Református egyetemváros – A DNS Műterem megvételt nyert pályaműve
A DNS Műterem tervpályázata a városszövethez való érzékeny illeszkedést, a közösségtermetést és a protestáns építészeti hagyomány felidézését tűzi ki kortárs eszközökkel, finom tömegkezeléssel és természetes anyaghasználattal.
Mértéktartás, maradandóság, méltóság
Az új egyetemváros építészeti megfogalmazásának fő szempontja a kulturális és közösségi küldetés mellett a kontinuitás biztosítása volt. A tudás- és közösségteremtő, erőt sugárzó Alma Mater, egyenlő távolságra a múlttól és a jövőtől, mértéktartó, de karizmatikus megjelenésű: kötődik a helyhez, felmérve a kultúrában betöltött szerepét. Mint középület, a közösségért való nemes szolgálat és a tudásátadás helyszíne, ezt kell hogy tükrözze időtálló megjelenése is.
Az intézmény, a volumen által meghatározott léptéke ellenére, a hagyományos beépítés és utcakép továbbértelmezésére helyezi a hangsúlyt, figyelembe véve a területre jellemző léptéket, a városszövet beépítési struktúráját, a környező épületek kialakításának sajátos rendjét, egy tér- és időbeli folytonosság mentén, az élő településszövetbe ágyazódás érdekében. A koncepció alapgondolata az egykori dohánygyár „klasszikus" bővítése: a központi udvarokra szervezett beépítés hagyományos rendszerének kortárs újraértelmezése és a tengelyes-centrális alaprajzi szervezés továbbszövése. A bővítés és a meglévő épület összefüggő, egységes komplexumot alkot, az egykori dohánygyár helyreállított udvari homlokzata az új kompozíció szerves részévé válik. A felfelé kikönnyülő utcai homlokzat megragadja a szomszédos épületek erősen tengelyirányú homlokzatának jellegzetes ritmusát, desztillálva követi időtálló, minőséget sugárzó anyaghasználatát, mely az illeszkedés esszenciális biztosítéka. A hívogató, a külvilág felé nyitottságot sugárzó főbejárati kapu reprezentatív architektúrája a nagy múltú református kollégiumokat idézi. A tervezés vezérfonala a protestáns építési hagyományokat követő kiegyenlítettség, a moderált lépték és a visszafogott, mégis részletgazdag díszítettség volt. Az épület részletgazdagsága az intézmény városrészben betöltött szerepét és rangját hivatott érzékeltetni, nem feledve azt a kort, amiben épült. A sarokpozícióban, szimbolikusan is kiemelt helyzetben álló kápolna külső megjelenése és enteriőrje a bennünk élő archetipikus, mély épületsémára rezonál.
Közösségi létezés
Az egyetemi létezés közösségi létezés, amit a háznak és környezetének támogatnia, katalizálnia kell. A terek, átmeneti terek és az áthatások, valamint a közlekedési rendszer és a köztér kialakításánál figyelembe vettük, hogy az épületek nem csupán az oktatói munka, hanem a közösségteremtés és az együttműködés hatékonyságához is hozzájárulnak. E – második otthonként is definiálható – fizikai környezet az ember egyenrangú társa, amely a belső, lélektani folyamatokkal kölcsönhatásban befolyásolja viselkedését is.
Területalakítási, elhelyezési és építészeti koncepció
Alapvetés volt, hogy az egykori dohánygyár bejáratára szerkesztett tengely szervezze tovább a tereket. Erre fűződik fel az aula és a hozzá kapcsolódó, átlátásokkal, átriumokkal, átmeneti terekkel gazdagított közösségi terek láncolata. Az átriumok rendszere a belvárosi bérház struktúra szövetét szövi tovább, a rendszer vertikális irányban is folytatódik, a környezettudatosság és a komfort jegyében. A tornaterem a dohánygyár bontandó szárnyába került. Fontos szempont volt a Markusovszky tér Üllői út felőli megnyitása, a sarki tömeg elfordításával. A kápolna az épület funkció szempontjából legnyugodtabb, legcsendesebb részébe került, míg ezzel szemben építészetileg hangsúlyosabb tömegformálása az Üllői út felől kijelöli az egyetemváros meghatározó szerepét. Nem mellékes, hogy az Üllői úti nézetből elhelyezése kiemeli a meglévő kollégium kápolnáját.
A terület környezetalakítása, kapcsolódás a városi szövethez, a szomszédos épületekhez és a szomszédos Markusovszky térhez
Igyekeztünk minél alacsonyabban tartani a ház magasságát az illeszkedés jegyében, az épület ugyanakkor, szerepéhez méltóan mégis meghatározó karakterű. A párkánymagassággal illeszkedtünk a szomszédos beépítésekhez, a tetőszerkesztés a hagyományos beépítést követi. A negyedik szint már félig tetőként jelenik meg, így az épület nem magasodik az Iparművészeti Múzeum meghatározó látványa fölé. Az épület homlokzati tagoltsága felvállalja az épület volumenét, nyugodt tömegét. A beépítést eltartottuk a telekhatártól, hogy kinyílhasson a Markusovszky tér az Üllői út felől. Az épület az aulába vezető markáns főbejárattal és a kisebbik épületszárny mindkét homlokzatán végigfutó kétszintes árkád átmeneti tereivel kapcsolódik a parkhoz.
Közlekedési tengelyek bemutatása, parkolásra és parkolóhelyekre tett javaslatok, intézmény logisztikai kiszolgálásának stratégiája
Az egyetemváros három bejárattal (Kinizsi utca, Üllői út, Markusovszky tér) rendelkezik, igazodva a fő közlekedési irányokhoz. Ezen felül, a Kinizsi utcai szárny sportbejárata a tornaterem igény szerinti külsős használatát biztosítja, csakúgy, mint az étterem és a pinceklub önálló bejárata. A Kinizsi utcai telekrész Ráday utca felőli végén található a mélygarázs lehajtó, a városi autós forgalomba ízesülve. Ezzel a megoldással a Markusovszky teret tehermentesítettük az autósforgalomtól. Az egyetem főbejárata a tér tengelyében nyit. A gazdasági feltöltés a mélygarázsból oldható meg. A kerékpártárolás a mélygarázs szintjén kerül kialakításra, ahonnan füstmentes lépcső vezet a központi aulatérbe.
A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei, akadálymentesség
Az épület főtengelye a köztéren is folytatódik, a főbejárathoz nagyobb, rendezvények számára is hasznosítható burkolt felület kapcsolódik. Az Üllői úti épületszárny árkádos fedett-nyitott átmeneti térrel kapcsolódik a közterülethez. A tér nagy része pihenő-rekreációs funkcióval bír, tanulóligettel, vízfelülettel, váltakozó árnyas és napos területekkel. Kialakítása a fenntarthatóság és a klímaadaptív szemlélet jegyében fogant, a meglévő értékes faállomány figyelembevételével. A sportfunkciókat a kollégiumhoz pozícionáltuk. A meglévő családi közterületi funkciókat (játszótér, kutyafuttató) megtartottuk, de azokat a Kinizsi utcai, nyugodtabb térrészre csoportosítottuk.
A földszinti padlószintet a dohánygyár eredeti padlószintjében határoztuk meg, hangsúlyt adva ezzel a bejáratnak és az átközlekedésnek. Az akadálymentesség ennek ellenére a tér felől is biztosított, csakúgy, mint az épületen belül, teljeskörűen.
Funkcionális rendszer, belső funkcionális téralakítás
Az alaprajzi elrendezés lényeges eleme, hogy az oktatóhelyiségek karonként csoportosítva helyezkednek el. Az egész épületre jellemző a tanulásra és közösségi életre alkalmas kisebb-nagyobb térbővületek rendszere. Mind az étterem, mind pedig a sportrészleg kialakításánál szempont volt az egyetemtől független, önálló, külső megközelítés biztosítása is.
Az egykori dohánygyár 4x4-es raszterének kötött rendszerét az üzemeltetés, az iroda, a vendéglátás-valamint a sport cellásítható funkcióira használjuk fel. Helyi védett homlokzatát eredeti fényében állítjuk vissza. Többször átalakított tetőszerkezetét egy elegánsabb, enyhén visszahúzott, meredekebb hajlásszögű koporsófödém váltja. A nyugodt tetőformát csak a középrizalit tengelyében törik meg nagyobb tetőfelnyitások, hogy az itt elhelyezett könyvtár galériás, impozáns olvasóterme az Iparművészeti Múzeum felé nyisson.
A földszinti aulatér flexibilisen használható (pihenő, kiállító, rendezvénytér), ide kapcsolódnak a legnagyobb előadók, az egyszerre nagyobb tömegek kiáramlását felvevő pufferterekkel. A megvilágítást és az egyedi hangulatot a növényesített átriumok és a dohánygyár helyreállított udvari homlokzatának látványa garantálja. Ide kapcsolódnak a vendéglátóegységek is. Az Üllői úti tömb földszintjén a nagyobb előadók mellett meghatározó részt foglal el a tér felé átmeneti fedett-nyitott árkádsorral kapcsolódó kávézó és a könyvesbolt.
Az első emelet az aula és a nagyelőadók légterei egyben. A 2. emelet főbejárat feletti részén van az impozáns tanácsterem. Az emelet fennmaradó részén a jogi kar termei sorakoznak. Az elbontott dohánygyári szárny 2. emeleti részén van a tornaterem, lelátói a 3. emeletet foglalják el. A 3. emelet a kápolna és a hozzá tartozó lelkészi szobák, valamint mindkét karhoz tartozó kisebb termek szintje. A 4. emeleten vannak a pszichológiai kar kisebb termei, nagy tetőterasszal, valamint a könyvtár. A pincében klubhelyiség, valamint klubszerű irodahelyiségek vannak, természetes megvilágítást is biztosítva számukra.
A főlépcsőház közvetlenül az aulához kapcsolódik. A két meglévő lépcsőt megtartottuk, az Üllői úti tömbben reprezentatív lépcső került kialakításra. Az akadálymentes közlekedést három lift biztosítja, valamint egy teherlift is elhelyezésre került.
Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása
Az épület tervezésénél alapvető szempont volt az egyszerű tömegképzés, melynél jól látható módon, kívül is észlelhetőek a különböző funkciók. Az egyforma geometriájú nyeregtetőkből az Üllői úti oldalon határozottan ugrik ki a kápolna tömege, mely kijelöli a bejáratot, és egyedi formálásával hangsúlyozza az épület szakrális-oktatási szerepét.
A felhasznált anyagoknál a természetességre törekedtünk. A természetes pala, a drapp vakolat, a mészkőburkolat természetes színeiből csupán a fa nyílászárók és látszó faszerkezetek halvány árnyalata emelkedik ki.
Az épület jellemzően magastetős. Vízszintes teherhordó szerkezet monolit síklemez, függőleges teherhordó szerkezet vasbeton pillérvázak közé épített vázkerámia falazat. A felső szintet monolit vasbeton födém zárja, erre terhel a magastető palafedéssel.
Fenntarthatósági, üzemeltetési koncepció
Az épület homlokzati üvegfelületei mindig csak a szükséges benapozás mértékében törik meg a homlokzatokat. Az árnyékolásukról minden esetben külső mozgatható árnyékolószerkezetekkel gondoskodunk. A folyosók természetes szellőztetése mindenhol megoldható, mesterséges szellőztetésre csak a zárt helyiségekében van szükség. A magastetős kialakítással átszellőzetett puffertereket alakítottunk ki, mely a felmelegedést megakadályozza.
/DNS Műterem/