/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Nézőpontok/Vélemény

Séta Magyarpolány évszázados főutcáján

1/18

Magyarpolány egyik fő értéke a mintegy 600 méter hosszú Petőfi Sándor utca, ahol a 19-20. század fordulóján épült lakóházak szinte teljesen egységes sora őrzi az eredeti faluképet.

Az utca jellegzetes, mellvédes, fésűs beépítésű házsorát a betelepült svábok a magukkal hozott építési megoldások szerint alakították, amire a hagyományos, bakonyi népi építészet is hatással volt.

Az utca 46 régi lakóháza 1963 óta áll műemléki védelem alatt.

A zömmel kitűnő állapotú házak közt csak egyetlen elhanyagolt épület akad. A település egyike annak a 23 hazai műemléki helyszínnek, amely értékőrző munkájának elismeréseként Europa Nostra-díjjat kapott.

A szomszédos Ajka városa, és az ottani munkahelyek akár az óránkét induló buszjárattal is húsz percen belül elérhetők, így Magyarpolány lakossága a távolabbi falvakkal ellentétben nem csökken, a házak nagy része ma is valódi családi otthon.

A sváb népi építészet kötöttségein belül a házak igen változatosak, a különböző homlokzatdíszek, kerítések, és tornácok közt nincs két igazán hasonló. A homlokzatok csúcsán épült téglakeretet találóan macskalépcsőnek nevezik.

Az utca elején 1990 óta várja a látogatókat a tájház, amely az idegenforgalom frekventált napjain kívül képzőművészeti alkotóházként is működik.

A tájház múzeumi szobájában a hagyományos tiszta szoba jellegzetes, százéves megoldásai, a hatalmas mestergerendával is alátámasztott tetőtől a döngöltföld padlóig.

A házak másik jellegzetessége a rauchstube, azaz a füstöskonyha, ahol a tűzhely égéstermékei a mennyezet téglából épült kürtőjén át távoztak.

A tájház utcai oldalán kialakított teremben a falu iskolája is rendszeresen tart foglalkozásokat. A melléképületekben fazekas, kovács, bőrös, és szövő műhelyek működnek.

A tájház egyik eredeti ablaka.

A főutca egyetlen, gazdátlannak tűnő házának romos falai láthatóvá teszik az építéskor használt hagyományos anyagokat, áthidalásokat.

A kertek végén, megújulás előtt és közben. A műemlékvédelem előírásai a kisebb részletek, vezetékek, homlokzati lámpák felszerelését is behatárolják, azonban aki a Petőfi utcába költözik, már jó előre tudja, mire vállalkozik.

Az utca félreeső végén a természettel együtt öregedő, és felújított házak egymás mellett.

A régi faluközpont széle fölött emelkedő Kálváriadombon egy Wéber nevű zirci építész -aki nem azonos a Hild Józseffel is együtt dolgozó Weber Antallal- tervezett neogótikus kápolnát, amely 1910-re készült el.

A falu elsődlegesen használt római katolikus temploma a domb tövében áll, különlegessége a falaival egy idős, eredeti, 250 éves berendezése. A Kálváriaombra innen közel kétszáz lépcsőfok vezet fel, barokk kori stációk sora mellett.

Az 1785-ben épült plébániát téglaboltozatos híd kötötte össze a templommal, amit sajnos a főutca szélesítésekor lebontottak. Az egykori boltív maradványára támaszkodva 1991-ben épült új, 8,1m nyílású fahíd, alatta immár szabványos közúti űrszelvénnyel.

Az utca képe a tavaszi színek érkezésével válik teljessé. Lombfakadás után valamivel kevesebb homlokzatot lehet megfigyelni.

