Épületek/Irodaépület

Régi és új: irodaház-kettős a Dunaparton

1/25

RiverPark

RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
RiverPark
1/25

RiverPark

Régi és új: irodaház-kettős a Dunaparton
Épületek/Irodaépület

Régi és új: irodaház-kettős a Dunaparton

2009.08.06. 09:51

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kertész András Tibor, Marián Balázs, Bukta Csaba

Vélemények:
4

Letölthető dokumentumok:

A Boráros tértől északra izgalmas feladatot kapott a Kertész Építész Stúdió. A védett fővárosi műemlék épület, az 1917–1920 között Györgyi Dénes tervei alapján épült egykori Hangya szövetkezeti székház felújítása együtt járt a szomszédos telekre felépítendő új RiverPark irodaház tervezésével.

A pesti Dunaparton, a Boráros tértől északra izgalmas feladatot kapott a Kertész Építész Stúdió. A védett fővárosi műemlék épület, az 1917–1920 között Györgyi Dénes tervei alapján épült egykori Hangya szövetkezeti székház felújítása együtt adódott a szomszédos telekre felépítendő új irodaház tervezésével. Az együttes elkészült a Közraktár utca 30. és 32. számú ingatlanon, a két telek egyesítésével létrejött építési telken.

 

RiverPark
1/25
RiverPark

RiverPark
2/25
RiverPark

RiverPark
3/25
RiverPark

 

Az új beépítés építészeti illeszkedés szempontjából rendkívül kényes, mivel nagy a rálátás a Petőfi hídról, a Gellérthegyről és a budai oldalról is. A területre készült szabályozási terv szerint az új épület csak a szigorúan vett építési helyre kerülhetett. A 30. szám alatti Györgyi Dénes-féle épület – eredetileg a Hangya Szövetkezet központja, a legutóbbi időkben az ÁFOR illetve a MOL irodaháza – két szinttel magasabb a környezeténél, különleges tetőformájával pedig olyan formai helyzetet teremt, hogy triviálisan nem lehetett az újonnan tervezett épületet se hozzá, se a másik oldali saroképülethez csatlakoztatni.

 

RiverPark
4/25
RiverPark

RiverPark
5/25
RiverPark

RiverPark
6/25
RiverPark

RiverPark
7/25
RiverPark

RiverPark
8/25
RiverPark

RiverPark
9/25
RiverPark

 

Kertész András és munkatársai azt az utat választották – amivel egyébként a fővárosi tervzsűri is egyetértett –, hogy épületen belül nem kívánták a magasság-különbséget „kijátszani”, hanem felvállalták a „lépcsőző” elvet: vagyis az új épület „párkányvonala” igazodik a Györgyi Dénes-féle épület párkányához, viszont az egész tető arány és tömeg szempontjából a 34 sz. épülethez is igazodik. A homlokzati kialakítás vezérelve az volt, hogy a 30.sz. és a 34 sz. között egy viszonylag neutrális, homogén felület jöjjön létre, kiegyensúlyozva a 30 sz. alatti épület markáns vertikalitását és a 34. sz. épület párkányokkal osztott „lyuk-architektúráját”.

A függőleges falsávok homokkővel burkoltak, míg a vízszintes falbordák zömében fémburkolatúak. A homogén felületet igyekeztek kisebb aszimmetriával egyensúlyozni, illetve ellensúlyozni. Az új irodaépület teteje, ill. tetőfelépítménye titáncink fedést kapott, míg a régi épület toldott-foldott tetőhéjalását rekonstruálva, eternit-pala újrafedést terveztek, szürke színben. E megoldás autentikus, ugyanakkor finom különbséget mutat az összefüggő, de mégis különálló új épület felé. A belső, udvari homlokzaton sima, műkőszerű vakolat készült, halvány drapp színben.

 

RiverPark
10/25
RiverPark

RiverPark
11/25
RiverPark

RiverPark
12/25
RiverPark

RiverPark
13/25
RiverPark

RiverPark
14/25
RiverPark

 

A koncepció szerint a hely egy nyugodt tömegű, túlzott homlokzati tömegplasztikától mentes épületet kívánt. Az új épület homlokzata kőburkolatú, belső vakolt részei „rácsszerű” struktúrát mutatnak, amin belül erős vertikális struktúra jelenik meg, utalva a régi épület architektúrájára. A külső oldali üveglapok, valamint a belső oldali ablakok a vakolattal azonos síkba kerültek. Az ablakokat a nyíló szárnyak belső falsíkra helyezésével tették változatossá. Így a síkszerű homlokzaton finom plasztikai játékot eredményez a visszahúzás, ugyanakkor rokon marad a ház külső és belső oldala, ám árnyaltan mégis kicsit más képet mutat.

