Emberek/Interjú

Rákosy Glass: átírják az építészeti üveg jövőjét

1/6

Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás
1/6

Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás

Rákosy Glass: átírják az építészeti üveg jövőjét
Emberek/Interjú

Rákosy Glass: átírják az építészeti üveg jövőjét

2014.12.16. 15:22

Cikkinfó

Szerzők:
Pásztor Erika Katalina

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rákosy Ferenc, Rákosy Eszter

Cég, szervezet:
Rákosy Glass

A Rákosy Glass igényes, különös műgondot igénylő építészeti üvegmunkákkal foglalkozó magyar családi vállalkozás, amely évtizedes kutatási és fejlesztési munkájának eredményeképpen most két olyan építőipari innovációval jelent meg a nemzetközi piacon, amelyek átírhatják az építészeti üveg 21. századi történetét. Pásztor Erika Katalina készített interjút Rákosy Eszterrel és Rákosy Ferenccel.

Pásztor Erika Katalina: A Rákosy Glass a hazai építészeti üveg megkerülhetetlen szereplője. Több évtizede működnek, nemzetközi szinten is ismertek, díjak és megrendelések tanúskodnak erről. Hol és hogyan indult el ez a sikertörténet?

Rákosy Ferenc: Édesapám, Rákosy Jenő 1947-ben indult egyéni vállalkozóként. Én a második generáció vagyok a szakmában, egyetemi és főiskolai végzettséggel kezdtem el üvegesként dolgozni. Üzemszervezést tanultam, így jobban átláttam a szakmát, és sok év munkája után a kialakult jó kollektívával eljutottunk odáig, hogy mi magunk is fejlesztettünk. Lányomnak, Eszternek is közgazdasági végzettsége van, és őt is érdekelte a vállalkozás. Másik lányom, Lídia, majd nemrég Eszter férje, Zsolt is csatlakozott a Rákosy Glass-hoz, így lett teljes a családi vállalkozás, immár a harmadik generációval.

PEK: Az Önöket jellemző innováció már rögtön az induláskor jelen volt a cégben.

Rákosy Ferenc: Ez így van. 1990 óta folyamatosan és nagy erőkkel fejlesztettünk, és az üvegszakmában mindig az élvonalban voltunk. Most is ott vagyunk, főként belsőépítészeti területen, ahol különös műgondot igénylő megrendeléseket teljesítünk. A munkáink 70-80 százaléka nem a volumenről szól, hanem a minőségről és a kreativitásról.


Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás
1/6
Rákosy üveg referencia - HungaroControl, fotó: Bujnovszky Tamás

PEK: Híresek arról, hogy Önöket különleges elképzelésekkel is meg lehet keresni.

Rákosy Ferenc: Erre a kezdetektől hangsúlyt fektettünk, és már jó ideje együtt dolgozunk tervezőkkel, üveges iparművészekkel is, akiknek munkáját többféle módon is támogatjuk. Az üzemünk teljesen nyitott, a tervezők az egyetemekről és a művészeti karokról folyamatosan jöhetnek hozzánk egy-két hónapos gyakorlatra, vagy segítséget kérhetnek tőlünk diplomamunkájuk elkészítéséhez. Az évek során már legalább 40-50 fiatal tervezőnek nyújtottunk így segítséget, és később így kötődött hozzánk egy-egy végzett iparművész is.

Rákosy Eszter: És nemcsak művészek, hanem építészek és építőmérnökök is! Nem egyszer volt példa arra, hogy gépparkunkat úgy fejlesztettük, hogy az építészek elképzeléseit maradéktalanul meg tudjuk valósítani.

PEK: Önök szerint mi a Rákosy Glass – és ezen túl az építészeti üveg – jövője?