?>
Magyarpolány egyik fő értéke a mintegy 600 méter hosszú Petőfi Sándor utca, ahol a 19-20. század fordulóján épült lakóházak szinte teljesen egységes sora őrzi az eredeti faluképet.
?>
Az utca jellegzetes, mellvédes, fésűs beépítésű házsorát a betelepült svábok a magukkal hozott építési megoldások szerint alakították, amire a hagyományos, bakonyi népi építészet is hatással volt.
?>
Az utca 46 régi lakóháza 1963 óta áll műemléki védelem alatt.
?>
A zömmel kitűnő állapotú házak közt csak egyetlen elhanyagolt épület akad. A település egyike annak a 23 hazai műemléki helyszínnek, amely értékőrző munkájának elismeréseként Europa Nostra-díjjat kapott.
?>
A szomszédos Ajka városa, és az ottani munkahelyek akár az óránkét induló buszjárattal is húsz percen belül elérhetők, így Magyarpolány lakossága a távolabbi falvakkal ellentétben nem csökken, a házak nagy része ma is valódi családi otthon.
?>
A sváb népi építészet kötöttségein belül a házak igen változatosak, a különböző homlokzatdíszek, kerítések, és tornácok közt nincs két igazán hasonló. A homlokzatok csúcsán épült téglakeretet találóan macskalépcsőnek nevezik.
?>
Az utca elején 1990 óta várja a látogatókat a tájház, amely az idegenforgalom frekventált napjain kívül képzőművészeti alkotóházként is működik.
?>
A tájház múzeumi szobájában a hagyományos tiszta szoba jellegzetes, százéves megoldásai, a hatalmas mestergerendával is alátámasztott tetőtől a döngöltföld padlóig.
?>
A házak másik jellegzetessége a rauchstube, azaz a füstöskonyha, ahol a tűzhely égéstermékei a mennyezet téglából épült kürtőjén át távoztak.
?>
A tájház utcai oldalán kialakított teremben a falu iskolája is rendszeresen tart foglalkozásokat. A melléképületekben fazekas, kovács, bőrös, és szövő műhelyek működnek.
?>
A tájház egyik eredeti ablaka.
?>
A főutca egyetlen, gazdátlannak tűnő házának romos falai láthatóvá teszik az építéskor használt hagyományos anyagokat, áthidalásokat.
?>
A kertek végén, megújulás előtt és közben. A műemlékvédelem előírásai a kisebb részletek, vezetékek, homlokzati lámpák felszerelését is behatárolják, azonban aki a Petőfi utcába költözik, már jó előre tudja, mire vállalkozik.
?>
Az utca félreeső végén a természettel együtt öregedő, és felújított házak egymás mellett.
?>
A régi faluközpont széle fölött emelkedő Kálváriadombon egy Wéber nevű zirci építész -aki nem azonos a Hild Józseffel is együtt dolgozó Weber Antallal- tervezett neogótikus kápolnát, amely 1910-re készült el.
?>
A falu elsődlegesen használt római katolikus temploma a domb tövében áll, különlegessége a falaival egy idős, eredeti, 250 éves berendezése. A Kálváriaombra innen közel kétszáz lépcsőfok vezet fel, barokk kori stációk sora mellett.
?>
Az 1785-ben épült plébániát téglaboltozatos híd kötötte össze a templommal, amit sajnos a főutca szélesítésekor lebontottak. Az egykori boltív maradványára támaszkodva 1991-ben épült új, 8,1m nyílású fahíd, alatta immár szabványos közúti űrszelvénnyel.
?>
Az utca képe a tavaszi színek érkezésével válik teljessé. Lombfakadás után valamivel kevesebb homlokzatot lehet megfigyelni.
1/18

Magyarpolány egyik fő értéke a mintegy 600 méter hosszú Petőfi Sándor utca, ahol a 19-20. század fordulóján épült lakóházak szinte teljesen egységes sora őrzi az eredeti faluképet.

Az utca jellegzetes, mellvédes, fésűs beépítésű házsorát a betelepült svábok a magukkal hozott építési megoldások szerint alakították, amire a hagyományos, bakonyi népi építészet is hatással volt.

Az utca 46 régi lakóháza 1963 óta áll műemléki védelem alatt.

A zömmel kitűnő állapotú házak közt csak egyetlen elhanyagolt épület akad. A település egyike annak a 23 hazai műemléki helyszínnek, amely értékőrző munkájának elismeréseként Europa Nostra-díjjat kapott.

A szomszédos Ajka városa, és az ottani munkahelyek akár az óránkét induló buszjárattal is húsz percen belül elérhetők, így Magyarpolány lakossága a távolabbi falvakkal ellentétben nem csökken, a házak nagy része ma is valódi családi otthon.

A sváb népi építészet kötöttségein belül a házak igen változatosak, a különböző homlokzatdíszek, kerítések, és tornácok közt nincs két igazán hasonló. A homlokzatok csúcsán épült téglakeretet találóan macskalépcsőnek nevezik.

Az utca elején 1990 óta várja a látogatókat a tájház, amely az idegenforgalom frekventált napjain kívül képzőművészeti alkotóházként is működik.

A tájház múzeumi szobájában a hagyományos tiszta szoba jellegzetes, százéves megoldásai, a hatalmas mestergerendával is alátámasztott tetőtől a döngöltföld padlóig.

A házak másik jellegzetessége a rauchstube, azaz a füstöskonyha, ahol a tűzhely égéstermékei a mennyezet téglából épült kürtőjén át távoztak.

A tájház utcai oldalán kialakított teremben a falu iskolája is rendszeresen tart foglalkozásokat. A melléképületekben fazekas, kovács, bőrös, és szövő műhelyek működnek.

A tájház egyik eredeti ablaka.

A főutca egyetlen, gazdátlannak tűnő házának romos falai láthatóvá teszik az építéskor használt hagyományos anyagokat, áthidalásokat.

A kertek végén, megújulás előtt és közben. A műemlékvédelem előírásai a kisebb részletek, vezetékek, homlokzati lámpák felszerelését is behatárolják, azonban aki a Petőfi utcába költözik, már jó előre tudja, mire vállalkozik.

