Egy hely – A fóti plébániatemplom

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Az 1845 és 1855 között épült fóti plébániaitemplom, vagy hivatalos nevén a Szeplőtelen Fogantatás-templom több szempontból is különleges alkotás. Stílusa az úgynevezett „Rundbogenstil", vagy félköríves romantika, melynek a román építészet hatását mutató irányzatát képviseli. A templom a román kori kegyúri templomok gondolatát éleszti újjá, így nem csoda, hogy a stílus középkorias, és nem keleties ága mellett döntött a megrendelő gróf Károlyi István, aki az építésszel egyetemben nagyon tájékozott lehetett a nyugati kulturális irányzatok tekintetében. Egyrészt az épületen érződik a korabeli német romantikus építészet, elsősorban a müncheni Ludwigskirche és a Sankt Bonifaz Basilica hatása, másrészt a legkorszerűbb teológiai eszméket közvetíti a hívők felé. A Szeplőtelen Fogantatás dogmáját csupán néhány évvel a templom építése előtt fogadták el, a templom külső dekorációjának középpontjában mégis a Mária-ábrázolás, az Immaculata áll, ami mutatja, hogy a gróf a Vatikánban zajló eseményekkel is tisztában volt. A nagyszabású altemplom ikonográfiája más, itt Károlyi fiatalon elhunyt lányának, Erzsébetnek szobra látható. A legfontosabb azonban, amit meg kell jegyeznünk az épülettel kapcsolatban az, amit a bevezetőben is elmondtunk: a templom mind a magyarországi romantikus építészetben, mind Ybl életművében igen korai alkotás, mégis azonnal csúcsmű, az építész életművében és a stílus történetében is kiemelkedő helyet foglal el. 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia