Sétálóutcát a belvárosba – Kovács Attila diplomaterve

Kovács Attila diplomamunkájában szülővárosa, Csorna központját gondolja újra a már meglévő és a hiányzó funkciók komplex rendszerében. A reprezentatív főtér szerepét új megközelítésbe helyezve "kísérletet tesz egy strukturáltabb, életszerűbb és ezáltal élhetőbb települési főtér kialakítására" – fogalmaz Wettstein Domonkos opponenciájában.

A diplomatervem célja Csorna város központjának, ezzel együtt a város életének felpezsdítése, a város arculatának kialakítása volt. A választott belvárosi területem egy „T" alakú parkosított tér, amelyet többek között a városközpont legfontosabb épületei vesznek körül, illetve a területhez kapcsoltam a Széchenyi teret, amely jelenleg a város piactere.

TÉMAVÁLASZTÁS

Csornai lakosként ismerem a területet, gyermekkorom nagy részét itt töltöttem. Többször megfogalmazódott bennem, hogy a városközpont szempontjából ez nem egy ideális tér, az emberek szeretik, mert zöld, illetve rendezvényeknek próbál helyszínt biztosítani, de a mindennapokban sokkal kevésbé használják, inkább csak reprezentatív jellegű.

TERVEZÉS

A tervezés elején készítettem egy kérdőívet, amelyet nyilvánosan megosztottam. Az emberek és a város-belváros közötti kapcsolatra voltam kíváncsi. A válaszokból levont következtetések és az általam végzett környezetelemzés után azt állapítottam meg, hogy a Szent István tér problémáját nem szabad és talán nem is lehet egy nagy vonallal megoldani, hanem egy összefüggő, de különböző funkciójú térkomplexumot kell létrehozni, amely a saját mikrokörnyezetébe illeszkedik. Ez alapján a területemet négy részre osztottam fel.

ALAPKONCEPCIÓ

A terek alakításánál kritikus helyek voltak a határhelyzetek. A tereket, a terek részeit egyesével alakítottam, amikor egy rész elkészült, visszaléptem, kizoomoltam a tér, majd a belváros szintjére, megvizsgáltam a hatásait, kapcsolatait a környezetével és tovább formáltam őket, azaz a véglegesen kialakult tér egy többszörösen átformált, több lépésben finomított tervezési folyamat eredménye. A tervezés folyamán újraszerveztem a terület infrastruktúráját is, a gépjárműveket csak korlátozottan engedem be. Felhasználom a terv mai raszterét, azt bővítem ki úgy, hogy kapcsolatokat teremtsen a környező épületekkel, funkciókkal, terekkel, területekkel.

PIAC

A piac fontos a város életében, a környékről is rengetegen látogatják. Kétszer van piacos nap egy héten: szerdán és szombaton. Jelenlegi helyét tekintve jó helyen helyezkedik el a városban, viszont nem ideális az infrastruktúrája, mivel közvetlenül a lakóépületek előtti téren kap helyet, az ottlakóknak ezek a napok már kora reggeltől zajosak, nehezen tudnak közlekedni, főleg gépjárművel. Első lépésként a teret áthelyeztem az út templom felőli oldalára, így egy
nagyobb összefüggő terület alakult ki. A teret magasszárú fákkal raszterizáltam, amelyek árnyékolják a területet, piacos napokon szervezik a piacot, nem piacos napokon meghatározzák a parkolást. A tervezett építményem pavilon jellegű, a belvárost keretezi, kapuként határolja azt. A zárt terekben kapott helyet a piacigazgatás, egy pékség-reggeliző, ami hiányzik a városból és egy nyilvános wc, öltözőkkel, amely a meglévő street-workout parkhoz és az általam mellé elhelyezett játszótérhez és műfüves labdarúgó pályához kapcsolódik, amelyet többek között az általános iskolások és a kollégisták is tudnak használni.

UDVAR

Az udvar a tömblakások közötti tér, amelyre egy nagy városi kertként tekintettem, ahova szerettem volna a lehető legváltozatosabb elemeket elhelyezni, hogy minél jobban kiszakítsa az embereket a városi hangulatból. A téren lehetőség van sakkozni, társasjátékozni, napozni, piknikezni, sütögetni, grillezni, függőágyban könyvet olvasni, pihenni, randevúzni, játszani, sportolni, pingpongozni, teqballozni. Ezek a funkciók a téren belül tekergőző „ösvényre" vannak felfűzve. A tereim befolynak a tömblakások közé is, ahol privát udvarokat alakítottam ki.

LIGET

A liget a kultúrának ad teret. Az általános iskola felső tagozatának épülete, a Zeneiskola és a Művelődési Központ szegélyezi, közvetlenül kapcsolódik a Premontrei Parkhoz, annak urbánus párja. A teret egy nyugodt sétatérnek terveztem, amelynek központi eleme a Zenepavilon, amely a helyiek számára kedves eleme a városnak, mivel az itt rendezett nyáresti koncertek népszerű események a városban. A tér rendezvények és kiállítások helyszínéül is tud szolgálni. Az északi részén a felsősök számára süllyesztettem be bandázó helyet.

FŐTÉR

A főtér a Premontrei Apátság és a Városháza közötti tér. A főúttal való kapcsolata miatt a tér alatt elhelyeztem egy rámpás kialakítású mélygarázst. A mélygarázs aljában terveztem egy szórakozóhelyet, amely a reggelizőhöz hasonlóan hiányzik a város életéből. A mélygarázs feletti födém szolgál a város főtereként. A finoman lépcsőző kialakítása a főút felé szemmagasságig emelkedik ki, ezzel térfalat emelve, ugyanakkor nem nő az apátság elé. Homlokzata sűrűn áttört, lőrés szerű nyílásaival könnyed hatású. A főtér apátság felőli részén kap helyet az étterem terasz, amely az épületben lévő étterem fogyasztótere. A városháza felőli része rendezvények, városi ünnepségek megtartására ad lehetőséget, mobilszínpad elhelyezésére is van lehetőség.

KÁVÉZÓ

Az udvar, liget és főtér találkozásába terveztem egy kávézót, amely kiszolgálja a teret, téren tartózkodókat a hétköznapokon és rendezvények alkalmával is.

Kovács Attila

Szerk.: Hulesch Máté