Lakáskultúra a Kádár-korban: sorozatgyártott típusbútorok

A Zala Bútorgyár több vállalat összevonásával alakult 1968-ban, és 1978-ban már 1470 fős létszámmal 640 000 000 forint értékű bútort gyártott.

A kárpitozott termékek fejlesztése is napirendre került a hetvenes évek elején. Nagy előrelépést jelentett a Fatime család megjelenése.

A Zala Bútorgyár 1972-ben készítette el az E-program első garnitúráinak terveit, és az 'Otthon ’73' kiállításon már díjat is nyert az Elvira és az Emőke garnitúra. Az Emilia II. bútoregyüttes 1976-ban megkapta a Kiváló Áruk Fóruma kitüntetést.

A Bizánc termékcsalád a gyár egyik klasszikusa. A hetvenes évek első felében felújították, korszerűsítették a régi típusú garnitúrák gyártását, ugyanakkor növelték, a kor igényeinek megfelelően alakították ki esztétikai hatásukat.

1964-ben kezdték el a Csobánc bútoregyüttes gyártását. A 19 darabból álló garnitúra elsősorban nagyobb szobák, vagy két kisebb helyiség berendezésére alkalmas. A hetvenes évek elején már főleg a falusi vásárlók keresték a Csobánc lakószobát.

A háromtagú szekrénysorból, kétszemélyes heverőből, két fotelból és dohányzóasztalból álló Emese garnitúrát 1973-ban kezdték gyártani, és főleg fiatal házasoknak ajánlották a kedvező ára miatt.

Az Emma garnitúra ifjúsági bútorként került forgalomba. Szekrénysora gardrób nélkül, csökkentett elemszámmal készült, a felületi kivitelezés változatos megoldású, poliészteres és nitrolakkozott fényezésű. 1974-től volt kereskedelmi forgalomban.

A hetvenes évekre a bútorpiacon egyre nagyobb lett az igény a matt felületkezelésű, részben stilizált és rusztikus szekrénysorok iránt. Így született meg a Freddy gyártmánycsalád.

A Zala Bútor úgynevezett E sorozatának darabja az Elvira.

A Freddy II lakószoba-garnitúra természetes furnérral, poliészterezett kivitelben készült, és új formájú dohányzóasztal egészítette ki.

A Borostyán könnyed vonalvezetésű, kárpitos ülőgarnitúra, amely számos, változatos formájú és színű kárpittal készült.

A Kanizsa Bútorgyár története 1910-ig nyúlik vissza, ekkor alapította Frank Jenő kefegyárát. 1949-ben államosították, bútort 1952-ben kezdett gyártani. Többfunkciós lakószobák átalakítható bútorzatát 1974-ben kezdte gyártani.

A Kanizsa IV a gyár legsikeresebb bútoreggyüttese, melyre puritán modernizmus, és a tömeggyártásra koncentráló funkcionalista látásmód jellemző.

Kanizsa IV fésülködőasztal és ülőke.

A Balkán ülőgarnitúrából 1970-ben, a bemutatás évében már évi 6000 darabot gyártottak.

A Sebastien egy kétszemélyes heverővé nyitható kanapéból, két fotelból és egy dohányzóasztalból áll.

Sió ülőgarnitúra.

A Capri elemes lakószobabútort 1970-ben állították ki először, Básti Lajos színművész vásárolta meg a bemutatott példányt. Később évekig gyártották.

A Kolibri lakószobát a következő kritika érte bemutatásáakor: 'Kárpitjának élénk színe a kiállításon hatásos volt, lakásban azonban előnytelen. Egyébként nemes formák és egyszerű szerkezet fémjelzik ezt a munkát.'

A Szivárvány bútoregyüttes volt az egyik első mattlakkal kezelt bútor Magyarországon, a tompított hatást a világos kőris furnérra felvitt színtelen nitrolakkal érték el.

1978-ban a Mozaik elemes bútor jelentett újat, mert egy új gyártmány-család méretrendszerét alapozta meg, és előnyös volt azoknak, akik lakásukat különféle variációk szerint akarták berendezni.