Mogyoródi Közösségi és Művelődési Ház – Krekó Alexandra diplomaterve

Krekó Alexandra diplomamunkájában Mogyoród néhány éve lebontott művelődési házát pótolta egy, a környezethez illeszkedő, de mégis egyértelműen új épületegyüttessel. Tervében nemcsak a korábbi funkció elhelyezésére, hanem egy rugalmasan használható közösségi központ létrehozására tett kísérletet. 

Helyszín és személyes motiváció

Diplomamunkám helyszínéül lakóhelyemet, Mogyoródot választottam, ahol 2018-ban bontották le a „falu" addig is csöppnyi művelődési házát, a könyvtár pedig a szomszédos házban kapott nem túl előkelő raktározási helyet. A rendezvények, kulturális események azóta az utcán kapnak helyet, ha az időjárás nem szól közbe. Tulajdonképpen akkor van valamilyen kulturális esemény a közösség életében, ha az az utcákon megrendezhető. Mogyoród legrégebbi ünnepe, a falu hagyományaihoz erősen hozzátartozó szőlő és bor ünnepe, a szüreti bálok és koncertek pedig az iskola tornatermében, sörpadokon ülve kerülnek megrendezésre, bordásfalak, kosárpalánkok között.

Mogyoródi lakosként régóta foglalkoztat a probléma, hogy egy fejlődő és fenntartható közösségnek szüksége van olyan kultúrát befogadó és annak teret adó helyszínre, ahol tagjai összegyűlhetnek, kapcsolódhatnak a lakók és akár környező városok lakói is.

Funkciót tekintve nem csak egy általános értelemben vett művelődési házra van szükség, hanem egy közösségi házra, ahol a lakóközösség kapcsolódni tud egymáshoz, a falu hagyományaihoz és kultúrájához, illetve egy helyre, ami képes áthidalni a generációs szakadékokat, a régi és új lakók közti integrálódási hiányt. Kapcsolódási pont. Interakciós hely.

Beépítési koncepció

Mogyoródon, főleg itt az Öregfaluban jellegzetesek a hagyományos falusias, utcára merőlegesen álló, oromfalas hosszúházak, és ez többnyire a szomszédos épületekre is igaz. Az általam tervezett épületek a telek adottságait követik, kicsit beállnak a környező lakóépületek soraiba, kicsit pedig elfordulnak azok beépítésétől. Így épp annyira akarnak illeszkedni környezetükbe, hogy még érezhető legyen másságuk.

A beépítésnél fontos volt, hogy a terület közkertként működhessen, szinte a Főtér folytatásaként, de más formában. A Mogyoródra jellemző löszfal helyzetbehozásával összekötésre kerül a Főtér és a dombtetőn lévő sport-közösségi funkciók két szintje. Egy végigvezetés történhet a kerten, de közben olyan pontokat adva, ami nem csak átközlekedésre hívja az embereket, hanem megfogja, bevonzza őket. Ehhez az kell, hogy jól használható, különböző léptékű, differenciált kis udvarrészek jöjjenek létre, melyhez először megtördeltem az épületeket, majd felbontottam őket több egységre, amik között kialakulhatnak ezek a külső terek. A telek kerítés-térfallal van körbevéve, és ezekből eredőknek tekinthetők az épületek, melyek egymáshoz és a kerítéshez is pici ölelő gesztusokkal fordulnak.

Épületek, funkciók

A tervezett közösségi házat 3 épület alkotja: A kávéházi könyvtár, mely nem hagyományos könyvtár jellegű, inkább egy közösségi olvasótér, szabadabban, kávéházas formában. Ahol kézről kézre járhat a könyv és nem tiltott a beszélgetés. Egy jókedvű társasági hely. Itt kap helyet a Szent László kiállítás is, mely így a jelenlegitől sokkal kihasználtabb lehet a mindennapi nyitvatartásnak köszönhetően, de nem szükséges egy külön épület fenntartása, valamint személyzet biztosítása.

A rendezvényház a „pajta" – a közösségi ház központja, gyűjtőpontja. Ahogy a pajta, úgy ez a ház is egy összegyűlési pont, ahol a falu apraja-nagyja találkozik, együtt előadást néz, táncol, szórakozik. A rendezvényterem nem akar a klasszikus kultúrházak előadótermeihez hasonlítani, hanem egy visszafogott, falusias hangvételben, a pajta megfelelőjeként szolgálja ki a funkciót.

Ezt a két épületet egészíti ki egy közösségi nappaliként értelmezhető kisház, kiscsoportos rendezvényekre, mely a kerítés növekményeként értelmezhető, így a másik két épülettől szerkezetében is eltérő, lapostetős épület.

Részletképzés, anyaghasználat

Magukkal az épületekkel szerettem volna a hagyományos építészetet követni és azt egy mai, új köntösben megjeleníteni. Anyaghasználatot tekintve számomra a legkedvesebb részlet a falszerkezet és annak megjelenése: különlegessége, hogy a fal külső és belső felületeire sem kerül vakolat, vagy glettelés, hanem a textúrák láttatása érdekében csak fehér felületszínezés készül. A belső oldalon a falazóelemekre és szerkezetekre beltéri vályogfesték kerül, a homlokzati kisméretű téglaburkolat pedig szilikát homlokzatfestést kap.

Az is alapvető volt számomra, hogy a hagyományos helyi építészetnek megfelelően az én épületem is cserépfedést kap, terrakotta színben, de itt is szerettem volna valami újat. Így esett a választásom a sima felületű, egyenes vágású, téglány tetőcserépre, mely a hódfarkú cserépfedés rokona, de mégis egy új formavilág, egy modern szemlélet köszön vissza a házról.

A rendezvényház és a kávéház is látszó fedélszékes, 45°-os nyeregtetős, egy légterű épület. Esztétikai és tartószerkezeti szempontból a magastető nem hagyományos szerkezetű, hanem hibrid megoldás: a szarufák rétegragasztott gerendákból épülnek, közéjük vonórúd kerül beépítésre.

Krekó Alexandra

Szerk.: Winkler Márk