Fórum Kelenföld: A Kelenföld Városközpont revitalizációja – Formanek Liza diplomamunkája

Mestermunkám célja a Kelenföldi lakótelep egykor virágzó közösségi központjának, a Kelenföld Városközpont épületegyüttesének revitalizációja. Vízióm egy olyan városi alközpont megteremtése volt, mely a 21. században is lehetőséget ad a találkozásra, kulturálódásra, szórakozásra - összességében a lakótelepi közösség erősítésére.

A közel húszezer lakosú lakótelep centrumában található, amőbaszerűen elterülő komplexumot a lakótelep elkészülte után több évvel, 1979-ben adták át. Tervezői, Zilahy István és Bada József tudatosan szerették volna oldani a lakótelep “alvó város" jellegét, így a Városközpont szolgáltatásokkal, üzletekkel, mozival, szórakozóhellyel, étteremmel és művelődési házzal várta vendégeit.[1]

Fontosnak tartottam a tervezők szándékainak, illetve a jelenlegi épület szerethető hangulatának a megőrzését. Ugyanakkor több mint negyven év elteltével, a szemmel látható amortizáció mellett világossá váltak azok az elhibázott téri szituációk, melyek hozzájárulnak a helyszín negatív megítéléséhez. Idesorolhatóak a teraszrendszerhez kapcsolódó sötét és nyomott terek, berácsozott járatok és szemétlerakóként használt zugok. A kiemelt passzázsrendszerrel nem érintkező épületrészekbe a tervezők raktárakat és gépházakat terveztek. A környék fejlődése által a Városközpont térbeli relációi megváltoztak: a Bikás park és a négyes metró megálló előtti tér meghatározó színterei a lakótelep életének, melyek oldalán a Városközpont zárt homlokzatai sorakoznak. Az üzletek és szolgáltatások szervezetlenül váltják egymást, az emeleti szinten általában sok a kiadó, vagy régóta üresen álló helyiség.

Elbontásra kerülnek a szűk oldalsó, illetve a középső tengelybe beálló lépcsők és a teraszrendszer előnytelen kialakítású részei. Az utólagosan hozzáépített gyorsétterem elbontása lehetővé teszi, hogy a beugró tér ismét egy többfunkciós városi köztér lehessen.

Tervemben a területet három részre tagolom, a Kultúrház, a Piactér és a Fórum egységeiben helyet kapnak a jelenleg jól működő funkciók, a terület korosztályi heterogenitását egy magánkollégiumi lakhatási funkcióval segítem, melynek diákjai stabil használói réteget biztosítanak a Központ működésének.

Jelenleg a parkolóban működik a környéken rendkívül népszerű szombati piac, amit tervemben integráltam a Városközpontba. Az erre a célra választott épületrészt a pillérvázas szerkezetéig bontottam vissza és egy új fedést terveztem neki, mely előregyártható és sorolható elemekből áll, kialakítása követi a pillérváz raszterét. A több programra is használható csarnok az előtte elterülő köztérrel kiegészítve biztosít elegendő helyet a hétvégi piacozásnak.

A Kultúrház két épületét jelenleg a Budapesti Művelődési Központ és a Kelenföld Montázs Központ (egykori Olimpia Filmszínház, 2000 óta nem üzemel) alkotja, melyek számos téri és szervezeti problémával küzdenek. A meglévő kulturális funkciókat megtartva és új kontextusba helyezve, a jelenkor közönségének megfelelően bővítem és átszervezem. A tér felé néző földszintekre publikus funkciókat helyeztem, így a jelenleg zárt homlokzatokat függönyfalra cseréltem, a karakteres állópaneles burkolatot megtartottam.  A volt filmszínház első emeletéről nyílik a lépcsőzetes szerkezetű előadóterem, amit az előadásokhoz szükséges háttérfunkciókkal egészítettem ki, alatta próbákra és sportolásra alkalmas termeket és öltözőket helyeztem el. A könyvtárépület középső részén, a volt előadóterem miatt egy nagyobb, egybefüggő tér található, melyet átriummá alakítottam. Az első emeletre egy bútorként használható lépcső vezet fel, mely szeparálja a gyerek és felnőtt olvasótereket. Az első és második szinten szabadpolcos könyvtár, illetve kiadó oktatótermek, kutatótermek és tanulószobák kaptak helyet.

A négyes metró kijárata előtti tér a terület legfrekventáltabb pontja. Észrevételeim szerint ez – a tervben Fórumnak keresztelt – egység az aktuális kialakításnál szellősebb beépítést igényel.

A funkciók áthelyezésével felszabadított épületből egy kerengőt hagytam meg, mely egy gördeszkapályát ölel körbe, teret adva a lakótelep legnépszerűbb sportjának. A különböző büfék és kisboltok L alakban ölelik körbe a teret, fedett teraszként használva azt.

A metró üzemeltetéséből felszabaduló nagy mennyiségű meleg levegőt egy hőcserélő központon keresztül felhasználom az épületeim fűtésére és hűtésére. Ezt a gépészeti teret építészeti objektumként fogalmaztam meg, a vertikális hangsúly kijelöli a Fórum fogadó pontját.A két eltérő kialakítású kollégiumi tömb közvetlen összeköttetésben van a publikus önkiszolgáló étteremmel, illetve a bisztróval és a co-working kávézóval.

Az új elemek egységes anyaghasználatuk által elkülönülnek a meglévő épülettől, a színhasználattal a jelenlegi identitás erősítése volt a célom. Az eredeti oszlopokkal megegyező kék színű,  perforált fémburkolat funkciótól függően változó áttörtséggel és formálással rendelkezik.

Formanek Liza

Szerk.: Borenich Levente

Források:
[1] Pesti Mónika. 2020.06.09. „Az antialvóváros kísérlete – A kelenföldi városközpont" Építészfórum. Megtekintve: 2023.07.18.