Spontán vagy új népi építészet?

Az Építőművészeti Doktori Iskola a népi építészet újragondolására tesz kísérletet a Turbina Bisztróban, március 26-án megrendezett eseményen. A kiállítást és az előadásokat kerekasztal-beszélgetés kíséri, Babos Zsili Bertalan, Dévényi Tamás, Kecskés Tibor és Wesselényi-Garay Andor részvételével.

A népi építészet a magyar néprajz szerves része. Építési hagyományunk alapjait köszönhetjük neki, kimeríthetetlen forrás, amiből újra és újra táplálkozik hazai építészetünk. Legfontosabb sajátossága a paraszti létforma racionalitása, együtt élés a természettel, a helyi anyagok, lehetőségek maximális kiaknázása.

Mi a helyzet a hazai barkácskultúrával? Az Építőművészeti Doktori Iskola következő nyitott alkalmán ennek az új népi barkácshagyománynak a sajátosságait vesszük számba. A témához három irányból közelítünk:

Karakterek: a dmb műterem hallgatókkal közösen ártéri nyaralók feldolgozásával foglalkozik. A kalákában épült spontán konstrukciók az építészeti grafikáknak köszönhetőn kortárs épületek képét mutatják
Közösségi építés: Rigó Bálint és Dormán Miklós a biatorbágyi Katalin-hegyen önkéntesek bevonásával, közösségi összefogással megvalósult közösségi építéssel létrejött kápolna építési folyamatába enged betekintést.
Formák: Az AU Workshop a művészet és építészet kapcsolatát kutatja az East of eden galériában rendezett „Formák egy testvér házából" című kiállításuk bemutatásával. Ezen a kiállításon az építés folyamataiból "leszakadt" hibás, vagy maradék rétegelt lemez formák spontán esztétikai minőségét tárják elénk.

A tíz-tíz perces gondolatébresztő prezentációk után egy kerekasztal beszélgetés során igyekszünk felderíteni a témában rejlő lehetőségeket, az építészeti hagyomány keretén belül megtalálni ezen folyamatok jelentőségét, meghívott vendégeink segítségével közelebb kerülni a bennük rejlő esztétkaii lehetőségekhez.

Meghívott vendégeink:
Babos Zsili Bertalan képzőművész, a romkocsmák belső festéseiről ismertté vált művész
Dévényi Tamás Ybl Miklós díjas építészmérnök
Kecskés Tibor belsőépítész, formatervező, doktori munkáját a spontán építészet témájában készítette
Moderátor:
Wesselényi-Garay Andor építészmérnök, publicista

Karakterek
A kaláka komoly összetevője a magyar építési kultúrának, sőt meghatározza az építészetről és építésről folytatott szakmai vagy laikus gondolatainkat. Egyik tipikus terepe az önerős építésnek a magyar zártkertek épületállománya, amely napjainkig kívül esik a kanonizált építészet területén.

A 60-as években az államszocialista kormány rendeletbe foglalta, hogy a nehezebben megművelhető mezőgazdasági területeket kertek formájában kioszthassák az iparosítás miatt városokba költözött munkásosztálynak. Használatuk kezdetben keresetkiegészítő konyhakerti tevékenység céljából történt. Két évtizeddel később, mikorra felvirágzott a zártkertekben a családi kertművelés kultúrája, újabb rendelet segítségével, maximalizált alapterülettel, de különösebb kontroll nélkül az építkezéseket is megengedték. Az ekkor létrejött építmények viszont inkább már a kikapcsolódás, szabadidő, rekreáció ideájához kapcsolódtak. A szegénység szülte szükségmegoldások soha nem látott innovációkat, sokszínűséget és izgalmat hozott az ekkor megvalósult önerős építkezésekbe. A korra jellemző szabadidős lét keretét ezen kis méretű hajlékok jelentették, amelyek nem a kényelemről szóltak, hanem kicsiny tartozékok kívántak lenni a darabka megművelt természetben.

Szüleink, nagyszüleink generációi felé tekintve, a szabadidő eltöltésének körülményei, mint a városi hétköznapok ellenpontja, napjainkig létező és mély élményt jelent társadalmi emlékezetünkben. Ezen építmények saját kézzel teremtett mikrovilága az építészet elemi tapasztalatát is jelentik mindannyiunknak. A sufni történet jelentősége napjainkra nézve az, hogy társadalmunkról ma még elmondható, hogy nincsen olyan család, ahol a nagypapa ne épített volna saját kezével házikót.

Feldolgozott sufnijaink szemlélése közben a feltaláló barkácsolók egyéni leleményeivel, lenyomataival találkozunk. Ezek az apró építmények a kibontakozás terei, a rendszeren belüli szabadság megtestesülései, a demokrácia őszinte, kendőzetlen építészeti képe. A hiánygazdálkodás eredményeként a körforgásos anyaghasználat előfutárai, mintázatuk hazánk házilagos barkácskultúrájának tükörképét adja. Izgalmasnak látjuk a befejezetlenségüket, folyamatos alakulásuk miatt a végállapot hiányát. Szabályozás híján a legkülönbözőbb kontextusok eredményezték karaktereiket, amelyek nem illeszkednek az esztétikai ideálokba, semmi sem illik egymáshoz sem anyagban, sem összhatásban, nincsenek olvasható kapcsolatok, konvencionális arányossági szabályok, nincsen bennük építészeti rend. Mégis segítségükkel tágíthatjuk az esztétikával kapcsolatos ismereteinket, közvetlenül átélhető az alkotás, építés játékos folyamata.

dmb műterem

Formák egy testvér házából
A képzőművészet és az építészet kapcsolata egy olyan kérdés amire sokszor egyértelmű válaszai vannak az építészeknek, de ezek általában ellentmondásban vannak, vagy jobb esetben paradoxonként jelentkeznek az építészeti diskurzusban. Az építészet művészet, vagy pedig gyakorlati alkalmazott funkcionális tárgy, ház tervezés? Az építészet félig művészet, félig mérnöki racionális munka. Az a kérdés is ide tartozik, hogy az építésznek mi a valóságos fizikai művészeti munkája, a terv /rajz, makett vagy pedig a végső megépült ház. Ha a ház, akkor fontos kérdés, hogy a házhoz, annak fizikaiságához hogyan kapcsolódnak az építők, van e közük a ház művészeti értékéhez?

Az építészeti rajz milyen kapcsolatban áll a képzőművészeti rajzzal? Peter Märkli gondolkodó rajzai kapcsán merült fel bennünk, hogy ezek kialakulása elképzelhetetlen Hans Josephsohn rajzai és gipsz reliefjei nélkül. Ezek számunkra sokkal inkább épített rajzok, mint rajzolt rajzok, azaz elképzelhetetlen ezek megalkotása az építés fizikai mozdulatainak ismerete és tudatos megélése nélkül. 

A művészet és építészet kapcsolatára vonatkozott az East of eden galériában rendezett kiállításunk, melynek címe : formák egy testvér házából. Ezen a kiállításon az építés folyamataiból "leszakadt" hibás, vagy maradék rétegelt lemez formákat állítottuk ki úgy, hogy Robert Mangold munkáit utánozva, a rá jellemző színeket hasznàlva színeztük ki és utána a galéria falára rögzítettük.

AU Workshop

A Szent Gianna kápolna története a biatorbágyi Katalin-hegyen
"A biatorbágyi Katalin-hegyre épült kápolna létrejötte nem a klasszikus műépítészet útját járta be: két építész bevonásával, önkéntesek segítségével, közösségi összefogással valósult meg. [...] A kápolna koncepciója egy fordított folyamatból fakad, amikor nincs kivitelezési terv, az építőanyagok és eszközök előre rendelkezésre állnak, és az építészek Károllyal beszélgetve modelleket, skicceket készítenek a helyszínen. A folyamat egy oda-vissza ható rajzi-modellezési metódus, mindaddig, amíg megnyugszik az ideális kép."

A cikk felépítése és létrejötte maga is példázza, folytatja azt a munkagyakorlatot, amit a kápolna építése közben sajátíthattunk el mint "tervezők". A cikk két interjú átirata: az egyiket az építő közösség vezetőjével, Varga Károllyal készítettük Mikivel közösen, a másik interjút Miklóssal és jómagammal készítette Nedeczky Zsolt. Mindkettő hamar átlépte a hagyományos kérdezz-felelek-re épülő interjúk kereteit és leginkább konstruktív beszélgetésként lehetne leírni.

A "konstruktív beszélgetés" fogalompár jól leírja a kápolna épülési folyamatát is. Jól emlékszünk Mikivel Károly telefonhívásaira, ahol egyre-másra hangzottak el kérdései az építéssel kapcsolatban. Meglepett minket is az alázat és építészet/építészek iránti tisztelet, amennyiben mindenről kikérte a véleményünket. Hamar beletanultunk ebbe a tiszteletteljes, ugyanakkor a végkimenetelében szabad beszélgetésbe, mely majd két éven át zajlott, hol a helyszínen, hol telefonon, hol a manapság elérhető kommunikációs csatornák egyikén. A beszélgetésfonalak egy-egy építési/építészeti döntést érintettek. A fonalak közös elvarrása során mi is alázatot, találékonyságot és radikális kreativitást tanulhattunk.

Az már szinte csak ráadás, hogy olyan, ma szerencsére újra érdeklődésre számot tartó fogalmak - mint re-use, újrahasznosítás, upcycling, saját építés, reziliencia - mentén mind-mind el lehetne mesélni a kápolna történetét.

Rigó Bálint és Dormán Miklós