Fenntartható együttélés: Peremterületek átalakulása – Farkas Flóra diplomaterve

Farkas Flóra diplomamunkájában a peremterületek városfenntartó funkciójának közösségi megoldásait tárta fel, a helyi élelmiszertermelés lehetőségeit vizsgálva. Mestermunkájában Szigetszentmiklós központjába tervezett egy kulturális-közösségi funkciókkal kiegészülő piacot, amely lehetőséget kínál a külterületeken termelt élelmiszerek értékesítésére is.

Diplomamunkám a Budapest körüli peremterületek jövőbeli lehetőségeit vizsgálja. Fő célja a peremterületek és a centrum fenntartható, szimbiotikus együttélésének kutatása. A dolgozat első felében keresem azokat az irányelveket, melyek mentén elindíthatom a válaszok keresését. Ilyen például a commons vagy a lokalitás fogalma. A későbbiekben magát a helyszínt, Budapest külvárosát vizsgálom mind történeti, mind társadalmi kontextusában, a jelen problémáit is kiemelve. Végül, a fenti irányelvek térbeli vetületeként, a peremterületek városfenntartó funkciójának közösségi megoldásait tárom fel, mint például az élelmiszer önrendelkezés, a közösségi energia hálózatok, vagy a sharing economy némely példája. A fenntarthatósági kérdések mellett kitérek az egyes kezdeményezések társadami hatásaira is.

Diplomatárgy

Szakdolgozatom a városi fenntarthatóság lehetőségeit keresi. A sűrű belvárost kiegészítő lazább agglomerációs területek nyújtotta lehetőségek vizsgálata után a helyi élelmiszertermelés gondolatával kezdtem el foglalkozni.

A Budapest körüli peremterületek közül a déli régió került a figyelmem fókuszába. Az ide tervezett kötöttpályás közlekedési fejlesztések alapján azt feltételezem, hogy a terület még több lakót fog vonzani. A ráckevei HÉV vonal mentén kutattam fel az előreláthatólag hamarosan beépülő külterületeket.

Diplomatárgyamként, ezekre a ma még ritkábban lakott helyekre képzeltem el olyan kisléptékű épületeket, melyek a helyi élelmiszertermelés infrastrukturális épületeiként szolgálhatnak, oly módon, hogy ösztönözzék közösségi, fenntartható megoldásokat.

Nem egy konkrét épületet terveztem, hanem egy keretrendszert, mely sokféleképpen használható, könnyen szerelhető, és így széles skáláját tudja lefedni a felmerülő igényeknek. A keretek különböző összeforgatásának és sorolásának köszönhetően a kis, közös használatú szerszámtárolótól elkezdve a nagyobb raktárépületekig sok mindennek alkalmas.

Mestermunka

A mestermunkám a diplomatárgyhoz kapcsolódóan egy központi agóra megteremtéséről szól, mely lehetőséget kínál a külterületeken termelt élelmiszerek értékesítésére is. A HÉV vonalon elhelyezkedő legfontotosabb Budapesthez közeli csomópont Szigetszentmiklós. Itt, a József Attila lakótelep HÉV-megálló közelében elterülő környék az, amely alkalmas lehet egy olyan központ kialakítására, mely közvetlen kapcsolatban áll a HÉV-vel, és a Csepel-sziget főbb autós útvonalaival. Az itteni városias beépítést megvizsgálva találtam egy olyan területet, amely most meglehetősen alulhasznált, de jó elhelyezkedése révén sok lehetőséget rejt magában. Jelenleg parkoló található itt, sok apró kiskereskedelmi egységgel és pár lakóházzal tűzdelve. Ezeket a meglévő funkciókat rendezem újra a területen, valamint, olyan új funkciókat hozok be, melyek elősegítik egy igazi kisvárosi központ létrejöttét. A már említett piac épülete mellett helyet kap még itt egy kulturális eseményeknek teret adó épület, valamint egy közösségi ház is. Az eredetileg pár száz méterre elhelyezkedő HÉV-megálló is áthelyezésre kerül erre a területre, míg az elbontott garázssort pótlandó, az épületek alatt mélygarázs található.

A kelet-nyugat tengelyű, hosszú terület beépítése a szemben lévő lakótelephez alkalmazkodik. A fent említett funkciók három fő épülettömegbe rendeződnek a telken, melyek így egy térsort alkotnak. A tömegek közötti terület sok új zöldfelület megteremtésére ad lehetőséget, míg az épületek által közrefogott szabad részek különböző minőségű közterekké válnak.

A nyugati irányból az első épülettömb a kulturális egység, vele szemben egy kereskedelmi épület, mely a korábban itt elhelyezkedő kiskereskedelmi egységeknek és közintézményeknek ad otthont. A kulturális épületben egy flexibilis, kettéválasztható előadó tér található.

Ez után egy parkos-játékos térrész következik melyen áthaladva a piac épületébe érkezünk.

A terv leghangsúlyosabban kidolgozott eleme a piac és a vele szemben elhelyezkedő fogyasztó tér és közösségi ház. Az általuk közrefogott burkolt tér a piactér, melyen keresztirányba áthaladva a HÉV-megállóhoz érkezünk. Ez a tengely folytatása a szemben elhelyezkedő lakótelep főtengelyének. A piac épületében az időnként kitelepülő szabad asztalos termelői rész is megtalálható, valamint a hagyományos, zárható árusító bódék is. A piactérhez egy fedett-nyitott galériával kapcsolódik az épület, mely szintén alkalmas árusításra. Szemben, a közösségi ház földszintjén a helyi, feldolgozott élelmiszert árusító kereskedelmi egység van, melyhez egy bisztró kapcsolódik. Az emeleten a termelőket összefogó szervezet közösségi terei találhatóak, irodákkal és előadótérrel.

A térsoron továbbhaladva egy újabb parkos szakasz következik, majd a zárt kompozíciót alkotó négy lakóépület, mely belső udvara egy intimebb hangulatú közösségi hely. A lakóépületek megtervezésekor a korszerű, közösségi életet generáló kialakítás volt a fő szempont, minden épület földszintje ilyen funkcióknak lett szentelve, míg a felső két emeleten flexibilis életterek kerültek kialakításra.

Farkas Flóra

Szerk.: Hulesch Máté