| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Szorosra húzott fűző - a CET/Közraktárak tervtanácsi vitája

1/8

fotók: hp

?>
?>
?>
?>
fotók: hp
?>
?>
?>
?>
1/8

fotók: hp

Szorosra húzott fűző - a CET/Közraktárak tervtanácsi vitája
Közélet, hírek

Szorosra húzott fűző - a CET/Közraktárak tervtanácsi vitája

2007.12.17. 11:26

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Térkép:
Bálna

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Oosterhuis, Kas

Vélemények:
3

Dosszié:

Kas Oosterhuis invenciózus tervét nehéz belepréselni a pesti Közraktárakra és környékére szóló építési szabályozás keretei közé. A honi viszonyok között merőben szokatlan kreativitással megalkotott mű mindenütt kibuggyanni látszik a szorosra húzott fűzőből. A szerző és a beruházó válaszúton áll...

Kas Oosterhuis invenciózus tervét nehéz belepréselni a pesti Közraktárakra és környékére szóló építési szabályozás keretei közé. A honi viszonyok között merőben szokatlan kreativitással megalkotott mű mindenütt kibuggyanni látszik a szorosra húzott fűzőből. A szerző és a beruházó válaszúton áll: vagy hozzáfaragja a szabályozáshoz a tervet – s ezzel sokak szerint ki is zsigereli, de legalábbis esztétikai értelemben lebutítja –, vagy belevág abba a minimum másfél éves procedúrába, amely a helyi előírások módosításához szükséges. Ez utóbbi választás felettébb kockázatos, hiszen a tetemes időveszteségen túl a hatóságok hajlíthatatlanságával, a módosítási kísérlet sikertelenségével is számolniuk kell.

A Központi és Fővárosi Tervtanács december 12-i együttes ülésén felsejlett, hogy a vonatkozó szabályozás megalkotásakor azért döntöttek úgy, hogy a beépítési paramétereket, a funkcionális lehetőségeket és a környezetrendezést különösen erősen lekorlátozzák, mert védeni próbálták a világörökségi listán szereplő dunai panoráma törékeny egyensúlyát azon fejlesztésektől, melyek a hely adottságaival szemben érzéketlennek bizonyulnak. Egyesek üdvözölték, hogy végre egy szabályozás, amely egyértelmű és felelős irányelveket hoz, míg mások szerint a túlzott óvatoskodás visszaütött, hiszen ezúttal egy, valóban a közjót szolgáló elképzelést kell redukálni azért, mert az eszetlen ingatlanspekulációtól való félelem miatt az új beruházásokat városszerte „lemerevítették" a hatóságok. Az előírások alkotói azonban nem számoltak azzal, hogy Budapesten egyszer olyan friss, a hazai provinciális szakmai gondolkodással nehezen feldolgozható építészeti szemlélet (jelen esetben Kas Oosterhuisé) jelenhet meg, melyet ezzel a szabályozással nem lehet többé összeegyeztetni. Persze a helyzet nem ennyire fekete-fehér. Hogy mennyire nem az, kiderül a konkrétumokból.

5/8

Kas Oosterhuis a tervezés alapjául szolgáló, Non-Standard Architecture-nek nevezett építészeti elvét ismertette: e tervezési metódus segítségével olyan épületet lehet létrehozni, melyeknek minden szerkezeti eleme különböző, azaz nincsenek tipizált komponensei. A tervezés folyamatát és az egyes alkotórészeket gyártó gépsort speciális szoftver köti össze – a kétféle „üzem" egyidőben, egymással szinkronban működik. Ezt a módszert az építész jónéhány projekt során tökéletesítette (ezek többek között a Neeltje Jans Zeeland-i ún. Water pavilion [1997] és az utrechti Cockpit Building [2006]), ám a budapesti terv elkészítése során ismét továbbfejlesztette.

A Közraktárak két megmaradó, egymással párhuzamosan húzódó épülete (A és C épület) közé ékelődő, illetve a tőlük délre elhelyezkedő területet elfoglaló hatalmas acélvázas szerkezetű multifunkcionális létesítmény, a CET (Central European Time) az ún. Cockpit Building háromszögekből összeálló struktúráját követi. A B épületből csak egy rövid szakaszt tartanak meg – erre a beruházó szerint azért van szükség, mert a szabályozás előírja, hogy az épületegyüttes 60%-ának meg kell maradnia. Az A és C épület északi (a Corvinus [valahai Közgáz] Egyetem felé eső) végéből – a szabályoknak megfelelően – 20-20 méretnyit elbontanak, de az eredeti öntöttvas oszlopokat felhasználják majd az új épületben. A két ház közötti folyosót lefedő acél-üveg-szerkezet az északi bejáratnál nyeregtetőként indul, majd dél felé haladva fokozatosan dongaszerű alakzatba megy át.

2/8

Kiszabadulva a régi házak keretéből új formát ölt az épület: az angol építészeti argó kifejezésével élve, egyfajta blobbá válik. Ez a rész adja a cethalra emlékeztető látványt. Kas Oosterhuis hangsúlyozza, hogy a hossztengely mindkét végén transzparens a ház – a Nehru-parkra illetve a Közgáz és a Nagycsarnok terére nyílik kilátás. Az északi homlokzat előtt enyhe lejtésű lépcsővel megközelíthető tér húzódna. Mivel a közraktárak 1,15 méteres alépítményen emelkednek, a komplexum bejáratához rámpa vezet fel. Az építész dinamikus térként képzeli el a hosszú előcsarnokot: míg a tér határolófalai déli irányban összetartanak, addig a lefedés ezzel párhuzamosan szélesedik és magasodik. A két ellentétes folyamat teremti meg a tér lendületét. A blob földszintjén éttermeket, kávéházakat alakítanak ki. Az első emeleten javarészt irodahelyiségek lesznek, a „cethal gyomrában", a blob második emeletén 1200 férőhelyes rendezvényteret alakítanak ki, melyből az épület legmagasabb pontján kialakított tetőteraszra is ki lehet jutni (a ház kontúrjában ez nem látszik majd, ugyanis az acélstruktúra a terasz körül mellvédszerűen bezárul). A háromszögű homlokzati elemek váltakozva üvegből és alumíniumból lesznek.

Az opponens Z. Halmágyi Judit igen magas színvonalúnak tartja a tervet, csak néhány kisebb részlet átgondolását javasolja (a Zsil utcai kihajtó nem illeszkedik az épület szerkezetéhez; az elbontott épületet longitudinális megidézése kívánatos; sajnálatos, hogy eltűntek a két régi épület közötti folyosó hídjai, melyek egy korábbi tervváltozatban még megvoltak).

8/8

A vita nem elsősorban magáról az épületről, sokkal inkább a környezetrendezés kérdéseiről, a kiegészítő létesítményekről szólt. Több szakértő rámutatott, hogy az előtér és a hozzá kapcsolódó lépcső kialakítása is akadályokba ütközik: a szabályozás erre nem ad elegendő helyet, mint ahogy a Duna-parttal való közvetlen kapcsolat megteremtéséhez szükséges rámpák, teraszok, járdák kialakítása is képtelenségnek tűnik (a területen ugyanis egy, a Gázművek által illegálisan lefektetett gázvezeték húzódik [mely 40 cm-nél nem lehet mélyebben], továbbá el kell férnie egy közútnak, fasornak és bicikliútnak). A beruházó cég, a Porto Investment Kft. igazgatója, Márton Imre elmondta, hogy megoldás lehet, ha a kiegészítő létesítményeket tájelemként kezelik – így talán megvalósíthatók lennének azok a közérdekű fejlesztések, amelyek az intézményt a gyalogosok számára jól megközelíthetővé, vonzóvá tehetnék és a közlekedési struktúrával is szoros kapcsolatot teremthetnének. A IX. kerületi főépítész, Dr. Sersliné Kócsi Margit azonban kevés lehetőséget lát a tájépítészeti „trükkre". Az épület formájának töretlenségéhez szükséges északi előtetőt valószínűleg nem lehet majd megépíteni, mert túllépi a lehetséges 5 méteres kinyúlást.

Turányi Gábor szerint az épület – a tervező szándékai ellenére – nem nyílik meg eléggé a Nehru-park felé; a valóban intenzív kapcsolathoz jóval nagyobb földszinti nyílások kellenek. Mindemellett „szép szobornak" nevezte a művet, olyan tervnek, amely azonos szintre emeli a szerkezet, a forma (az épülettest) és városkép jelentőségét. Skardelli György, miután nagy örömét fejezte ki a terv láttán, rámutatott, hogy az épület finom szerkezetét a látogatónak belülről is éveznie kellene – erre azonban az építészek kevés alkalmat teremtettek. Felvázolta vízióját arról, milyen káprázatos élményt jelenthetne az emberek számára, ha a blob vázszerkezetének belső oldalán futó töretlen, körüljárószerű térben sétálhatnának végig.

A tanácstagok kifogásolták a B épület megtartandó „szeletének" bütüin megjelenő homlokzatkialakítást – a stilizált megoldások helyett a régi véghomlokzatok pontos visszaállítását vagy egy teljesen high-tech szerkezetet javasoltak. Bojár Iván András úgy gondolja, hogy a tervtanácsnak nem a hatályos szabályozás vagy a beruházói érdek oldalára kell állnia, sokkal inkább a város számára hosszú távon is hasznos megoldás érdekében kell állást foglalnia.

Fegyverneky Sándor a vita összegzéseként rámutatott, hogy bár a tervtanács tudomásul veszi a területi előírásokat, javasolják a projekt sikeressége (azaz nem csak az üzleti haszon, hanem a közjót szolgáló fejlesztések) érdekében a hatóságok és a beruházók fokozott együttműködését.

Haba Péter

 

Vélemények (3)
Móga Sándor
2007.12.24.
08:39

Félek, hogy ez a BLŐDLIÉPÍTÉSZET tovább már nem fokozható. –avagy mikor sikít föl végre egy tervtanácsi kisfiú, netán kislány, hogy a király mezítelen. Móga Sándor

gramercy
2007.12.17.
19:39

kár hogy ilyeneken múlik, Hadid tervénél meg majd abba kötnek bele, hogy az ablakok kör formájúak nem pedig téglalap...

gramercy
2007.12.17.
19:37

édes istenem, szóval maradjon meg az eredeti épületek (3) 60 %-a, ezt ki írta elő? miért nem 63 egész 2/3? ennek mi értelme van??

az előtetőt nem lehet megépíteni mert nem 5 méterre lóg ki hanem mondjuk 5.7-re, ÉS AKKOR MI VAN??

azt meg végképp nem értem, hogy minek kell az épület és az alsó rakpart közé még egy közutat bepréselni? 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.