Rákosy Ferenc: A 2008-as válság idején megpróbálkoztunk a napelem-gyártással, de akárhogy osztottunk-szoroztunk, kiszámoltuk, hogy ez nem lehet gazdaságos és versenyképes. Ezután kezdtünk el kutatásokat folytatni az üvegfelület fűtésének lehetőségeivel kapcsolatban. Különféle fűthető bevonatokkal kezdtünk el kísérletezni, majd két-három éve jutottunk el oda, hogy a termékre az összes minősítést megszereztük, szabadalommal levédtük, és megjelentünk fűthető üvegünkkel a magyarországi és a nemzetközi piacon. Magyarországon már több száz építész ismeri rendszerünket, és most ismét jelentős beruházáson törjük a fejünket, mert elébe kell menni az igényeknek.

PEK: Voltaképpen mi az, ami miatt az Önök fűthető üvege a világon egyedülálló fejlesztés?

Rákosy Ferenc: A fűthető üveg olyan hullámhosszon sugározza a hőt, amely a külső, korszerű hőszigetelő bevonattal ellátott üvegrétegen nem tud kimenni, csak befelé fűt, és így az embernek az üveg előtt állva nincs hidegérzete. Az épületek energiaigényét harmadára lehet a fűthető üvegekkel csökkenteni. Most világ- és országszerte dolgoznak az intézmények fűtéskorszerűsítésén, kívülről körbeszigetelik az épületeket, kazánokat cserélnek, ami rendkívül sokba kerül. Ennek remek alternatívája a mi termékünk, ami tulajdonképpen csak egy ablakcserét jelent - amit egyébként is megcsinálnak. Másik fejlesztésünk amikor a fűtő üveget nem az ablakokba teszünk, hanem lámpatestenként a mennyezetre függesztünk föl. Ez a lámpatest világít és fűt egyszerre. Az infrasugarak nem a levegőt melegítik fel, hanem különféle testekbe ütközve, közvetlenül ezeknek a testeknek adják le a hőt.

PEK: Milyen hatással van az infrafűtés az élő szervezetekre?

Rákosy Ferenc: Természetesen a rendszert mindenféle szempontból bevizsgáltattuk. Az fűtő üveg, tulajdonképpen egy infrasugárzó, olyan a hatása, mint az infralámpának, csak alacsonyabb hőmérsékleten működik. Bukarestben bemutattuk egy építésztalálkozón, ahol volt egy macska is, aki rögtön a bemutató üvegre feküdt. Odabújt, ott maradt, el se lehetett zavarni.
Rákosy Eszter: Ráadásul ez a megoldás sokkal tisztább környezetet tesz lehetővé, mint a légkeveréses fűtés, mert nincs cirkuláció, nincs szálló por a helyiségben, mint pl. egy radiátoros fűtésnél. Valamint alacsonyabb hőmérsékleten, 19-20 fokon is ugyanolyan komfortérzetet ad, mintha 24 fok lenne légfűtés esetén. Ezáltal nagyságrendekkel energiatakarékosabb is.


Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás
5/6
Rákosy üveg referencia - Hévízi szépségközpont, fotó: Bujnovszky Tamás

PEK: Miért? Az önmagában az alacsonyabb hőmérsékleten is előidézhető komfortérzet miatt?

Rákosy Eszter: A komfortérzethez kevesebb energia is elég. Másfelől, az energia 70-80 százaléka az épületek ablakfelületén távozik. Ahol olyan óriási üvegfelületek vannak, hogy szinte nincs is fal, ott értelemszerűen még több. Ezt viszont a mi módszerünkkel kiemelkedő mértékben lehet csökkenteni, ettől lesz rendkívül gazdaságos.

PEK: Akkor mondhatjuk, hogy ezek a termékek jelentik a jövőt?

Rákosy Ferenc: Két évvel ezelőtt Construma Nagydíjat nyertünk a fűthető üveggel, azóta Kanadától Svédországon át Oroszországig sok helyre szállítottunk, és világszerte egyre nagyobb rá az érdeklődés. Ezek a megoldások forradalmasítják az épületgépészetet is. A Műszaki Egyetemtől kezdve mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták a termékeinket, talán nem esem túlzásba, ha azt mondom, himnuszokat írtak róluk.

Rákosy Eszter: Abból a pár referenciamunkából, amit már megcsináltunk, nem lepődnék meg, ha évi 500 százalékos felfutással folyna majd a termelésünk.

Pásztor Erika Katalina

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.