Nézőpontok/Vélemény

Rajk a Fugában

1/3

A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.

Hirdetés
?>
A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.
?>
A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.
?>
A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.
1/3

A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.

Rajk a Fugában
Nézőpontok/Vélemény

Rajk a Fugában

2019.02.08. 14:05

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Tegnap tartotta Rajk László építész-látványtervező akadémiai székfoglaló kiállítását a Fugában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai tagjai, neves építészek és értelmiségiek társaságában. A tárlat filmek látványterveit, köztük néhány el nem készült épület tervrajzának felnagyított, átszínezett nyomatát mutatta be.  

„A Saulnál az a fantasztikusan új, és ezt érzi a szakma és a közönség is, és lehet, hogy ez már szinte blaszfémikus, hogy megépül a díszlet, látja a rendező, látja a színész, de nem látja a néző. A zajok és az emberek mozgása írja le az ördögi teret, amin nem időzhet el igazán a tekintet." — ezekkel a mondatokkal csábítja Rajk a kiállítás nézőit, s való igaz, a filmet megtekintve inkább csak érzékeljük, mint látjuk az emberfeletti munkával, minuciózusan felépített, sokszoros díjnyertes látványvilágot. 

A látogatók, film- és építészetrajongók, valamint az akadémiai tagok sokasága előtt zajló ünnepi eseményen Forgács Éva laudációját követően Ferenc Győző rövid köszöntőjében kitért a kiállítás önmagán túlmutató jelentőségére is.


A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.
2/3
A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.

A tárlat mottója Haraszti Miklóst, a barátot idézi: „A látványtervező olyan építész, aki rombolás nélkül épíhet. Ezért a szabadságért persze azzal fizet, hogy kíméletlenül lerombolják a művét, ha az tulajdonképpeni életét, az öröklétnek való dokumentáltatást befejezte."

A kiállítás különlegessége, hogy a látványtervező építményei a néző részvételével válnak valósággá, tárgyszerű ideiglenességük, átmenetiségük ellenére maradandóbban a valóság építményeinél.

Mégha a nyelvészet szerint a provizórikus jelentése ideiglenes, átmeneti is, a kultúra — Rajk László kiállításával is demonstrált — provizórikus építményei olyan valóságok, melyek feltárják és felfoghatóvá teszik a kort, amiben élünk, megidézve az elmúlt művészettörténeti, történelmi korokat, melyekben elindultak a máig ható művészeti és társadalmi folyamatok.


A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.
3/3
A kiállítás valósága a nézőre tett hatással válik teljessé.


 

A kiállított munkák egy része többszörös nagyításon, a filmszobrok esetében több százszoros kicsinyítésen mentek át.

A külön teremben bemutatott filmszobrok, egy-egy film díszleteinek makettjét idéző kisméretű művek kifejezetten a Fuga-beli kiállításra, azaz a székfoglalóra készültek a Turcsány Villő szobrászművész vezette alkotói stáb kivitelezésében.

Rajk László portréját Bojár Iván András rajzolta meg az Építészfórumon. 

BDÁ

 

 








A






Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk