| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Szűnjön meg az aláígérgetés, csatlakozzunk Európához

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Szűnjön meg az aláígérgetés, csatlakozzunk Európához
Nézőpontok/Vélemény

Szűnjön meg az aláígérgetés, csatlakozzunk Európához

2014.10.14. 14:25

A Magyar Mérnöki Kamara a szentesi kórházbővítés tervezésének közbeszerzése kapcsán idén áprilisban hivatalos közleményben tiltakozását fejezte ki, mert az értékelési szempont kizárólagosan a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás"; egyúttal felhívta a figyelmet a 2004/18 EU direktívára. A Csongrád Megyei Építész Kamara javaslattevőinek felhívása.

Az ajánlás szerint: "annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy megtiltsák vagy korlátozzák a kizárólag az ár vagy a költség értékelésén alapuló elbírálást".

Ennek ismeretében, a szegedi TET ülésen elhangzottak alapján a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöksége létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata volt, hogy a BAZ Megyei Építész Kamarához csatlakozva, előzetes javaslatként munkaanyagot állítson össze egy legnagyobb szellemi hozzáadott értéket biztosító beruházási eljárásrendhez, ill. egy szakma-specifikus közbeszerzési törvényjavaslat kidolgozásához. Amely a MÉK vezetése elé terjesztendő, hogy ez alapján dolgozzon ki egy szakmai állásfoglalást, és képviselje azt megfelelő fórumokon.

Az új beruházási eljárásrendre vonatkozó javaslatcsomagot közreadjuk, itt olvasható.

Az ÉVOSZ - szintén az EU direktívára hivatkozva - most közleményt adott ki, ami konkrétumokat is tartalmaz.

A MÉK-nek lépnie kell!  

Az 1731/2013 kormányhatározat az EU beruházások új eljárásrendjének kialakítását célozza, lényegében a racionálisabb pénzlehívás érdekében.

Szakmánk számára nincs más út, mint az uniós fejlesztések folyamatát áttekinteni, és a MÉK-MMK érdekeit összehangolni a Kormány racionalizálási törekvéseivel. Feltétlenül újra kell gondolni helyzetünket a változó jogszabályi környezetben. Nekünk, építészeknek, mérnököknek együtt kell működnünk, és a jogalkotóktól konstruktív együttműködést kérnünk.

Ehhez adalék egy szakmaspecifikus (azaz a mérnöki- ill. építész szakma felől nézve optimális) beruházási eljárásrendre vonatkozó javaslat megfogalmazása, amely a szegedi TET ülésen vetődött fel.

A végső cél az lenne, hogy a teljes beruházási folyamatra jöjjön létre egy olyan eljárásrend, módszer, vagy algoritmus, mely maximálisan biztosítja, hogy a folyamat végén a legnagyobb szellemi hozzáadott érték jöjjön létre az egységnyi beruházási tőkére.

Ez a politika, a kormány, a társadalom és a szakma közös érdeke, azaz általános közérdek, s mint ilyen egyben közös tárgyalási alap. Mert pld. hogyan szolgálja a legnagyobb szellemi hozzáadott érték megszületését a legalacsonyabb tervezési díj? Sehogy! Kifejezetten ellene hat.

Az átfogó „célzatos" feladat maga az eljárásrend létrehozása lenne, s ezen belül egy szakma specifikusabb közbeszerzési jogszabály. Vagyis mutassuk fel asszisztálás, véleményezés helyett, hogy a szakma ezt hogy látná ideálisnak. Ennek a közbeszerzési törvénynek ugyanis úgy kellene kezdődnie, hogy a lezajlott koncepció-kiválasztó tervpályázat alapján, stb.

A német gyakorlatban pld. a legmagasabb és legalacsonyabb ajánlatot kiejtik. Ezzel megszűnik a résztvevők számára az a motiváció, hogy lehetőleg ők legyenek a legalacsonyabbak, vagyis a gyakorlatunkból ismert „kollegiális alávágás".

A mérnöki-, és építészeti szakma megfelelő pozicionálása az új eljárásrendben elengedhetetlen. Megállapítható ugyanis e szakmák háttérbe szorulása, térvesztése és ennek jogszabályok általi determináltsága. Ez a körülmény kimutatható versenyhátrányt jelent a nemzetgazdaság számára.
Magyarország történelmi hagyományai alapján magas szellemi értékek létrehozásával büszkélkedhetett eddigis. Ez a tény a Kárpát-medence arculatát, egyedi kultúráját évszázadokra meghatározta. Ennek a folyamatnak az elkövetkező nagymértékű beruházási hullám során is érezhetőnek kell lennie.

A szakmaspecifikus beruházási eljárásrendhez kiindulópontunk a közbeszerzésről szóló törvény bevezető két paragrafusa, melyek szerint a törvény célja „a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, (…) a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének (…) elősegítése ( …);" Illetve „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

Ezen – társadalmi hasznosságot szolgáló – alapelvek a mérnöki építészeti szakmákra nézve bizonyos jogi hiányosságok, anomáliák miatt ma nem érvényesülnek, ezért a javaslatcsomagban ennek kiigazítására teszünk kísérletet.

A következő oldalakon a javasolt eljárásrend áttekintő táblázata, majd az egyes fázisokban indokolt jogszabályi változtatások, és azok indoklása szerepel. A függelékben néhány fontos háttéranyag szerepel.

Ajánljuk a MÉK vezetősége részére, hogy - elfogadás esetén - képviseljék ezen dokumentumban foglaltakat a megfelelő fórumokon.

Szeged, 2014. október
Hajós Tibor, Nagy Imre, Palánkai Tibor, Schulcz Péter, dr. Szöllössi Béla, és Bodonyi Csaba
 javaslattevők

 

Vélemények (16)
gertan
2014.10.26.
08:31

Én nem tudom, hányan beszélnek olyan szinten német nyelvet, hogy a német nyelvű anyagot megértsék, arról érdemben vitát folytathasson, avagy alkalmazhassa; én nem tudok németül.

Jó lenne, ha a Kamara közzétenné ennek a "szabályozásank" a magyar nyelvű fordítását, gondolom van hivatalos fordításuk, élnek nemzetközi kapcsolatok...

Szlovákul jól értőknek: http://www.honorar.sk/

gádor
2014.10.27.
07:25

@gertan: Magam is régóta hangoztatom, hogy mielőtt bármiért is harcolni kezdünk, mi építészek, először körbe kellene nézni Európában, hogy hol, miért, mennyit kérhet egy építész.

Szeretünk hivatkozni a németek 10%-os tervezési díjára, de hogy azért milyen munkát végez el ott egy építész, arról nem sok fogalmam van nekem személy szerint.

Azt hiszem, hogy ezt mindenképpen fel kellene vállalnia a Kamarának, hogy ezeket a szakmagyakorlási és tervezési díj számítási gyakorlatokat összegyűjti az európai országokból és összefoglalja a magyar építészek számára.

Ezután egy konzultációt kellene megkezdeni a (tervszállítás/számlázás centrikus) magyar építész társadalommal, hogy milyen tervezési modell irányába kellene a magyar építész praxisokat elvinni.

Én személy szerint a tervezési és építési folyamat végigkísérésének híve vagyok. A tervezés folyamata sosem ér véget a kiviteli tervek leszállításánál, hanem az építést egy olyan organikus folyamatnak látom (különösen értékes, régi épületek felújításánal), ahol majdnem annyi minden történhet, mint a tervezés során. Erre az elektronikus napló különösen nehezen kezelhető választ ad, a maga rugalmatlanságával.

Ezzel párhuzamosan van értelme a tervezői felelősségről beszélni. Ma annak vagyunk tanúi, hogy a jogszabályok részletesen leírják a kötelezettségeinket és felelősségünket. Az ezeknek való megfeleléshez jól meghatározható időmennyiséget kell fordítani egy-egy épület tervezéséhez, ami jól meghatározhatóvá teszi a minimális tervezési díjakat.

Ma arra kényszerülünk, hogy minél kevessebbért vállajuk el az esetek többségében problémás tervezési feladatokat (rövid tervezési határidő, meglévő épület felújítása, eu-s forrás megcélzása, stb.) és ezzel párhuzamosan minél kevesebb időt töltsünk vele, hogy gazdaságos legyen a munka. Az időráfordítással fordítottan arányos a hibázás esélye, így arra is jelentős erőfeszítéseket kell fordítanunk, hogy levédjük magunkat az ebben a konstrukcióban törvényszerűen becsúszó hibák következményei ellen. Építészként jogászkodni vagyunk kéánytelenek.

A fenti gondolatokat rendszeresen papírra veti egy-egy építész kollégánk, meg is jelennek ezen írások itt-ott, talán valami visszhanguk is van, de komolyabb előrelépés semmi. Pedig kellene...

reliefplan
2014.10.19.
15:38

Rendíthetetlenül iXelgetik továbbra is a közbeszerzők egyetlen értékelési szempontként a legalacsonyabb tervszolgáltatási összeget (csak meg kell nézni a Közbeszerzési Értesítőt), az egyik legfrissebb a bpesti Clark Ádám tér áttervezésére vonatkozik). Ez náluk már egyfajta automatizmus; hiába tudják, hogy a Kbt. szerint másképp is lehet, hiába adott ki az ilyen gyakorlat ellen közleményt a MÉK, és most az ÉVOSZ.

Hartmann György Sándor
2014.10.19.
16:57

@reliefplan: Mert, senki sem olvassa az EU-s új közbeszerzési irányelveit, amelyben a márnöki szolgálatások tekintetében kifejezetten tiltják a legalacsobb ár alkalmazást, mint a kiválasztás egyetlen kritériumát.

És sajnos a malmok lassan őrölnek, ezenek a magyar jogrendbe állításig még várni kell.

Ryhe

Bár mind a mérnöki kamara, mind az ÉVOSZ már megjelentett ezzel kapcsolatos koncepcionális irányelveket, de megint az a baj, hogy ezek tele vannak tárgyi tévdésekkel, így simán lesöpörhetőek az asztalról. A legszebb példa, hogy 2013. január 1-től a kivitelezésre kiadott pályáaztokhok KIVITELI TERVET kell csatolni és nem tendertevet! (Lásd a csatolt javaslati dokumentumban is mellébeszélnek.)

Mert a kivteli tervek tartalma meghatározott azzal, hogy immár évek óta mind a MÉK, mind az MMK adós azzal a tartalmi meghatározással, amire a rendelet a tobábbi pontsításért feljogosítja! Ezzel foglakozzanak a fiúk, ez csak rajtuk múlik!

És még egy amit mellé tennék. Éppen a napokban került a kezembe egy kivteli terv, ahol a "mennyiségkimutás" helyett kimásolták a költségvetési tételeket. Igaz én  régi iskola tagja vagyok, nálunk ezt úgy hívták, hogy méretkimutatás! Ha ezt készítenék el a tervezők, akkor a vállalkozók nem hülyülnének meg a 30 napos (és már láttam több milliós értékű kiírást, enneél rövidebb beadási határidővel) határidő alatt, hogy a tervezők által jól-rosszul megadott adatokat kiszámolják. A kamarák azt is megtaníthatnák a tervezőiknek, hogy ezt hogyan kell elkészíteni.

alfoldi2011
2014.10.20.
14:54

@Hartmann György Sándor: Én meg szeretném ismételni az első javaslatomat!

Ismerjük meg a német előírást, a HOAI-t! Tűzzék napirendre ezt a kamaráink akkor is, ha a hazai Versenyhivatal lemosott bennünket!

Egyet értek az alábbiakkal:

http://e-gepesz.hu/?action=show&id=15649

"Terjedelmi okokból nem tértem ki rá részletesen, de a HOAI természetesen nem csak a díjszabási táblázatokból áll. Nem túlzottan, de azért eléggé részletesen leírja az egyes szakmai területek feladatkörét, a díjosztályok meghatározási módját, a tervezői munka egyes fázisainak tartalmát is. Valamivel bővebb, mint a magyar szabályzat, de nem sokkal. Táblázatostól 120 oldalban össze tudták foglalni a tájépítéstől a közlekedési létesítményekig, a statikától az akusztikáig az összes érintett területre vonatkozó előírásokat.Tanulni mindig, mindenből, így a német előírásokból is érdemes, de nem hiszem azt, hogy annak az egy az egyben átvétele vezetne el minket a garantált magas tervezési díjakhoz. Lehet, hogy még egyszer el lehetne indulni a jog útján, és az is lehet, nekünk kellene kissé rátartibbnak lennünk, ha a munkánk értékéről van szó."

"

Józanul, ha elfeledkezünk a saját érintettségünkről, persze azt gondolnánk, hogy piacgazdaságban a műszaki terv is csak egy termék, egy áru a sok közül, amit annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik. Valahogy így gondolta a Gazdasági Versenyhivatal is, amikor 2007. végén az uniós versenyjog megsértése miatt ötmillió forintra büntette az építész kamarát, mert az etikai szabályzatában kvázi kötelezővé tette a díjszabás alkalmazását.A határozat indoklása, valami 52 oldal, elég részletes. Számos konkrét esetet elemzett benne, amiben az Európai Bíróság hasonló ügyekre vonatkozó kérdésben hozott, szintén hasonló ítéletet. Valami efféle döntés született a kérdésben Ausztria, vagy az Egyesült Királyság esetében is.

Szóval egyértelműnek látszana a dolog, ha nem lenne egy kivétel, ugyanis az unióban van egy kakukktojás, Németország. Ott létezik jogszabállyal megerősített tervezői díjszabás, a HOAI, a Honorarordnung für Architekten und Ingenieure. Ezt is támadták versenyjogi oldalról, meg is változtatták 2008-ban. Ugyan továbbra is bírálják, de ettől még ma is hatályos."

A németek nincsenek az EU-ban?

Nem kellene azt az 52 oldalt átbeszélni a kamarai jogászoknak? Nem kellene az a másik kamarai segítség?

Adott a lehetőség, hiszen

"2012-ben az MMK és a MÉK lefordítatta a 2009-es HOAI előírást, ..."

Az oktatása végre elindulhatna.

 

 

reliefplan
2014.10.21.
08:52

@alfoldi2011: A Versenyhivatal (immár) nem támadhatja a minőség alapú kiválasztás preferálásának beépítését a jogrendünkbe, az idén kiegészített 2004/18 EU direktíva alapján. Arra hívom fel a figyelmet, hogy ha ez megvalósul, megszűnne az aláígérés kényszere; ez már önmagában is hatalmas előrelépés, még akkor is, ha a HOAI rendszer honosításának szakmai, társadalmi elfogadtatása és belobbizása a törvényhozásba  - ami persze jó lenne, ez közérdek is, ki van fejtve a javaslatcsomagban, mint rész az egészben - bizonytalan időre elhúzódik. "Csak" azt kell megértetni a törvényalkotókkal, hogy az összetett szempontrendszer szerinti, súlyozottan minőségorientált kiválasztás nemzetgazdasági szempontból miért jobb a jelenlegi káros gyakorlatnál. Amit a HOAI rendszer oktatása mellett a Kamarák már most magukra válallhatnak, az a szempontrendszer kidolgozása és ajánlása. Tehát több lépcsőben érdemes godolkodni, beleértve a beruházói szempontok figyelembe vételével (!) a tervpályázati rendszer kiszélesítését, bizonyos esetekben a referenciák  versenyének a bevezetését is, stb.

Hartmann György Sándor
2014.10.21.
20:48

@reliefplan: HI tudós barátom elmondta a HOAI-val összefüggű tudnivalókat. Az viszont senkinek sincs megtiltva, hogy elovassa, mert letölthető a dokumentum.

Ehhez csak két solgot tennék hozzá:

1. Nem határozza meg a díj nagyságát - ez ott is verseny - csak azt határozza meg, hogy mit kell érte megtenni.

2. Eddig még minden tervezőt, aki a HOAI szerint szerződött, úgy elkféltek, hogy csak na.

Ryhe

Arra visszont még senki sem reagált, hogy miért nem lehet a kamaráknak azt a jogszabályilag rájuk testált munkát elvégezni, amelyet éppen azért kellene megtenni (és akkor mi a fenének lenne szükség a HOAI-ra), hogy az elvégzendő munka - amit kiad egy tervező a kezéből - egyértelmű legyen.

Azt is elfelejtik az építészek, hogy a beruházás nem az ő vázlattervükkel kezdődik, hanem a tervezési programmal. Igaz, hogy ennek a fogalom meghatározásának -1-ik verzióját nagy gonoszul a szakmagyakorlási rendeletbe dugták el, az OTÉK csak hivatkozik rá, hogy bármit tervezni csak tervezési program alapján lehet. A tervezési program elkészítése az mindig építettői feladat, és hogy ez becsülettel elkészüljön nagyon sok minden mást is el kell hozzá készíteni. És ha ez meg van, akkor jöhet az építész - de ő sem egymagában, hanem a szaktervezők bevonásával -, aki a programnak megfelelő adakvált építészeti megoldást - nevezhetjük akár művészinek is  - megadja.

alfoldi2011
2014.10.22.
09:33

@Hartmann György Sándor: Az emberek általában sajnos nem szívesen olvasnak el egy akkora anyagot, mint a német HOAI, mert elvesznek a részletekben. Ezért nem fogják tömegesen megnyitni és böngészni. Eddig sem tették!

Ennek különben is a magára hagyatottság lenne az üzenete! Azaz: egyedül azt tesz mindenki, mait akar, harcoljon mindnki egyedül. Még mindig csak egyedek vagyunk és nem egy szervezet tagjai? Még mindig nincsenek közös gondjaink? 

A kamarák (a MÉK és a MMK) tegyék végre kamarai programmá a német anyag széle körben való megismertetését! Függetlenül attól, hogy elmeszeltek bennünket; függetlenül attól, hogy ma teljesen reménytelennek tűnik ebben a témában bármi is!

Beszéljük át! Nem betű szerint!

Először a nagy anyag főbb elveit kellene megismerni. "Csak" az elveket! Csak azok tudnak nekünk elvekről beszélni, akik maguk jól ismerik a teljes anyagot. Nem lehetnek sokan. Kérjük fel őket!

A fő elvek megismerése után lehetne a szakirányok speciálus elveit megismerni és csak a következő lépcsőben lenne érdekes a sok részlet.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Ami pedig a tervek tartalmát illeti, megoldható ez a feladat is.

Létezik a norma-sorozat, melyet Útügyi Műszaki Előírásoknek nevezünk. Ezekben pontosan le lett írva az utas szakterület összes tervfajtája, sőt még ezek részletes tartalma is.

Hartmann György Sándor
2014.10.22.
16:07

@alfoldi2011: Hát éppen ez az!

Ha az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy miről beszélnek, akkor mi a fenének nyomják a sódert. Azt hiszik, hogy a HOAI fenékig tejfel?

Ha a Csongrád megyei kamarai tagoknak annyi idejük van, miért nem azzal fogéakoznak, hogy elkészítik a MÉK helyett a jogszbályban előírt házi feladatát?

Ryhe

alfoldi2011
2014.10.22.
18:39

@Hartmann György Sándor: Azt hiszem, hogy félre tetszett érteni!

Én nem arról írtam, hogy aki eddig megszólalt, az mind szamárságot mondott! Kérem, legyen szíves újra elolvasni, amit írtam.

A megyei építész kamara nevében pedig én nem nyilatkozhatok.

alfoldi2011
2014.10.15.
18:18

Kedves Javaslattevők!

 

Ez így egyszerre túl nagy falat!

Javaslom a részekre bontást.

Beszéljünk minden előtt a mérnöki díjszámításról!

Beszéljünk a német díjszámítási eljárásról, hazai átvételéről, mert ők ezt már megoldották!

Főleg, ha kapcsolódni akarunk Európához.

Úgy beszéljünk erről, hogy a két kamara együtt tárgyaljon, együtt véleményezzen, együtt lépjen fel, tehát mind a MÉK, mind a MMK, különben megint ledarálnak bennünket. Ez egyetlen elemében sem nem művészeti kérdés.

Csak valahogy meg kellene élnünk.

reliefplan
2014.10.17.
15:47

@alfoldi2011: Rendben, beszéljünk! A mérnöki díjszámítás "benne van". Érdemes belekattanni a beruházási eljárásrend javaslatcsomagba - amely szándékosan átfogó, hisz nem árt látni és láttatni egybe az egészet - mert  a "minimáldíj"  rendelet felmelegítése több ponton szerepel. A fedőnév alatt gyakorlatilag a német HOAI rendszer/eljárás tapaszatalataira épülő tervezési iránydíj rendelet napirendről levett tervezete értendő.  Ismereteim szerint a kormány elé terjesztett rendelet preambuluma egyenesen hivatkozik a német példára.

Vagyis ez a jogos igény beépült a "rendszerbe", minden egyéb, kompaktul beilleszthető, újszerű és kevébé újszerű javaslat mellett. Lehet ízekre szedni!

A MÉK és az MMK érdekazonossága nyilvánvaló, tényleg együtt kell fellépniük, legfeljebb finoman eltérő hangsúlyokkal.

- az egyik javaslattevő -

alfoldi2011
2014.10.17.
16:20

@reliefplan: Az előkészítési folyamat maga a rendszer!

Ennek egy eleme a mérnöki díjszámítás. Kis elem, de fontos elem. Ettől függ a ugyanis a létünk, a megmaradásunk vagy elpusztulásunk A kis mérnöki vállalkozások a kimúlás határára jutottak, a folyamat pedig nem állt le!

A német rendszer mutatja, hogy ez a feladat megoldható. Ha Németországban igen, akkor Magyarországon is. Két EU-s országról van szó. Jogszabályaink pedig már agyon vannak harmonizálva.

Miért nem haladunk lépésről-lépésre? Amíg a díjszámításban eredményt el nem érünk, miért veszünk magunkra eddig itthon még szintén megoldatlant?

Ha a két kamarai jogászai bal kézzel lemoshatók, kérjünk segítséget a jogászok kamarájától!

 

 

 

Huszti István
2014.10.18.
07:39

@alfoldi2011: Sokan hivatkoznak a HOAI-ra, de az a benyomásom, hogy kevesen olvasták. A HOAI alapja elsősorban az, hogy meghatározza, hogy mit kell szolgáltatni - ehhez még hozzájárul egy német minőségi kultúra, amit nem kell rendeletbe foglalni -, aztán beszél a díjazásról.

Azt  látom, nálunk fordítva gondolják sokan. Először a díjról beszélnek, de a tartalom eszükbe sem jut - amúgy ezen bukott meg a magyar díjszabás rendelet. Ahhoz, hogy legyen díjszabásunk először a szakmán belül tisztázni kell a szolgáltatási tartalmat, ebben meg kell egyezni, aztán ezt el kell fogadtatni a társadalommal, ezt követően lehet díjszabásról beszélni. Úgy látom, hogy az MMK elindította ezt a folyamatot, de a MÉK nem. Maga a folyamat hosszú és számos jogrendi következményt is vizsgálni kell (az új PTK szerintem erre szabad utat nyitott, bár sokkal több felelősséggel). Itt jegyezném meg, hogy a HOAI sem egy zárt rendszer, példaként idéznék belőle.

 

"(1) A díjakat a szerződő felek a megrendelés véglegesítésekor írásos megegyezésben rögzítik jelen Rendelet által megszabott minimum és maximum díjértékek között. (2) Ha a meghatározott, díjalapba beszámolható költségek, értékek vagy elszámolási egységek ezen Rendelet táblázati értékein kívül esnek, akkor a díjról szabadon meg lehet állapodni. (3) Kivételes esetekben a díj a jelen Rendeletben meghatározott minimális díjtétel alá eshet, ha a szerződő felek erről írásban megállapodnak.

2) Ha a meghatározott, díjalapba beszámolható költségek, értékek vagy elszámolási egységek ezen Rendelet táblázati értékein kívül esnek, akkor a díjról szabadon meg lehet állapodni.

(3) Kivételes esetekben a díj a jelen Rendeletben meghatározott minimális díjtétel alá eshet, ha a szerződő felek erről írásban megállapodnak."

alfoldi2011
2014.10.18.
15:17

@Huszti István: Lehet, hogy vannak köztünk ilyenek vagy olyanok is. A németek kitalálták.

Én azért írtam magáról az előkészítési folymatról az előbb, mert annak része természetesen az, hogy mennyiért, mit kell adni. Minden normális szerződés alapja a mennyiért és a mit. Nincs ebben semmi különös! Nem ez a német rendszer lényege, hanem az, hogy egységbe foglalva kidolgozták, ja és elfogadták. Nincsenek egyrészt-másrészt, vagy igen, de... típusú beszólások.

Igen, ismét írom, együtt kellene lépnünk!

Igen, meg kellene ismertetni a két kamara tagságával, hogy mindenki tudja, miről van szó. Lassú? Lehet, de a mai semminél, jókiszolgáltatottságnál jobb.

 

Hartmann György Sándor
2014.10.19.
14:02

@alfoldi2011: Igen! Az előkészítés folymata egy rendszer és sokkat többet takar annél, mint amit a kollegák elővezetnek. (Legaláb is jobb helyken. És éppen az ide szükséges szaktudás értéktelnedett el azáltal, hogy boldog, boldogtalan lehet beruházáslebonyolító, mert ezt kiirtották a rendszerből.)

Ryhe

De mint vártok el azoktól, akik szabályoznak bennünket (és szóba sem állnak velünk, lásd e lapon egy cikket), és a kamaráktól, amikor egy kormányrendelettel létrehozott testületről szóló honlapon még mindig a rendőrminiszter néz le ránk! (Lásd OÉTT az e-epites honlapján.)

Április óta nem volt senki, aki vagy visszavonatja a kormányrendeletet (holott, János már tavaj is azt nyilatkozta, hogy "Én határozom meg, hogy mikor és mi menjen a kormányülés elé"), vagy esetleg tudja a dolgát és megszervezi az új felállást (egy kicsit elferedítve a mondást, az úr hiába ad hivatalt, észt - no meg hozzárétést, tudást, stb. - azt nem ad hozzá).

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.