Az épület alatt háromszintes mélygarázs épült, amiben parkolóhelyeken túl gépészeti helyiségek is helyet kaptak. A föld feletti szintek száma hét illetve öt. A két épületszárnyat két központi helyzetű lift-lépcsőházi és gépészeti akna tárja fel. A vécé-blokk, valamint a szintenkénti elektromos kapcsolószekrények is a központi magoknál helyezkednek el.

Az új épület alapvetően monolit vasbeton szerkezetű vázas rendszerű, a mélygarázs háromszintes szerkezete résfalallal készült. Az épület teteje részben magas, illetve lapostetős megoldású. A magastetőben helyezték el az épületgépészet nagy részét. A tető szerkezete acél, fedése fémburkolat (pl.: hornyolt titáncink lemez). A lapostetők járható teraszok, teraszburkoló betonlapokkal, növény mobiliákkal kiegészítve.

 

RiverPark
15/25
RiverPark

RiverPark
16/25
RiverPark

RiverPark
17/25
RiverPark

RiverPark
18/25
RiverPark

RiverPark
19/25
RiverPark

 

A felújításról
A főhomlokzat felújítása során a tervezők az eredeti anyagok és részletek maximális megtartására törekedtek. A kő lábazat, a kapukeretek és a kovácsoltvas rácskapuk jó állapotban voltak, tisztítást és apróbb javítást igényeltek (külön figyelmet kellett fordítani a lábazat jobb végén található vésett felirat megőrzésére). A szélső kapuk rácsának ma is működő toló rendszerét megtartandónak ítélték. A földszinttől a negyedik emeletig összefogott vertikális ablakmezők keretét és osztóbordáit az eredeti méretekkel, profillal és osztásokkal kívánták felújítani. A téglabordákra kerülő vakolat szintén műkő keménységű és textúrájú legyen – szólt a verdikt. Külön felhívták a figyelmet az ötödik emelet nyolc domborművére, azok kíméletes módszerrel történő tisztítására. Az eredeti állapottól legtávolabb a tető került: a sötét vörösesbarnára festett pala, és a primitív esőcsatorna nem volt méltó az épülethez. Az utcáról látható manzárdtető felületeket egykor világos színű, kisméretű rombuszpala fedte, igényes díszműbádogos munkával. A homlokzat integritásának érdekében ezen állapot helyreállítását fogalmazták meg a szakértők és a tervezők.

 

RiverPark
20/25
RiverPark

RiverPark
21/25
RiverPark

RiverPark
22/25
RiverPark

RiverPark
23/25
RiverPark

RiverPark
24/25
RiverPark

 

Az előcsarnoknál követelmény volt a későbbi ráépítések, az utólag belehelyezett belsőépítészeti elemek elbontása: „A lépcső érjen újra faltól-falig, maradjon meg a travertin (műtravertin?) falburkolat, a két márvány kandallókeret és a két márvány tábla. A felső részen megőrzendő a jobbra és balra vezető kapu kőkerete és lépcsője (ha eredeti helyükön nem lehet, akkor áthelyezve). Amennyiben az álmennyezet fölött stukkódíszek kerülnének elő, azok is megtartandók. Ha új szélfogó készül, javasoljuk, hogy minél hangsúlytalanabb, átlátszóbb legyen. Az északra és délre vezető kőkeret mögött megmaradt egy-egy eredeti faajtó négyzetes ablakokkal és andráskeresztes osztásokkal. Jó lenne helyet találni nekik a földszinten, az előcsarnok közelében. Ugyanez vonatkozik a déli kocsiáthajtó lakásbejárati ajtajára és a régi épület felé nyíló vasajtóra.” Hasonló szellemben fogalmazták meg a lépcsőház és a folyosók, az igazgatói iroda, a tanácsterem felújítását.


Riverpark Irodaház
Budapest, IX., Közraktár 30–32.
tervező: Kertész Építész Stúdió Kft.
felelős építész tervező: Kertész András Tibor, Marián Balázs, Bukta Csaba
építész tervező munkatárs: Ékes Márton, Frikker Zsolt, Horváth Csaba, Helfrich Gábor, Bittó Annamária, Déri Dániel, Varga Krisztina
értékvédelem: Modern Építészetért Kht, Ferkai András PhD és Branczik Márta
kiviteli terv – építész társtervező: Hiri Zsolt, Bődi Imre, Beke Dániel – VISION Építésziroda Kft.
belsőépítészet: Szenes István, Csigó Ákos, Bendik Csaba – Szenes Design Stúdió
tartószerkezetek: Dr. Almási József, Varvasovszky Péter, Sitkei Zoltán, Zeleny Lajos – CAEC Kft.
épületszerkezetek: Becker Gábor DLA, Esztergályos Viktor, Markó Máté, Kapovits Géza
szigetelés tervező: Horváth Sándor, Horváth László – Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
épületgépészet: Detre Zsolt, Rosztocsil Róbert, Lovas Albert – Detre Bt.
elektromos berendezések: Dorgai Károly, Madarász Rita – KA-TE Bt.
konyhatechnológia: Aczél Pál Tamás – Gastroplan BT.
környezettervező: Karádi Gábor, Huszti Bernadett – Land-A Stúdió Kft.
út-közlekedés tervező: Rhorer Ádám – Közlekedés Kft.
tűzrendészet: Horváth István
sprinkler: Scharbert Gyula, Bánó Gergely – Piro-Plan Kft.
külső közmű: Rokob Ágnes, Szabó Csaba – Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt.
akusztika: Kotschy András, Tamás Ferenc

építtető: IVG Development Hungary Kft.
generál kivitelező: Hérosz Zrt.

Az épület össz nettó területe 15261 m2, föld alatti nettó területe: 5136 m2, föld feletti nettó területe: 10125 m2, a legnagyobb összefüggő nettó terület (a 2.,3.,4. emeleten) 1320 m2

fotók: Frikker Zsolt

Vélemények (4)
mB
2009.08.06.
22:48

Érdekes, az én véleményem épp a fentiekkel ellenkező; de könnyebb lenne vitatkozni ha az első hozzászóló kicsit magasabbra teszi a lécet – vagy lehet hogy az házat/cikket tévesztette el? Csak mert itt pont az olyannyira hiányolt árnyékolók adják az épület legkarakteresebb homlokzati elemét… ;-) 

Azért örültem nagyon ennek az épületnek, mert azt valósítja meg, amit a Petőfi híd másik oldalán (a „tornyok” környékén…) sajnos egyik épületnek sem sikerült: úgy vált RÉSZÉVÉ a meglévő parti beépítésnek, hogy nem üvölt ki onnan (se villogó fények, se high-tech üveghomi, se gagyiság), de a környezetének nyelvét, enyhén iparias beütésű világát gondolja tovább és hoz létre csendes, de többrétegű és finom kompozíciót. 

Ez a többrétegűség pedig pont a „nem létező” (khm…) árnyékolásnak köszönhető, és a fotós ezt látható élvezettel is dokumentálta: az ablaksíkok plasztikája a szomszéd ház ritmusából építkezik, az árnyékolót védő üvegsík viszont már kijön a külső síkra – DE mégsem tölti ki a teljes ablaknyílást, izgalmas felületi játékot adva. A síkszerűség és a plaszticitás izgalmas játékát látom ebben (minden nap a Petőfi hídon átkelvén), ami egy csendes, de karakteres arcot is ad a háznak. (Még egy mondat az árnyékolókról, a belső udvaron mintha valóban nem lennének, de az bizony az északkeleti oldal…) 

Örülök ennek a háznak, a nemes kőburkolatának és arányának, finom plaszticitásának, a harsányságot kerülő gesztusainak. Már-már le is írnám hogy a kedvenc új dunaparti épületem, de egyelőre bizonytalan vagyok abban, hogy ezt nem az amaz egyéb új dunaparti épületekkel kapcsolatban érzett felháborodásom mondatja velem. Majd az idő eldönti – addig is jó érzésekkel nézek errefelé a hídon át- és átkelve. És próbálom közben nem a másik irányba fordítani a fejem. 

Marosi Bálint 

(apróság: a cikknek nincs szerzője?...) 

rob
2009.08.06.
13:36

egyetertek a korabbi hozzaszoloval. korrekt de uncsi. irodahazakban tilos szineket hasznalni? belul talan a tervzsuri is elviselte volna..

nagylaszlo71
2009.08.06.
10:28

"A pesti Dunaparton, a Boráros tértől délre" - az a Soroksári út lenne, de nem az.

Amúgy gratulálok, megint sikerült egy hatalmas nagy nullát alkotni, azok a belső terek és udvarok ugye egyenesen az Ember tragédiájának a "Mindegy mit, csak jó olcsó legyen" színéből kerültek ide? És hát igen, lassacskán átsöpör felettünk a mediterrán égöv, de egy nyavalyás árnyékolás, valamilyen hűsítő ki- avagy beugrás a falakon, az biza továbbra sem kell senkinek...

rokon
2009.08.06.
10:43

@nagylaszlo71: jogos volt, tévesztettük - dél / észak, javítottuk - forró a nyár...KÖSZ&ÜDV!a szerk.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk