Épülettervek/Tervpályázat

Itt van az MTA martonvásári kutatótömb pályázat eredménye

2017.07.06. 11:40

Boda István, Skrabák Zoltán és Nagy Marianna koncepciója nyerte az MTA martonvásári kutatótömbjének tervezésére kiírt tervpályázatot. A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályázat eredményes és sikeres volt, noha a beruházás egyik fő értékét adó zöldfelület vizsgálatával kevés terv foglalkozott. 

Zárójelentés a Martonvásár MTA Agrártudományi Kutatási Tömb tervezése tervpályázatról

A tervpályázat ajánlatkérője: MTA Agrártudományi Kutatóintézet, 2462 Martonvásár, Brunszvik Teréz utca 2.

A tervpályázat lebonyolítója: MÉK Koordinációs és Logisztikai Nonprofit Kft.
1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.

A tervpályázat célja: A martonvásári agrár-innovációs centrum (a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje) kialakításával és egyes agrárturisztikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1963/2015. (XII. 23.) Korm. határozat, valamint a 1208/2016. (IV. 21.) Korm. határozat szerint az MTA a martonvásári kutatótömb
megvalósításának első lépéseként a fejlesztés előkészítése céljából a kutatótömb tervezésére tervpályázatot írt ki. A tervezendő épület több intézményi osztály számára biztosít kutatóhelyet. Az MTA ATK 2019-ig felépülő, 21. századi igényeknek megfelelő műszerparkkal felszerelt új központi kutatóépületében megvalósuló fejlesztés elemei: fenotipizáló, képalkotó,
metabolomikai, proteomikai, genomikai és bioinformatikai platform, laboratóriumok, kutatószobák

A lebonyolítás rövid ismertetése, a pályaművek száma

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont 2017. árpilis 21-én nyílt, titkos tervpályázatot hirdetett. Megbízta a MÉK Nonprofit Kft-t a tervpályázat teljes lebonyolításával. A tervpályázatot több fórum is megjelentette (MÉK honlap, MÉK Hírlevél, Építészfórum, Facebook). A MÉK honlapján lévő hirdetményt és kiírást több, mint 1500-an tekintették meg. A MÉK Hírlevelét közel 10.000 építész és szakmabeli e-mail címére továbbítottuk. A pályázat résztvevőinek kötelező regisztrációt kellett elvégezni, amelyet 31-en tettek meg.

2017. április 25-én helyszíni szemlét tartott a Kiíró a Lebonyolító részvételével, ahol a kiíró képviselője ismertette a helyszín adottságait és a résztvevőkkel bejárta a helyszínt. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket a Kiíró és a lebonyolító közösen, hiánytalanul megválaszolta.

A lebonyolító 2017. június 22-én 10.00 órára a Bíráló Bizottság első plenáris ülésére leszállította a megadott határidőre szabályosan beérkezett pályaműveket, szám szerint 12 darabot. A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályaművek sértetlenül és szabályosan, határidőre érkeztek. Egyik pályamű sem sértette meg a titkosság szabályait. A pályaművek felbontása után a Bíráló Bizottság egyhangú szavazással megállapította, hogy a pályaművek nem sértik a titkosságot, eleget tesznek az alaki és formai követelményeknek. A Bíráló Bizottság minden pályaművet és minden beadott munkarészt konszignációs jellel (1-12-ig tartó számozással) és három BB tag szignálásával látott el.
Egyhangú szavazással megállapította, hogy a pályaművek részletes bírálatra bocsáthatók. A Lebonyolító és a Bíráló Bizottság elnöke által előterjesztett munkatervet a bizottság működési rendjét és határidőket egyhangúan elfogadta.

A pályaművek egyedi bírálatát a Bíráló Bizottság a Kiíró által biztosított helyiségben (Martonvásár, 2462. Brunszvik Teréz utca 2, Kastély, I. emeleti Tanácsterem) 2017. június 22-től június 29-ig 10.00 – 19.00 óráig tartotta.
A lezárt borítékokat a borítékbontás idejéig a MTA ATK Főigazgatói Titkárság
páncélszekrényében elzárva tartották.

Összefoglaló értékelés:

A pályázatra 12 pályamű érkezett. Minden pályamű nagyrészt betartotta a kiírás követelményeit, illetve a tervezési programot. A pályaművek figyelembe vették a helyszíni adottságokat (meglévő épületek, növényzet,
megközelíthetőség, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait). A meglévő, értékes zöldfelület vizsgálatával kevés terv foglalkozott, noha a beruházás egyik fő értékét az adja, hogy a megvalósuló épület hogyan viszonyul a park természeti értékeihez. Kiemelendőek azok a tervek, amelyek valamiféle kertépítészeti koncepciót is megjelentettek az építészeti terv mellett (például az 5-ös vagy a 11-es sorszámú terv).

Az új kutatótömböt a legtöbb pályamű a Kodály Zoltán út meghosszabbításával egy új kapu és porta épület elhelyezésével éri el. Többségükben megtartották a Kukoricakutató épületét és az új központot ettől DNY-ra helyezték el. Néhány pályamű lebontotta (például a 4-es számú pályamű), illetve az új épületbe integrálta a régi épület funkcióit (például 9-es számú pályamű).

A legjobb megoldások az új kutatási épületet a Kukoricakutató mellé vagy azzal összekapcsolva helyezték el tömbösített rendszerben. A funkciók természetes fény- és szellőzés igénye miatt a pályázók a tömböket különböző módokon tagolták. A leggyakrabban alkalmazott tagolási mód a Kukoricakutató koordinátarendszerébe illesztett derékszögű szervezés volt. A Bíráló Bizottság
azokat a terveket ítélte a legjobbnak, amelyek harántirányú szárnyakban helyezték el a helyiségeket, és ezeket a szárnyakat kötötték össze vízszintes közlekedőkkel. A tömbös kialakítás ellenére csak kevés terv tudott jó tömeg-tér arányokat létrehozni: gyakran nagy tömegek között szűkös bevilágító udvarok jöttek létre. Néhány tervben egyedi formájú épülettömegek jelentek meg, amelyek a környezet adottságait figyelembe véve inkább öncélú kísérletnek tűnnek, mintsem a funkcióból vagy az új épület szellemiségéből fakadó formának (4-es, 6-os, 11-es számú pályaművek). A tervezett épületek döntően pince + földszint + 2 szint magasak, a tetőszinten elhelyezett üvegházakkal.

Fontos volt a bírálatnál, hogy a tervezett épület kívülről emblematikus értékű középület jelleget sugározzon, karakteres, hangsúlyos bejárattal. Fontos bírálati szempont volt, hogy az épület méltón reprezentálja az MTA-hoz való tartozást, az egyedi karaktert. Homlokzati megjelenés szempontjából visszatérő elem a tégla és a fehér szín használata, ez előbbi Martonvásár más középületeire (például az Óvodamúzeumra), míg az utóbbi a Kastély és a Kiskastély fehér vakolatarchitektúrájára utal. Egy pályaműben (2-es számú) jelent meg a zöldhomlokzat, azonban a Bíráló Bizottság ezt örömmel fogadta, de a
megoldást túlzónak és idealistának találta. Fontos szempont volt a bírálat során a kiírásnak megfelelő helyiségek jó funkcionális kapcsolatának biztosítása. A munkahelyek belső térképzése, természetes jó bevilágítása, a laborokhoz való megfelelő kapcsolata. A közlekedő terek jó méretezése, kerülve a keskeny,
zárt, sötét belső folyosókat. A funkciónak a leginkább a középfolyosós rendszer felel meg (például 3-as, 5-ös, 8-as, számú pályaművek), az oldalfolyosó használatával értékes területek vesznek el (például 2-es számú pályamű). A két belső közlekedő sötét, nehezen kihasználható belső helyiségsort eredményez, ezt a megoldást a Bíráló Bizottság nem támogatta (például 10-es számú pályamű). A kutatóintézet működéséből fakadóan kulcskérdés volt a gazdasági bejárat és kiszolgáló egységek megfelelő elhelyezése, és a kapcsolat biztosítása az egyes osztályokkal. 

A pályaművek nagy része az egyes kutatóegységeket külön szárnyban helyezte el egymástól elkülönítve, de szintenként egy vagy több helyen összekötve. A Bíráló Bizottság különösen jónak értékelte azokat a pályaműveket, ahol egy közös aula kapcsolta össze a különböző kutatóegységeket, vagy amely pályaművek belső téri szervezésében lehetőséget lát egy ilyen jellegű közös tér létrehozására. Ez a hely a találkozások, interakciók tere, amely biztosíthatja a
munkavégzés közbeni rövid rekreációt, biztosíthatja a véletlen találkozások interferáló hatását.

Ez leginkább a 8-as és 11-es számú pályaművekben szerepelt. Más tervekben is megvolt ezen gondolat csírája, csak költségtakarékos, szűkített formában, a közlekedőkhöz csatolt bővítményekként (3-as, 5-ös számú pályaművek).
Noha a tervpályázati kiírás nem tért ki a későbbi bővítés lehetőségére, a Bíráló Bizottság figyelembe vette az átalakítás szempontjait is, hiszen a tudomány fejlődése miatt felléphet igény a kutatóintézet bővítésére. A teljesen zárt formájú tömegek (például 1-es, 4-es, 6-os, 7-es számú pályaművek) befejezett hatást keltenek, és kizárják annak a lehetőségét, hogy az épület bővíthető vagy átalakítható legyen. Ezzel szemben születtek olyan tervek is, amelyeket
könnyedén, az alapkoncepció megváltoztatása nélkül lehet fejleszteni további egységekkel (például 3-as és 8-as számú pályaművek).

A tervek az alaki és formai követelményeknek jól megfeleltek. Kidolgozási színvonaluk összességében átlagon felüli, kifejezetten jók és érthetők.
Nem a pályaművek hibája, hogy az üzemeltetés szempontjai nem lettek egyértelműen meghatározva, ezért egységes értelmezésben egyik pályázó sem fogalmazta meg komplex elképzelését. Természetesen ennek hiányában is szükséges, hogy a tervezők javaslatot tegyenek a tervezett létesítmény általános üzemeltetési lehetőségéről, így gondoskodni kell a dolgozói
létszám és a tervezett alapterülethez szükséges helyiségcsoportokról (raktárak, öltözők, szociális helyiségek, stb.)

Jelenleg is van üzemeltető szervezet, aki üzemeltetési tevékenységet végez, ezért a beruházói oldalnak kell egyértelmű utalást tenni az alábbiakról:

  • Ha több Intézmény kerül elhelyezésre, ki látja el az üzemeltetés megszervezését, s ki felügyeli az üzemeltető szervezet tevékenységét?
  • Hol van tervezve az üzemeltetői létszám elhelyezése? Nem szabad összekeverni és lehet, hogy nem szabad egy szervezetbe tenni a laborok, üvegházak kiszolgálásáért felelős szervezetet (földszállítás, trágya kiszállítás, csíra-, magtárolás, stb.) és a ház üzemeltetéséért és biztonságáért felelős szervezeti egységeket.
  • Egy ekkora épület önálló energia központot igényel, ahol az épületfelügyeleti rendszer, valamint a fő és szakaszoló kapcsolók vannak elhelyezve. Ennek praktikusan a biztonsági szolgálat közelébe kell, legyen, mert munkaidőn túl csak a biztonsági szolgálat tud – és kell, hogy – beavatkozzon.
  • Az energia ellátást szükséges az elhelyezett intézmények sajátosságaihoz igazítani, hogy az egyes területeket önállóan lehessen kapcsolni, szabályozni.
  • Az épületbe való belépés rendjét előre meg kell határozni. Kijelölve a bárki által használt és a kizárólagosan használt területeket.
  • Már a tervezés közben meg kell határozni azokat a gépészeti berendezéseket, amelyek általános (irodai) vagy technológiai (DNS szűrők, speciális oltók, stb.) rendszerek. Ezek a későbbi költségmegosztáshoz fognak kelleni.
  • Szükséges gondolni a rendezvénytermek, azok berendezői, bútortárolói, beléptetői, ruhatári étel kiszolgálói feladatait ellátók elhelyezésére.
  • Minden bizonnyal a tisztító és egészségügyi anyagok nagy tételben kerülnek elhelyezésre, ezek raktározási feladatai megoldására.
  • A biztonsági központ és a biztonsági személyzet elhelyezésére, pihenő helyére.
  • Takarítók öltözői, karbantartók öltözői, műhelyei.
  • Gondnoksági központ.
  • Nyomtató konszolidáció, telefonközpont, szerver szoba.
  • Szünetmentes tápellátás, tartalék áramforrás (aggregátor).
  • Tájékoztató piktogram, vészvilágítás, menekülési útvonal.
  • Kerékpártárolás.
  • Ital automaták elhelyezése.
  • Homlokzati üvegfelületeknél a tisztítást segítő sínek, kampók, függesztők elhelyezése. A nagy belmagasságú aulában a világító testek karbantartási lehetősége, izzócsere lehetősége.
  • A beléptető rendszer legyen kompatibilis az MTA egyéb épületeiben alkalmazottal.

