építészet : környezet : innováció

Szépkorúak háza Borsodnádasdon

Borsodnádasd részben az egykori Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. lemezgyári telepe köré szerveződött településből, részben pedig az egykori faluból áll ma össze. A gyár rendszerváltást követő megszünésével a település is válságba jutott. A megmaradt épületállomány felhasználásával a városka keresi az ebből kivezető utat. Bemutatjuk Viszoki Csaba és munkatársai tervét.

Település és telep

Borsodnádasd Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén, Ózdtól mintegy tizenöt kilométerre délre található, a borsod-gömöri határhegyek egyik mély völgyében. A mintegy 3300 fős kisváros településszerkezetén jól kivehetőek a kettős alapítás nyomai: egy korai eredetű "falura" és az 1864-ben megnyitott Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. (későbbi nevén: Borsodnádasdi Lemezgyár) köré épült "lemezgyár telepre" oszlik. A lemezgyár alapítása több mint 120 évig meghatározta a település és környezete helyzetét. A magyar etnikumú paraszti közösség, illetve a felvidéki német, szlovák és egyéb nemzetiségű (porosz, német, osztrák, morva) betelepülők együttélése különleges, az ország más tájaira nem jellemző közéletet, településszerkezetet eredményezett. A település fejlődésének másik különlegessége, hogy a lemezgyár vezetése teljesen önálló települési infrastruktúrát épített ki a munkásai számára (kolóniák, templomok, Kaszinó, Olvasó Egylet, iskola, kórház, vasút, sportegyesületek, tavak!)

Az 1992-ben a Lemezgyár megszűnésével a szakemberek, vezetők, munkások máshol keresték a boldogulásukat, ezért nagymértékű elvándorlás mutatkozott, mellyel összefüggésben a lemezgyári munkástelepek és kolóniák állapota leromlott, az ingatlanok értéke csökkent, és szegényebb társadalmi csoportok jelentek meg a településrészen. Az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag még a szolgáltató- és közfunkciók is kiköltöztek a településrészről, ami egyre erősödő elslumosodást eredményezett: rossz állagú, alacsony komfort fokozatú épületek, magas az időskorúak-, a munkanélküliség-, és a hátrányos helyzetűek aránya. A folyamat megfordításán dolgozik a helyi önkormányzat, keresi azokat a lehetőségeket, amivel a völgy mélyén fekvő, leszakadt településrész ismét szervesen bekapcsolható a község, tágabban véve a térség gazdasági vérkeringésébe, mindezt a meglévő ingatlanállomány felhasználásával, a jelenleg használaton kívüli épületek új funkcióval való megtöltésével.

Az Olvasó Egylet bontása és a Művelődési Ház építése (1983), forrás: Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény

Elhelyezkedés, múlt

Az átalakításra szánt épület a Petőfi Sándor téren található Petőfi Művelődési Ház. A tér évtizedekig volt a településrész gazdasági és kulturális központja egyben, hiszen ez volt a gyárterület főbejárata, illetve olyan épületek álltak itt, mint az Élelmezési Raktár (később Tiszti Kaszinó) vagy az Olvasó Egylet épülete. Az egykori Olvasó Egylet helyén épült meg az 1984-ben átadott művelődési ház, amely közösségi központként és könyvtárként is működött egy ideig. Az épület a kor építési technológiáival (falazott falszerkezet, körüreges födémpallók), a korszellemet jellemző egyszerű tömegképzéssel épült, szerkezetileg ma is kifogástalan állapotban van. Az alig 30 éves épület már évek óta teljesen kihasználatlan, ahogy az egész tér is kihalt, szomszédságában áll torzóként a már nagyrészt lebontott gyárterület fejépülete, illetve a lepusztult egykori Tiszti Kaszinó, vele szemben a hegyoldalban a Wälder Gyula által tervezett telepi katolikus templom.

Az épület a szerpentinszerű vonalvezetésű főút kanyarulatában helyezkedik el, a teleknyúlványt határoló úttestek között több méter szintkülönbséggel. Az épület szinte beékelődik a meredek terepbe, a hegyoldal felől vasbeton támfal húzódik közvetlenül az épület mellett, a túloldalon pedig az úttesttől szintén támfallal határolt feltöltés választja el, így az épület egy jelenleg teljesen burkolt, az utcaszinthez képest kiemelt „teraszon”helyezkedik el.

Funkcióváltás – tervezési feladat

Az épület környezetében, a jellemzően volt lemezgyári alkalmazottak alkotta lakosságban egyébként is nagymértékű az idős korosztály aránya. Mivel egyre gyakrabban előfordul, hogy még az alacsonyabb színvonalú, egyértelműen kevéssé „emberközeli” idősgondozó intézményekben is állandó a túljelentkezés, az önkormányzat célkitűzése egy kisebb létszámmal működő, de „egyénközpontú”, illetve magasabb komfortfokozatot jelentő otthon megtervezése, amely a régió egyik előremutató idősgondozó intézménye lehet.

A funkcióváltás összetett feladatot jelentett, hiszen alapjaiban különböző intézménytípusokról van szó. Az épület eredeti tömeg- és térbeli differenciáltságát igyekeztünk előnnyé kovácsolni az átalakítás során.
Az eredetileg két szint belmagasságú előadóteret és nézőteret egy utólagos monolit vasbeton födémmel választjuk ketté, így a kétszintes épületrészben helyezhetőek el a lakóegységek (36 fő állandó lakó számára), illetve az azokat kiszolgáló funkciók. A létrejövő középfolyosós rendszer szükséges kompromisszum, ám közvetett módon a természetes fény eljut a közlekedőkbe is, egyrészt a szobákon keresztül, az ajtók savmart üveg oldalvilágítóin, továbbá a zárófödémen elhelyezett fénycsatornák segítségével.

fotó: Viszoki Csaba, látvány: Axion Visual

A földszintes épületrészbe kerülnek a meglévő nagyterű helyiségek helyére a közösségi terek (társalgó – könyvtár és étkező), a 40 adagos főzőkonyha és az adminisztráció helyiségei.

Az épület tetőfelületeit teljesen más megközelítéssel kezeljük, mint egy egyszerű lapostetőt. A földszintes épületrész felett egy pavilon jellegű bővítménnyel az emeleti szint is kap egy közösségi teret, illetve körülette egy differenciált járható tetőkert jön létre. A védett oldalon egy terápiás tornára alkalmas fiziológiás terasz kap helyet „nyugdíjas játszótéri” eszközökkel, máshol kültéri sakkasztalokat helyezünk el. A terasz mintegy felén pedig hobbi- és fűszernövények termesztésére is alkalmas emelt növénykazettákat terveztünk, mely az idősek aktív bekapcsolódását is lehetővé teszi a környezetük gondozásába. Az attikafalon elhelyezett fa ülőfelület és a háttámla funkciót is betöltő fedkő további ülő/pihenőfelületet biztosít az idősek számára.

Tömegformálás

Az épület eredeti hasábszerű tömegformálását továbbra is érvényesülni hagyjuk, így az új kiegészítések kontrasztosan elválnak az egyszerű, fehérre vakolt tömegtől. Az emeleti közösségi tér és az a körül körbeforduló fedett-nyitott tér pavilonszerű tömegformálása illeszkedik a bejárati előtető kialakításához, ugyanakkor mindkettő biztosítja a nagy üvegfelületek árnyékolását. Hasonló koncepció mentén újul meg a hátsó lépcsőház kiegészítése. Mindhárom elem egységes formálású a már koncepciószinten felvázolt komplex csomóponti megoldásoknak köszönhetően, a szerelt táblás homlokzatburkolattal kontrasztossá tett, szinte csak „keretként” megjelenő bővítmények additív módon kapcsolódnak az eredeti tömeghez.

A lakószobák új nyíláskiosztását az eltolható szerelt homlokzati táblás árnyékolók hangsúlyozzák ki, ezt a ritmust színesítik második szólamként a fürdőszobai nyílászárók és az alatta rögzített fix táblák.

alaprajz, forrás: Viszoki Csaba

Környezet

A meglévő épület telepítése a terepadottságok miatt elszigetelt, ezért az áttervezés során kerestük a kapcsolatot a telek zöldfelületeivel, illetve a tágabb környezettel. Az épület előtti teraszt különböző burkolatokkal tagoljuk, illetve intenzív zöldfelületeket alakítunk ki.

A tetőteraszról egy „gyalogos híd” építésével akadálymentes módon megközelíthető a telekhez tartozó erdős terület, itt egy védett sétány alakítható ki a bentlakók számára. A sétánnyal akadálymentes kapcsolatot létesíthetünk a volt Igazgatói Lak épületébe beköltöztetendő óvodával és annak udvarával (napijainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az idősgondozásban a gyermekkel történő interakció, közös tevékenységek a fiatal korosztállyal)

Ahogy az épület előtt, a sétány mentén szintén új hobbinövény ágyásokat alakítanánk ki, melyeket az idősek maguk is gondozhatnak és használhatnak akár kiskerti haszonnövények termesztésére.

Fenntarthatóság

Minthogy az épület beépítési alapterületének bővítésére nincs tér, a program 36 fő állandó lakó számára készült. Figyelembe véve a kis létszámból adódó financiális kérdéseket, a meglévő épület adottságait kell, hogy felhasználjuk a fenntarthatóság eszközeként. Az épület fenntartási költségeinek és környezet-terhelésének alacsonyan tartása kiemelt cél volt, hiszen csakis így valósulhat meg egy magasabb komfortfokozatú, ám kis létszámmal is hosszútávon működtethető intézmény.

A jelenlegi épületgeometria kedvező energetikai lehetőségeket nyújt, így egy hőtechnikai szempontból is előremutató átalakítást javasoltunk. Ehhez valamivel magasabb bekerülési költséget jelentő, ám megtérülő módosításokat: igen nagy vastagságú kiegészítő hőszigetelő szerkezeteket és igényes épületszerkezeti megoldásokat alkalmazunk.

Hőátbocsátási tényező értéke U=[W/m2K]

Épülethatároló szerkezetKövetelmény
jelenleg
Követelmény
2018.01.01 után
Szépkorúak Háza
Külső fal0,450,240,15

Lapostető
0,250,170,11
Üvegezett nyílászáró1,61,150,8
Talajon fekvő padló0,50,30,2

Az épület passzív épületgépészeti megoldásai mellett (külső csúszó árnyékolók, konzolok a nagy üvegfelületek előtt, fénycsatornák) az aktív gépészeti rendszerek is alternatív energiaforrásokat hasznosítanak:

A funkcióváltásból adódó kényszer miatt kialakuló belsőteres helyiségek szellőztetése gépi szellőzőrendszert igényel, amit hővisszanyerő alkalmazásával teszünk hatékonnyá.

A fűtést szinte teljes egészében talajszondás hőszivattyú rendszer biztosítaná, melyhez alacsonyhőmérsékletű padlófűtés rendszer kapcsolunk hőleadóként. A rendszer fokozott áramfelvételét fotovoltaikus napelemek segítségével szintén megújuló energiaforrásokból biztosítanánk.

Az épület zárófödémei a domborzati adottságok miatt ötödik homlokzatként is érvényesülnek, ezért extenzív zöldtető terveztünk, amely esztétikai és hőtechnikai szempontból is előnyös, a napelem telepeket pedig „elrejtettük” az épület mögötti meredek partfalon, kihasználva ezzel a terepadottságokat, hiszen így a hajlásszöget nem kell költséges kiegészítő szerkezetetekkel beállítani.

Mindezeknek köszönhetően az épület fajlagos hőveszteség tényezője kevesebb, mint 20%-a a határértéknek, (q= 0,051 W/m3K, qmax=0,254 W/m3K), a fejlett gépészeti rendszerekkel kiegészítve pedig az intézmény energetikai besorolása az átalakítást követően „A+” besorolású lesz!

 

vélemény írásához jelentkezzen be »