Több mint menedék: Anyaotthon és kiléptető lakások Kelenföldön – Farkas Sára diplomaterve
Farkas Sára diplomamunkájában az anyaotthonok vizsgálata során feltárt problémákra próbál megoldást nyújtani, a rövid távú lakhatást biztosító otthon mellett hosszabb távú, kiléptető lakások tervezésével. Mindezt két új épület telepítésével és egy régi iskolaépület közösségi térré történő átalakításával kívánja elérni a MOME Építészeti Intézetének frissdiplomása.
Mestermunkám és a szakdolgozatom szoros összefüggésben állnak. A tervezési programot a szakdolgozat kutatási eredményei határozták meg. Dolgozatomban az otthontalanná vált, bántalmazott kapcsolatból kilépő édesanyák és gyermekeik számára átmeneti lakhatást nyújtó anyaotthonokat vizsgáltam, és az optimális otthon elméleti és térbeli kereteit kutattam. Az anyaotthonok egyik legfontosabb feladata, hogy menedéket nyújtsanak az anyáknak és gyermekeiknek, ahol védelmet, biztonságot kapnak. Tervem a szakdolgozatban vizsgáltak közül több problémára törekszik megoldást adni. Kiindulópontja, hogy az anyaotthonon túl, mely fél-másfél évre nyújt átmeneti lakhatást, lehetőséget teremtsek hosszabb távra igényelhető önálló lakásokra, úgynevezett kiléptető lakásokra, melyek motivációt és segítséget nyújtanak a továbblépéshez. Fontos szempont, hogy az átmeneti otthon és az önálló lakások jól elkülönüljenek, és mint egy folyamat részeként a lakások kevesebb figyelmet és védelmet, ezzel együtt több önállóságot kapjanak.
Diplomamunkám helyszínéül egy, a Kelenföldi lakótelephez kapcsolódó telket választottam, mely a Fehérvári úttal párhuzamos Albert utca 26. szám alatt található. A helyszínválasztáskor fontosnak tartottam, hogy az a városi szövetbe jól kapcsolódjon megfelelő infrastrukturális rendszerrel, ugyanakkor legyen lehetőségem kert és udvar kialakítására. Valamint figyeltem arra, hogy az anyaotthon ne egy teljesen elzárt szigetként működjön, hanem a családoknak legyen lehetőségük bekapcsolódni a környék életébe, melynek a panelházak közötti sok zöld park, játszótér és sportpálya adhat színteret. A telken álló nyeregtetős épület régen iskolaként funkcionált, ma az önkormányzat tulajdona és raktárként használják. A lakótelepi környezetben ez az ottmaradt régi ház és a kertben álló hatalmas öreg fák kellemes hangulatot teremtenek, ezért törekedtem ezt a miliőt minél jobban megőrizni. A telepítést a régi ház és a nagy fák megtartása határozta meg. Koncepcióm szerint az anyaotthont és a kiléptető lakásokat két külön épületben helyezem el. A tervezett két új ház és a régi épület közrefogja a telek közepén álló fát, és egy belső udvart alakít ki. Az új épületek fedett-nyitott árkádos tereivel, mint egy kerengő teszik ezt az udvart a nyugalom és védelem helyszínéül. Az épületek körül futó fákban és aljnövényzetben bővelkedő előkert körbejárható külső héjként veszi körbe a három házat és az udvart.
A régi ház új funkciója közösségi ház, melyben gyermeknapközi működik, amely segítséget nyújt az édesanyáknak a munkába járásban. Szakdolgozati kutatásomban megállapítottam, hogy az anyukák munkavállalásában gyakran problémát okoz a gyermekek elhelyezése. A gyermek napközi a környéken élők számára is nyitott, ezzel lehetőséget teremtve az otthonban élő családok számára az ismerkedésre és a beilleszkedésre. A ház bakdúcos fedélszékét megtartottam és az állások közé játszó elemeket terveztem a gyermekeknek, valamint két ponton födémáttöréssel egybenyitottam az alsó szinttel. A földszinten két foglalkoztató termet alakítottam ki, valamint egy nagy közösségi teret, ahol a családok összegyűlhetnek.
Az új épületek téglafalas házak, melyek a belső udvar felé nyitnak. A földszinten fedett-nyitott árkád, míg az emeleteken közös fedett teraszok bővítik a belső tereket. Az anyaotthon épületében 3 szinten nyolc lakószobát terveztem, mely 24 fő befogadására alkalmas. Az átmeneti otthonban élők összetétele folyamatosan változik, más és más méretű családok veszik igénybe az ellátást, ezért olyan rendszert alakítottam ki, ahol a lakószobák egységes méretűek, melyek alkalmasak egy kisebb család (anya és két gyermeke) befogadására. Nagyobb családoknak pedig két lakószobát biztosítanak. Két szobánként saját kis nappali tér és fürdő, szintenként pedig közös konyha és étkező található. A kiléptető lakások épületében 4 szinten 11 lakást hoztam létre, 5 lakást nagyobb, 6 lakást kisebb családok részére. A lakások két irányba nyitnak, a közösségi terasz a jól átszellőztethető konyha nappali tér kiterjedése.
Tervemben törekedtem a közösségi terek és a privát terek jó arányának megtalálására, figyelve arra, hogy a két épület, két eltérő minőségű lakhatást nyújt. Míg az anyaotthon közösségi együttélésben dolgozói felügyelet mellett, addig a kiléptető lakások önálló lakóhelyként működnek, ezzel együtt a közösségi terek csökkentek, a privát terek pedig nőttek a lakások esetében. Elképzelésem szerint az anyaotthonban, majd onnan tovább lépve, a lakásokban tölthető pár év képes megerősíteni a családokat annyira, hogy utána könnyebben boldoguljanak az önálló életben.
Farkas Sára
Szerk.: Hulesch Máté