A Bíráló Bizottság ajánlása

A Bíráló Bizottság az elvégzett értékelés és a pályázatok részletes elemzése alapján az Ajánlatkérő részére azt ajánlja, hogy a tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az I. díjban részesített pályázót kérje fel ajánlattételre a végleges tervező kiválasztása és a megvalósításra alkalmas végleges terv kidolgozása céljából. A Kbt. 98.§ (5) bekezdésében, valamint a 310/2015. (10.28.) kormányrendelet 28. §-ban foglaltak alapján a Bíráló Bizottság az Ajánlatkérő felé megfogalmazott fenti ajánlása értelmében az I. díjban részesült pályamű szerzőjét a tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kell felkérni ajánlattételre.

Díjazás

A Bíráló Bizottság egyhangúan az alábbi döntést hozta:
A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályázat eredményes és sikeres volt. Ezért egyhangúan úgy döntött, hogy a 15,0 M Ft-os teljes díjkeretet kiosztja a pályaművek díjazására. A pályaművek tartalmának és értékeinek egymáshoz viszonyított aránya alapján a díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

I. díjban és 5.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 8-as sorszámú pályamű

  • építész vezető tervezők: Boda István, Skrabák Zoltán, Nagy Marianna
  • szakági tervezők: Búti Géza, Kovács József, Hámori Sándor, L. Szabó Gábor

II. díjban és 4.000.000.-Ft-os díjazásban részesült az 5-ös sorszámú pályamű

  • szerzője: ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT.
  • építész vezető tervezők: Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Kenéz Gergely, Ábrahám Tamás
  • szakági tervező: Mangel Zoárd

III. díjban és 3.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 3-as sorszámú pályamű

  • szerzője: B3 Építész Stúdió Kft.
  • építész vezető tervező: Bózsó Csongor
  • szakági tervezők: Kenese István, Zöld Béla, Balogh Lajos
  • munkatársak: Bózsó Barna, Bakaity Bea

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült az 1-es
sorszámú pályamű

  • építész vezető tervező: Perényi Tamás
  • szakági tervező: Mangel Zoárd
  • munkatársak: Andrei Durloi, Perényi Flóra, Lovas Lars

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 10-es
sorszámú pályamű

  • szerzője: GEON KFT.
  • építész vezető tervező: Pethő László
  • szakági tervezők: Szőnyi László, Szalóky László, Hómann János
  • munkatársak: Gulácsi Éva, Kozma Zoltán György, Tóth Gábor

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 11-es sorszámú pályamű

  • szerzője: GINKGO-ZÖLD ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.
  • építész vezető tervező: Oroszlány Miklós, Losonczi Júlia, Losonczi Anna, Gyökér András
  • munkatársak: Bárdossy Krisztina, Dobszai Dániel, Gulyás Levente, Kurucz Attila