Mi lesz veled, Nyugati tér? III. – A fejlesztések üzleti megközelítése

A forgalmas Nyugati tér megújulása társadalmi és politikai hovatartozástól függetlenül minden budapesti érdeke. De az állami és önkormányzati szereplőkön túl gazdasági érdekek is fűződnek a tér és az aluljáró felújításához. Hol találkoznak egymással a lakossági és üzleti érdekek? A Nyugati tér sorsát feltáró sorozatunk harmadik részében erre keressük a választ.

Ahogy arról a cikksorozat előző részében beszámoltunk, ez év márciusában a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa döntést hozott a Nyugati téri aluljáró megújítása ügyében, melynek értelmében elindulhat a kétes megítélésű terület átalakítása. Az aluljáró bonyolult tulajdoni viszonyai miatt ez nem lesz egyszerű folyamat, hiszen több környező kerületi önkormányzat, a BKK-n keresztül a főváros, a MÁV-on és a BFK-n keresztül pedig a kormány is érdekelt annak egyes részeiben, az előrelépéshez a felek együttműködése szükséges, emiatt is fontos lépés a FKT által lefektetett négy pont.

A terület a főváros – és egyben az ország – egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, ahol a járványhelyzet előtt 250.000 ember haladt át napi szinten, és ez a szám a közeljövőben valószínűleg kb. 280.000-re fog nőni. Ebbe beletartoznak a vonattal közlekedők, a metrón, a 4-6 villamoson és más BKV járatokon utazók, az autós forgalom és az egyre növekvő kerékpáros forgalom is. Így tehát a városlakók széles körének érdeke politikai és társadalmi hovatartozástól függetlenül, hogy a jelenleg parkolóként – és ki tudja, milyen illegális tevékenységekre – használt Nyugati tér és a még inkább rosszhírű aluljáró megújuljon; hogy ez a napi 250-280.000 ember élhetőbb, biztonságosabb, rendezettebb környezettel találkozzon. A bonyolult tulajdonosi rendszer miatt azonban ezidáig mégsem történt változás.

Azoknak a gazdasági szereplőknek, akik a tér környéként üzleti érdekeltséggel bírnak, különösen fontos a változás, hiszen számukra a környék leromlása, rossz híre bevételkiesést jelent. A környék legnagyobb ilyen szereplője egyértelműen a Westendet is üzemeltető Gránit Pólus, akiket azzal a kérdéssel kerestünk meg, hogy a környékhez több szálon is kötődő ingatlanfejlesztőként milyen lehetőségeket látnak az FKT által meghozott döntésben. Mivel a bevásárlóközpont megítélése és a közönsége is nagyban függ attól, hogy milyen a környezete, határozott elképzeléseik vannak arról, milyen irányba kellene lépéseket tenni – annak ellenére, hogy közvetlen beleszólásuk nincs a folyamatokba. Ágházi Gyula, a Gránit Pólus vezérigazgatója megfogalmazása szerint, mint jó szomszédok követik a fejleményeket a számukra is előnyös végkimenetel reményében.

Görföl János, a Gránit Pólus építési és fejlesztési igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy a bevásárlóközpont 1998-99-es építkezése során már napirenden volt a Nyugati tér és az aluljáró felújítása, de épp a már sokat emlegetett bonyolult tulajdonosi viszonyok miatt erre akkor nem volt lehetőség. A térszín alatti részen ugyan az elmúlt években elkezdett javulni a helyzet, de a térszín feletti terület – maga a Nyugati tér – nem változott. Az aluljáró és a felszín rendezése ugyanakkor egyaránt időszerű lenne, a két területet a szakember szerint érdemes egyben kezelni.

Hogy pontosan milyen beavatkozásokat látnának szívesen a területen, azt Ágházi Gyula elmondása alapján úgy lehetne összefoglalni, hogy olyanokat, amelyek nem csak a befektetők, de a mindennapi használók számára is növelik a környék értékét. A felszín feletti részen ezt első sorban a parkolók megszüntetésével létrehozott nagyméretű zöldfelülettel lehetne elérni, ami így a főváros legsűrűbb beépítésű részén hiánypótló szerepet tölthetne be. Emellett a pályaudvar Nyugati térre néző, jelenleg nagyrészt kihasználatlan épületrészei új funkciót kaphatnának, vendéglátóhelyek költözhetnének ide.

A tér parkosításának szándéka az FKT határozatának is része, ez egyértelműen olyan irány, amelyben minden fél érdekelt. Megegyeznek a vélemények arról, hogy a parkoló helyett elegendő lenne K+R megálló biztosítása a vasúthoz. A buszvégállomás beszüntetése, áthelyezése már kevésbé egyértelmű döntés, kompromisszumos megoldásként elképzelhető egy buszforduló kialakítása, ahol a járművek nem időznek sokat. A Nyugati téren létrejövő park egy zöld tengelyt képezne a közelben tervezett Centrál Parkkal – ami a Gránit Pólus saját fejlesztésű projektje – és a Városligettel, amely hosszabb távon további fejlesztésekkel egészíthető ki. (Ezekről az ambiciózus elképzelésekről sorozatunk következő részében részletesebben is beszámolunk.)

Az aluljárószint rendbehozatala egy bonyolultabb kérdés, de a Gránit Pólus vezetője szerint ezt sem pusztán üzleti alapon lenne érdemes kezelni. Olyan komplex városi szolgáltatásokat kellene itt létrehozni, amelyeknek kulturális, közösségteremtő értéke van. Műszaki szempontból nincs óriási mozgástér, az aluljáró szerkezeteihez nem szabad hozzányúlni, a burkolatokkal, világítással, az üzlethelyiségek színvonalas kialakításával azonban sokat lehetne javítani a föld alatti terek atmoszféráján.

Az FKT döntése alapján a három fő szereplő, a BFK, a MÁV és a Főváros közös pályázatot fog kiírni, a győztes pályázónak saját költségen kell majd elvégeznie a felújításokat, cserében a kiírók átengedik neki az aluljáróban található üzlethelyiségek hasznosítási jogát a beruházás költségeinek megtérülése idejére. Ennek előnye egyfelől, hogy a kiírók részéről minimális anyagi befektetést igényel a munka. Másfelől egy üzleti alapon működő befektetőnek az is érdeke, hogy a munkák elvégzése után fenn is maradjon a rendezett környezet, a tisztaság, hiszen pénzt veszít azzal, ha ismét romlásnak indul a hely. Így az üzemeltetés, a karbantartás és a biztonság garantálható.

Hulesch Máté, Paár Eszter Szilvia