Az utca félreeső végén a természettel együtt öregedő, és felújított házak egymás mellett.

A régi faluközpont széle fölött emelkedő Kálváriadombon egy Wéber nevű zirci építész -aki nem azonos a Hild Józseffel is együtt dolgozó Weber Antallal- tervezett neogótikus kápolnát, amely 1910-re készült el.

A falu elsődlegesen használt római katolikus temploma a domb tövében áll, különlegessége a falaival egy idős, eredeti, 250 éves berendezése. A Kálváriaombra innen közel kétszáz lépcsőfok vezet fel, barokk kori stációk sora mellett.

Az 1785-ben épült plébániát téglaboltozatos híd kötötte össze a templommal, amit sajnos a főutca szélesítésekor lebontottak. Az egykori boltív maradványára támaszkodva 1991-ben épült új, 8,1m nyílású fahíd, alatta immár szabványos közúti űrszelvénnyel.

Az utca képe a tavaszi színek érkezésével válik teljessé. Lombfakadás után valamivel kevesebb homlokzatot lehet megfigyelni.

Nézőpontok/Vélemény

Séta Magyarpolány évszázados főutcáján

2022.03.15. 07:58
1/18

Magyarpolány egyik fő értéke a mintegy 600 méter hosszú Petőfi Sándor utca, ahol a 19-20. század fordulóján épült lakóházak szinte teljesen egységes sora őrzi az eredeti faluképet.

Az utca jellegzetes, mellvédes, fésűs beépítésű házsorát a betelepült svábok a magukkal hozott építési megoldások szerint alakították, amire a hagyományos, bakonyi népi építészet is hatással volt.

Az utca 46 régi lakóháza 1963 óta áll műemléki védelem alatt.

A zömmel kitűnő állapotú házak közt csak egyetlen elhanyagolt épület akad. A település egyike annak a 23 hazai műemléki helyszínnek, amely értékőrző munkájának elismeréseként Europa Nostra-díjjat kapott.

A szomszédos Ajka városa, és az ottani munkahelyek akár az óránkét induló buszjárattal is húsz percen belül elérhetők, így Magyarpolány lakossága a távolabbi falvakkal ellentétben nem csökken, a házak nagy része ma is valódi családi otthon.

A sváb népi építészet kötöttségein belül a házak igen változatosak, a különböző homlokzatdíszek, kerítések, és tornácok közt nincs két igazán hasonló. A homlokzatok csúcsán épült téglakeretet találóan macskalépcsőnek nevezik.

Az utca elején 1990 óta várja a látogatókat a tájház, amely az idegenforgalom frekventált napjain kívül képzőművészeti alkotóházként is működik.

A tájház múzeumi szobájában a hagyományos tiszta szoba jellegzetes, százéves megoldásai, a hatalmas mestergerendával is alátámasztott tetőtől a döngöltföld padlóig.

A házak másik jellegzetessége a rauchstube, azaz a füstöskonyha, ahol a tűzhely égéstermékei a mennyezet téglából épült kürtőjén át távoztak.

A tájház utcai oldalán kialakított teremben a falu iskolája is rendszeresen tart foglalkozásokat. A melléképületekben fazekas, kovács, bőrös, és szövő műhelyek működnek.

A tájház egyik eredeti ablaka.

A főutca egyetlen, gazdátlannak tűnő házának romos falai láthatóvá teszik az építéskor használt hagyományos anyagokat, áthidalásokat.

A kertek végén, megújulás előtt és közben. A műemlékvédelem előírásai a kisebb részletek, vezetékek, homlokzati lámpák felszerelését is behatárolják, azonban aki a Petőfi utcába költözik, már jó előre tudja, mire vállalkozik.

Az utca félreeső végén a természettel együtt öregedő, és felújított házak egymás mellett.

A régi faluközpont széle fölött emelkedő Kálváriadombon egy Wéber nevű zirci építész -aki nem azonos a Hild Józseffel is együtt dolgozó Weber Antallal- tervezett neogótikus kápolnát, amely 1910-re készült el.

A falu elsődlegesen használt római katolikus temploma a domb tövében áll, különlegessége a falaival egy idős, eredeti, 250 éves berendezése. A Kálváriaombra innen közel kétszáz lépcsőfok vezet fel, barokk kori stációk sora mellett.

Az 1785-ben épült plébániát téglaboltozatos híd kötötte össze a templommal, amit sajnos a főutca szélesítésekor lebontottak. Az egykori boltív maradványára támaszkodva 1991-ben épült új, 8,1m nyílású fahíd, alatta immár szabványos közúti űrszelvénnyel.

Az utca képe a tavaszi színek érkezésével válik teljessé. Lombfakadás után valamivel kevesebb homlokzatot lehet megfigyelni.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarpolány

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.