyt fektettem az ipari karakter megőrzésére, a 16 méter magas kazánház térélményének megtartása fontos szempont volt. Megmaradt az egykori három darab kazán gépalapja a földszinten, illetve a középső tömegben lévő három gép is, hiszen ezek jelképezik az egykori ipari tevékenységet itt. A két szélső gépalapra fák kerültek, a középső gépalapból pedig lépcsőt alakítottam ki.  A meglévő épületben az indusztriális stílust választottam, így letisztított tégla és nyers beton felületek vannak, továbbá az új fekete acélszerkezet, amelyre az új három szint került. A campusban kialakítottam kávézót, előadót, kisebb tanulótereket, könyvtárat és fő funkcióként a co-working jellegű, galériás közösségi teret, továbbá itt kaptak helyet az egyéni tanulásra szolgáló tanuló boxok, amelyek a galériáról lettek befüggesztve.

A kémény, szintén az ipari tevékenység szimbóluma ugyan nem került kidolgozásra, de felmerül az ötlet egy kilátó kialakítására, amennyiben azt a kémény keresztmetszete engedi.

Az új épületben nagy hangsúlyt kapott a természetes anyagok használata, így főként fa felületek, üveg és fehér vakolt felület lett kialakítva. A faanyag erős kontrasztban áll az ipar rideg betonvilágával, ezzel is komfortosabbá téve a gyári környezetet. A campus játékos, nyüzsgő tereivel szemben a kiállítótér igen egyszerű tereket kapott és egyszerű funkciókat: közösségi tér, közlekedő tér, kiállítótér és skybar, mivel a 22 méteres magasságból elképesztő panoráma nyílik a budai hegyekre és a Dunára.

A meglévő és az új épületet összeköti egy híd, létrehozva Angyalföld kapuját. Szimbólum két világ között, összekapcsolja a régit és az újat, a sétányon túlmutató, zöld jövőbe.

Összegzés

A terület jelenleg is fejlődik, az ipartelepek felszámolásra kerülnek. A terv utolsó lehetőségként visszatér az angyalföldi ipari múlt gyökereihez az ingatlanfejlesztő luxus lakóparkok és irodaházak világában. A diplomatervben bontás helyett Angyalföld meglévő gépalapjaira új élet nő és közösség épül.

Szabó Henrietta

Szerk.: Winkler Márk