Száz épület újul meg évente a főváros támogatásával

Évente mintegy száz budapesti épület, épületrész vagy más épített érték újulhat meg a főváros két támogatási rendszerének köszönhetően. A másfél évtizede működő Műemléki Alapon és az 1993-ban alapított Települési Értékvédelmi Támogatáson keresztül a fővárosnál idén összesen 150 millió forintra pályázhatnak a felújításra szoruló épületek, létesítmények tulajdonosai.

A rendszerváltozást követően az addig állami tulajdonban lévő lakóházak az addigi bérlők, az egyes intézmények (például iskolák) pedig az önkormányzatok tulajdonába kerültek Budapesten. A rendszerváltást megelőző évtizedekben az értékvédelem szempontjából gazdátlannak számító épületek – elsősorban a lakóházak – pusztulni kezdtek. Budapest a szocializmustól leromlott épületeket, málladozó, háborús belövésekkel tarkított homlokzatokat, veszélyben lévő műemlékeket örökölt.

 

 

Egyértelművé vált, hogy az ingatlanok új tulajdonosai jobbára képtelenek az épületek felújítását egyedül megoldani. Ezért hozta létre a főváros azokat a támogatási formákat – a Műemléki Alapot és a Települési Értékvédelmi Támogatást –, amelyek révén Budapest megőrizheti épített értékeinek köszönhető szépségét, sokszínűségét. S természetesen ezáltal lesz a főváros a helyiek számára élhetőbb, a Budapestre látogatók számára pedig vonzóbb. A rekonstrukcióra évről évre több jut.

A Műemléki Alapnál 2009-ben 30 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, értelemszerűen műemlékek és tartozékaik felújítására.

A Települési Értékvédelmi Támogatás esetében a felhasználható összeg ebben az évben 120 millió forint, ennek fele szintén vissza nem térítendő támogatás, a másik fele viszont kamatmentes kölcsön. A támogatás ezen típusára olyan fővárosi helyi védettségű épületek tulajdonosai pályázhatnak, amelyek ugyan nem műemlékek, de Budapest városképének szempontjából meghatározóak, kiemelt jelentőségűek. Lehetnek ezek lakóházak, iskolák, templomok vagy más, akár ipari épületek is.

A pályázatokat a Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága bírálja el, a Kulturális Bizottság egyetértésével. A felhasználható összegből kikövetkeztethető, hogy a támogatások nem fedezik a teljes felújítást, inkább a lakóközösségek, intézmények saját vagy más pályázati úton megszerzett pénzét egészítik ki.

 

 

„Nem luxust, hanem élhető környezetet, nem pompát, hanem szépséget és értékeket hozunk létre. A cél az, hogy a budapestieket a mindennapi életük során igényesen, szépen kialakított épületek vegyék körül" – írta Demszky Gábor főpolgármester az értékvédelmi támogatás segítségével megújult épületeket bemutató „És házaink újjászülettek" című kiadvány 3. részének előszavában.

A támogatás intenzitása változó; egy kisebb rekonstrukció – például egy homlokzati mozaik, egy üvegablak, egy szobor – esetében a segítség aránya elérheti a beruházás értékének 80 százalékát is, egy komplett homlokzat-felújításnál az arány értelemszerűen jóval kisebb. Kiss Katalin, a Főpolgármesteri Hivatal települési értékvédelmi ügyosztályvezetője a Budapest Portálnak elmondta: volt példa mindössze 50 ezer forintos támogatásra is, nagyobb felújításra viszont 3 millió forint körüli összeg is jutott.

Jellemző, hogy a néhány tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásra egymilliárd forintnyi pályázatot adnak be, míg a kamatmentes kölcsönt épphogy kihasználják. Pedig a tapasztalatok itt is pozitívak, gyakorlatilag nem fordult elő olyan, hogy a kölcsön felvevői az önkormányzat adósai maradtak voltak. Sokan a jelzálogtól tartanak, holott amint a tulajdonosok törlesztenek, az önkormányzat leveszi a jelzálogot az ingatlanokról.

 

 

Azt, hogy a kamatmentes kölcsönnel is érdemes élni, bizonyítja a támogatási rendszer sikere: a települési Értékvédelmi Támogatásnak köszönhetően 10 év alatt mintegy 1000 helyreállítást végeznek el. A Műemléki Alap segítségével pedig az elmúlt bő másfél évtizedben 623 épület újult meg a főváros 716,5 millió forintos támogatásával. Kiss Katalin számításai szerint az értékek védelmét, Budapest szépségének őrzését szolgáló munka évente 20 ezer budapesti életét teszi komfortosabbá, környezetét szebbé, élhetőbbé.

A Műemlékvédelmi Alap támogatásával újult meg többek közt a pesti evangélikus templom parókiája a Bárczy István utcában, az Epreskerti Kálvária, az Operaház több beltéri festménye, a kőbányai állami gimnázium homlokzata, a Danaidák kútja a Szomory Dezső téren, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség tulajdonában lévő Dob utcai műemlékház, a budafoki városháza főhomlokzata, a Szent Imre téri posta Csepelen, valamint több Bauhaus épület, szobor, mauzóleum, kapualj és lépcsőház.

Települési Értékvédelmi Támogatásban részesült egyebek mellett az újlipótvárosi református templom, a csepeli munkásotthon szecessziós színházterme, a Tavaszmező utcai, Kandó Kálmán nevét viselő műszaki főiskola, az újpesti városháza, továbbá számos lakóház, homlokzati mozaik, festett üveg ablak helyreállítása – Budapest több kerületében.

forrás: budapest.hu/Király Dávid
fotó: epiteszforum.hu