Lebontják a KELETTERV székházát, a makettek múzeumba kerülnek

Rossz állapota miatt a felújítása nem érte volna meg, ezért elbontják a Debreceni Tervező Vállalat (KELETTERV) egykori székházát, mely két világháború közötti építészetünk nívós alkotása. Azt, hogy mi épül a helyére, egyelőre még nem döntötték el. A bontást megelőzően több értékes építészeti makettet sikerült megmenteni, ezek a Magyar Építészeti Múzeumba kerültek, ahol restaurálás után a nagyközönség is megtekintheti majd őket.

A székház első épületszárnya eredetileg csendőrlaktanyának épült 1930-ban, Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Az ingatlant 2016-ban vásárolta meg a Szinorg Universal Zrt. Szűcs Gyula, a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: nemcsak a főépületet, hanem a Wesselényi utcával párhuzamosan fekvő, többszintes, paneltechnológiával készült, mintegy 1200–1300 négyzetméteres irodaszárnyat is elbontják. Mint fogalmazott, ez a feladat számukra is újdonság, hiszen a panelházak bontásában nincs gyakorlatuk a hazai építőipari cégeknek. A munkálatok akár négy hónapig is eltarthatnak.

A beruházó egyelőre nem döntött arról, mi épüljön az üres telekre. Szűcs szerint fejlesztéseiket mindig a város gazdasági folyamataihoz igazítják, így a jövőbeli funkció az aktuális piaci igényektől függ. Irodaházat tart elképzelhetőnek (amennyiben javul az irodapiac), szállodát vagy lakóépületet kevésbé, viszont egy magánegészségügyi központ szerinte jól illene a városi szövetbe – különösen a jó közlekedési adottságok miatt.

Mint elmondta, a felújítás nem érte volna meg, mivel az épület rossz állapotban van: a falak vizesek, repedeznek, állékonysági problémák is vannak vele, ugyanakkor a bontást a jelenlegi építőipari helyzetben viszonylag kedvező áron meg lehet valósítani.

A székház története

Az épület eredetileg csendőrlaktanyának épült, hogy a város négy különböző pontján működő csendőrségi egységeket egy helyen helyezzék el. Az 1928-as tervek Gerlóczy Gedeon munkái, az épület 1930-ra készült el. Az irodaház két világháború közötti építészetünk nívós alkotása, előképeként Peter Behrens híres szentpétervári német nagykövetségi épülete szolgálhatott, írja róla a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK), közleményében.

A KELETTERV jogelődje, a Debreceni Tervező Iroda az 1971-ben költözött az ingatlanba, majd a rákövetkező évben Dorka Béla tervei alapján plusz egy szinttel bővítették az épületet. Az iroda fénykorát a hetvenes évek végén élte, amikor közel 400 munkatárs – építészek, statikusok, gépészek, belsőépítészek – dolgozott benne. A tervezés még rajzasztal mellett, számítógép nélkül zajlott, és az iroda számos nemzetközi megbízást is kapott. Itt készült például az ungvári szálloda terve, de több épületük áll az egykori NDK-beli Erfurtban, sőt készítettek szállodaterveket dél-amerikai országoknak is – még ha az utóbbiak nem is valósultak meg.

A rendszerváltás után a megrendelések visszaestek, a vállalat 1990-ben kft.-vé alakult. Vezetőjük, Kováts András irányítása alatt több hazai projektet is elnyertek: a Kölcsey Központ, a debreceni, a nyíregyházi és a miskolci uszoda, valamint a Hungária Biztosító nyíregyházi székháza is a KELETTERV nevéhez fűződik – utóbbiért Lengyel István Ybl-díjat kapott. A székházat 2008-ban eladták, kisebb irodákba költöztek, majd a cég 2020-ban végelszámolással megszűnt. Az Építészfórum 2001-ben interjút készített a cég két akkori vezetőjével, Kováts Andrással és Halász Györggyel, mely itt érhető el.

A MÉM MDK-ba kerültek az egykori KELETTERV makettjei

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) munkatársai egy napot az épület átnézésével töltöttek. Az egykori KELETTERV-archívumból, a vállalat nyomdájából, valamint egy irodahelyiségből több doboznyi szakkönyvet, tervet, iratot, valamint Debrecen nagyméretű térképeit, légifelvételeket és geológiai felméréseket szállítottak a múzeumba.

A legkülönlegesebb tárgyegyüttes a KELETTERV makettjeinek kollekciója, amely az épület egy tetőszinti kamrájából került elő. Az összesen 10 darab makett változó állapotban van: akad, amelyik az évtizedek során darabjaira hullott, de több viszonylag jó állapotban őrződött meg. Mivel az 1960-1970-es évekből nagyon kevés makett maradt fenn az országban, ezek múzeumi műtárgyként nagy jelentőségűek, és a tervezőiroda makettező műhelyének magas színvonalát is tanúsítják.

Az előkerült műtárgyak között található az Orvostudományi Egyetem Elméleti Intézete tömbjének makettje (terv: 1965-1969, épült: 1970-1973, Mikolás Tibor), illetve a Petőfi téri toronyház és a kapcsolódó épületegyüttes makettje (terv: 1966-1968, épült: 1969-1973, Boruzs Bernát - Szabó János). A makettek a Debreceni Tervező Vállalat saját műhelyében készültek, jórészt plexiből, de akad fából, sőt habkartonból készült is. Egyedülálló darab az amszterdami városháza nemzetközi tervpályázatára készült makett 1967-ből, amely Boruzs, Szabó és Mikolás közös munkája.

Szerencsére a makettek közül többet publikáltak a Debreceni Tervező Vállalat munkáit bemutató kiadványokban; ezek az archív fényképek nagy segítséget jelentenek majd a helyreállításban. A műtárgyak a lomtárolóban töltött évtizedek után egytől-egyig alapos tisztításra és helyreállításra szorulnak.

A MÉM MDK tervei szerint néhány már az őszi kiállításhoz kapcsolódva a nagyközönség számára is bemutatható lesz.

Forrás: HAON 1, 2, MÉM MDK