Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Klotild és Matild – Korb és Giergl ikonikus alkotásai

1/27

Képeslap, a Klotild-paloták 1909 előtt. (A jobb szélen még látható a Haris-bazár.) Forrás FSZEK-BGY

?>
Képeslap, a Klotild-paloták 1909 előtt. (A jobb szélen még látható a Haris-bazár.) Forrás FSZEK-BGY
?>
Városház tér, balra a Kigyó utca torkolata, szemben a Szabad sajtó (Eskü) út két oldalán a Klotild paloták hátsó homlokzata. 1902. Forrás Fortepan - Schoch Frigyes
?>
Ferenciek tere (Apponyi tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd. 1929. Forrás Fortepan - Pesti Brúnó
?>
Ferenciek tere (Kígyó tér), Klotild paloták, háttérben az épülő Erzsébet híd. 1902. Forrás Fortepan - Schoch Frigyes
?>
Ferenciek tere (Felszabadulás tér) a déli Klotild palotából a Kossuth Lajos utca felé nézve. 1954. Forrás Fortepan - Hegyi Zsolt, Balla Demeter
?>
A Matild-palotában egykor működő Belvárosi Kávéház belső tere. A képen Harangozó Teri látható. 1968. Forrás Fortepan - Szalay Zoltán
?>
A Matil-palota mai képe az Erzsébet híd felől nézve. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Matild-palota homlokzatának részlete. Fotó: Gulyás Attila
?>
Az egykori Belvárosi Kávéház bejárata fölött látható díszítés. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A Matild-palota megemelt és beépített tetőtere. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A beépített tetőtérben található szobák stílusa különbözik az alsóbb szinteken lévő, korhű berendezésű szobákétól. Fotó: Gulyás Attila
?>
A nagyszabású lépcsőház korhű rekonstrukciója. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Az egykori Belvárosi Kávéház helyreállított belső tere. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A Matild-palota hallja, a képen jól látható a Klotild Mária főhercegné tiszteletére kialakított emlékfal. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/27

Képeslap, a Klotild-paloták 1909 előtt. (A jobb szélen még látható a Haris-bazár.) Forrás FSZEK-BGY

Klotild és Matild – Korb és Giergl ikonikus alkotásai
Épületek/Örökség

Klotild és Matild – Korb és Giergl ikonikus alkotásai

2021.07.20. 18:02
MÉD

Cikkinfó

Szerzők:
Paár Eszter Szilvia

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Korb Flóris, Giergl Kálmán

Vélemények:
1

Dosszié:

MÉD:

A Klotild Mária főhercegné kezdeményezésére, a Korb és Giergl építészpáros által tervezett Klotild-paloták Budapest látképének legmozgalmasabb elemét alkotják, nem csoda, hogy az UNESCO világörökség részét képezik. A népnyelv által „Matildnak" keresztelt déli ház nemrég szállodaként újranyitotta kapuit, az északi „Klotildra" is hasonló célú felújítás vár.

A Korb Flóris és Giergl Kálmán alkotta építészpáros a magyar építészet történetében kiemelkedő helyet foglal el, századfordulós alkotásaik egyedi, a historizmus és a szecesszió elemeit egyaránt felvonultató stílusuknak és magas minőségüknek köszönhetően mind kiemelkedő alkotások. Mindkét építész Németországban tanult, majd Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, ahol olyan nagyszabású munkák tervezésében vettek részt, mint a New York-palota, vagy a Kúria. Önálló építészirodájukat 1894-ben nyitották meg, de Hauszmann irodáját elhagyva is számíthattak a befolyásos mester jóindulatára és segítségére, aki állami megbízásokhoz juttatta őket. Hauszmann alkalmazásában leginkább neoreneszánsz munkákat terveztek, önálló épületeiken azonban a neobarokk felé terelődött a hangsúly, melybe sajátosan vegyültek a századforduló új stílusának, a szecessziónak elemei. A neobarokk inkább az épületek külső, a szecesszió pedig inkább a belső terekben érvényesült. Jó példa erre a két Klotild-palota, illetve a Zielinszki Szilárddal közösen tervezett Liszt Ferenc Zeneakadémia, melynek látványos koncertterme egyértelműen a korszak főművei közé sorolható. Nem meglepő, hogy a 20. század elején még aktív építészpáros a két világháború között jellemző tendenciákat is gyorsan magáévá tette, ugyan úgy terveztek magyaros szecessziós házakat, mint nagyszabású neobarokk épületeket. Előbbire jó példa a csak Giergl által tervezett verőcei kápolna, utóbbira pedig a debreceni egyetem klasszicizáló későbarokk jegyeket mutató látványos főépülete.

Ferenciek tere (Apponyi tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd. 1929. Forrás Fortepan - Pesti Brúnó
3/27
Ferenciek tere (Apponyi tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd. 1929. Forrás Fortepan - Pesti Brúnó

A Klotild-paloták is egyértelműen a páros főművei közé tartoznak. Történetük szorosan összefügg az Erzsébet hídéval, melynek építése miatt számos épületet lebontottak, így felszabadult a két, ékalakú telek. (A városrész rendezésének majdnem áldozatul esett Pest egyik legrégebbi műemléke, a belvárosi Nagyboldogasszony-plébánia is, de szerencsére megmenekült.) A mai híd elődjének építéséről 1893-ban határozott Ferenc József, aminek kapcsán a hídhoz vezető sugárút kiszélesítéséről is döntés született. A híd közelében elterülő Kígyó tér (ma Ferenciek tere) így már reprezentatív kialakítást érdemelt, így kerültek a hídhoz vezető Eskü utca (ma Szabad sajtó út) két szemközti oldalára a Klotild-paloták, melyek tulajdonképpen egyfajta kapuépítményként is értelmezhetők. A nagyszabású, tornyos épületek megvalósítására Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége adott megbízást, aki az ékalakú, szűk telkeket megvásárolva felmérte a szimmetrikus kialakítású együttes szükségét.

A Matil-palota mai képe az Erzsébet híd felől nézve. Fotó: Gulyás Attila
7/27
A Matil-palota mai képe az Erzsébet híd felől nézve. Fotó: Gulyás Attila

Az 1899 és 1901 között kivitelezett épületek hamar elnyerték a budapestiek tetszését, mind a szaksajtó, mind a napilapok elismerően nyilatkoztak róluk. A Vasárnapi Újság hasábjain 1900-ban megjelent írás is jól példázza ezt, ráadásul kiváló korabeli leírást ad a házakról:
„Az egymásnak mindenben megfelelő két háznak magas földszintje és arra következő félemeleti része teljesen vasból van, de a vasoszlopokat és gerendákat faragott kőburkolat takarja. [A vasszerkezetek a korszakban kezdtek elterjedni, a Klotild és Matild esetében a legsikeresebb üzem, a Schlick-gyár vaselemeit építették be. – Szerző.] A felsőbb emeletek kő- és téglafalai ezeken a hatalmas vasszerkezeteken állnak. A félemeleten felül még három emelet van úgy építve téglából, hogy a külső burkolat fehér faragott kőoszlopzatok közt sárga téglából készült, ami kellemesen ható, meleg színt áraszt el a hatalmas épületeken. E színhatást kedvezőleg fokozza az ablaksorok különfélesége. Mennél mélyebb belsejűek a helyiségek, annál nagyobbak az ablakok. Az első emeleti részeket három-, a második és harmadik emeletek helyiségeit kétszárnyú ablakok világítják. A homlokzatnak pedig különös díszt adnak az épület egész szélességében végighúzódó, s mesteri vasrácsozatú erkélyek. Az emeleteken felül még egy sor ún. padlásszoba is van, ebben a voltaképp ötödik emeleten csak műtermeknek szánt tágas helyiségek vannak.

Az egykori Belvárosi Kávéház bejárata fölött látható díszítés. Fotó: Gulyás Attila
9/27
Az egykori Belvárosi Kávéház bejárata fölött látható díszítés. Fotó: Gulyás Attila


Az első emeleti, csupa termekből álló helyiségeket nagyrészt különféle társulatok és egyesületek bérelték ki, így lakásokul csak a második és harmadik emeleti helyiségek fognak szolgálni, melyek a lehető legkényelmesebb beosztásúak.
E pompás házakban nem csak ritka szép lépcsők, hanem fölvonógépek is vannak, s úgyszólván e gépek az egyedüliek, amelyek nem a hazai ipar készítményei.
[Budapesten elsőként került lift az épületekbe. – Szerző.]
A minden oldalról szabadon álló házak díszét nagyon emeli egy-egy 48 méter magasságú saroktorony, melyek egészen faragott kőből vannak, s tetejüket egy-egy hercegi korona ékesíti."

Mint korábban említettük, az épület külső dekorációján egyértelműen a neobarokk stílus érvényesül, a belsőben azonban már szecessziós elemekkel is találkozhatunk, melyek leginkább a stílus bécsi, klasszicizáló irányzatának hatását mutatják. A legimpozánsabb tér a déli Matild-palota Ferenciek tere felé eső végének alsó két szintjét elfoglaló Belvárosi Kávéházban volt. A klasszicizáló bécsi szecesszió és a barokkizáló belga Art Nouveau elemeit vegyítő kompozíció a Zeneakadémia belső tereinek világát idézte.   

A nagyszabású lépcsőház korhű rekonstrukciója. Fotó: Gulyás Attila
20/27
A nagyszabású lépcsőház korhű rekonstrukciója. Fotó: Gulyás Attila

A nagyszabású épületegyüttesen természetesen a korszak legkiválóbb mesterei dolgoztak, kiknek nevét a Vállalkozók Lapja is közölte. A teljesség igénye nélkül a legnagyobb neveket most mi is felsoroljuk. A kőfaragó munkákat Hauszmann Sándor végezte, a kovácsmunkákat Jungfer Gyula mellett Swadló Ferenc, Páder Nándor, és a Forreider és Schiller cég készítette. Az épületszobrász Szabó Antal, a díszítőfestő pedig Scholtz Róbert volt, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. A cserépkályhákat és egyéb kerámia elemeket természetesen a Zsolnay-gyár, a csillárokat pedig Giergl Kálmán édesapja, Giergl Henrik szállította. A Budapesten akkor különlegességnek számító felvonókat az Otis gyártotta. Érdekesség, hogy Korb Flóris és Giergl Kálmán is az északi Klotild-palotában élt 1901-től körülbelül tíz éven át.

Az évtizedekig zavartalanul működő épületek – csak úgy, mint más budapesti műemlékek – sok kárt szenvedtek a második világháború idején. Első restaurálásukra az 1950-es években került sor, ekkor költözött az északi épületbe a Magyar Posta és a MÁV, és alakították ki benne irodáikat. 1968-ban mindkét épületen homlokzati felújítást végeztek, és ebben az időszakban került a Belvárosi Kávéház helyére önkiszolgáló étterem. Műemléki védettséget csak 1977-ben kaptak. Az északi Klotild-palotában a 2000-es években történt nagyobb korszerűsítés és átalakítás, amikor hosszú évek helyreállítási munkái után megnyitott benne a Buddha-Bar Hotel. Az elegáns luxusszálloda 2012 és 2018 között üzemelt az épületben, mely ma lezárva áll, és renoválását várja. A tervek szerint ismét szállodaként nyithat majd újra.

Az egykori Belvárosi Kávéház helyreállított belső tere. Fotó: Gulyás Attila
23/27
Az egykori Belvárosi Kávéház helyreállított belső tere. Fotó: Gulyás Attila

A déli Matild-palota a többéves felújítási folyamat után a közelmúltban a Marriott szállodalánc részeként, Matild Palace néven nyitott meg, az avatóünnepségről az Építészfórum is beszámolt. A renováció terveit Dajka Péter és Puhl Antal készítették el, a belsőépítészeti tervezést az MKV Design alapítója, Maria Vafiadis végezte. Kívülről az épület első ránézésre változatlan – az egyértelmű felújítástól eltekintve – ám ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a tetőtér szintjét valamelyest megemelték és beépítették, a szürke pala helyett pedig fém lamellák mögé bújtatott üvegfelület látható, mögöttük modern szobákkal. A korábban lakatlan toronyban pedig a szálloda legelegánsabb lakosztályát alakították ki. Az épület külsejét érintő átalakítások szerencsére nem drasztikusak, igazán színvonalas felújításról beszélhetünk. A belső térben kialakított szobák – kivéve a tetőtérieket – is mind az épület eredeti historizáló- szecessziós hangulatát idézik, külön örömünkre szolgál, hogy a legtöbb helyen az eredeti nyílászárókat is megtartották és felújították. A szobákhoz tartozó, újonnan kialakított fürdőszobák igazán érdekesek, olasz mozaikcsempe és márvány borításuknak köszönhetően a budapesti fürdők hangulatát idézik.

A Matild-palota hallja, a képen jól látható a Klotild Mária főhercegné tiszteletére kialakított emlékfal. Fotó: Gulyás Attila
25/27
A Matild-palota hallja, a képen jól látható a Klotild Mária főhercegné tiszteletére kialakított emlékfal. Fotó: Gulyás Attila

Az épület egyes részei – például a lépcsőház és a Belvárosi Kávéház helyiségei – kiemelt műemléki védettséget élveznek, ezeknek korhű felújítására nagy hangsúlyt fektettek. A lépcsőházakban található, Jungfer Gyula által készített rácsok közül szerencsére sok ma is az eredeti, a szükséges pótlásokat ezeket másolva készítették el. A Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegek közül sajnos a legtöbb már rég megsemmisült, ám a néhány eredeti darabot nagy gonddal állították helyre. Az egykori Belvárosi Kávéház belső terei is igazán elegánsak a szakszerű felújításnak köszönhetően. Érdekes adalék, hogy a munkálatok közben megtalálták az eredeti színpadot mozgató hidraulikus szerkezetet, mely már nem volt működőképes, mégis ez adta az ötletet egy forgószínpad kialakításához, melynek köszönhetően a tér ismét alkalmas előadások befogadására. A Belvárosi Kávéház utódja még nem, az épület Duna utca felőli oldalán nyíló Spago étterem azonban már megnyitott, ezen keresztül pedig eljuthatunk a Klotild Mária főhercegnének emléket állító hallba is, így bárki tetszésére meglátogathatja Budapest e jellegzetes műemlékét.

Matild Palace, stáblista:

Vezető tervező:
Dr. Puhl Antal 
Dajka Péter

Építész munkatárs:
Takács Gabriella 

Tartószerkezet: 
Pintér Tibor
Gépészet:
Oltvai András
Villamos berendezések:
Ivanics Zoltán
Akusztika:
Borsiné Arató Éva
Tűzvédelem: 
Decsi György
Épületszerkezet:
Dr. Becker Gábor
Dr. Kakasy László
Műemlékvédelem: 
dr. Bor Ferenc
Környezet: 
Andor Anikó 
Torma Sarolta

Környezetvédelem: 
dr. Bite Pálné
Épületfelmérés: 
Vida Balázs
Geotechnika: 
dr. Móczár Balázs PhD
Spa vízgépészet: 
Sallai Zoltán
Út-forgalom: 
Borsós Ferenc
Külső közmű: 
Balogh Ágnes
Belsőépítészet: 
Maria Vafiadis

Tervezés éve: 2015-2020
Kivitelezés: 2017-2021

 

Paár Eszter Szilvia

Forrás:

Korb Flóris és Giergl Kálmán. Szerk.: Gerle János. Holnap Kiadó, Budapest, 2010. 

A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Szerk.: Sisa József. Osiris Kiadó, Budapest, 2013. 

 

Vélemények (1)
Reki
2021.07.21.
07:04

Nagyon szépen megcsinálták a palotát. Csak azt nem értem, hogy a korábban felújított másik épület, miért áll évek óta üresen, miközben erősen romlik az állaga.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk