Találkozásaim Ybl Miklóssal és a Károlyi családdal - Alcsút, Fót, Nagymágocs kastélyparkjaiban

A hazai kastélyparkok a hozzájuk tartozó épületekhez hasonlóan a 20. század folyamán sok szempontból méltatlan állapotba kerültek. Ami egy épületen a laikusnak is szembetű, az egy parkon egyáltalán nem biztos. A történeti kertek rekonstrukciójában régóta aktívan részt vevő Kiss József táj-, és kertépítész beszámolója három kastélyparkról az Ybl emlékév kapcsán.

Ybl Miklóssal Fóton, a tervei szerint 1860-ban átalakított kastélynál is "találkoztam". A kastélypark helyreállításának első ütemén dolgoztunk, a tó felújításával is, a Dunaharaszti Vízügyi Szakiskola diákjainak áldozatos munkájával (terv: A fóti park szerkezeti helyreállítása, 1982. Országos Műemléki Felügyelőség, Kiss József táj- és kertépítész).

A már több éve folyó munkák során találkoztam Károlyi Judittal, Károlyi Edittel, Mrs. és Mr. Baily-vel és az unoka Claudia Baily-vel, akik Károlyi Mihályné temetésére érkeztek akkor Magyarországra. A helyreállításról és a Károlyi család látogatásáról Tamás Enikő számolt be cikkében a Kertészet és Szőlészet lapjain 1985. szeptember 12-én.

Alcsúton József nádor 1820-as években kiépített birtokközpontjának tájképi parkjának több évtizedes helyreállító-megőrző munkája során sokszor bejártam Ybl Miklós kevésbé ismert remekművének; az 1872-ben épült pálmaháznak a maradványait. A helyreállítás reményében készítettem el a felmérési és állapotvédelmi dokumentációt (1995., ÁMRK). Sajnos még a védelmet szolgáló intézkedésekkel is adósak vagyunk.

A szintén Ybl Miklóshoz is köthető, még a nádor személyes irányításával épített Kárpáti flóratartományt bemutató sziklakert köré épített, beomlott boltozatú kisállatkert Medveházát az igen részletes dokumentálás utáni teljes szétszedés és újra összeépítéssel, különleges műemléki helyreállító megoldással sikerült megőrizni. (terv: Kiss József, 1995. Országos Műemléki Felügyelőség és utódintézményei, munkatársak: Deschmann Alajos: szigetelés, Horváth Zoltán: kőanyag védelem, kivitel: OMF Székesfehérvár, Baksa György).

Mind a Pálmaház, mind a Medveház szerkezeti építkezése mutatja Ybl Mester zsenialitását. Az előbbi helyreállítása is szükséges lenne, tudományos és gazdasági, idegenforgalmi szempontból is indokolt és lehetséges.

Nagymágocson a Károlyi család másik, nagykárolyi ágával és Ybl Miklós alkotásaival is találkoztam. Az uradalom 1722-től Károlyi birtok ahol az 1850-es évekre mintagazdaságot hoztak létre előbb Klauzál Imre, majd Szendrey Ignác (Petőfi Sándor apósa) jószágigazgatókkal, és ekkor kezdődtek meg a nagyobb építkezések is. A kialakult gyümölcstermesztési központra jellemző, hogy 1935-ben: 27816 alma-, 3559 körte-, 1262 birs-, 328 naspolya-, 3827 cseresznye-, 5808 meggy-, 2030 őszibarack-, 10241 kajszibarack-, 30767 szilva-, 475 ringló-, 14300 dió- és 4183 mogyorófa állománnyal rendelkezett.

Ybl Miklós az 1830-as években került kapcsolatba Károlyi családdal. Károlyi György gróf első megbízása Kaplonyban a templom családi kriptájának építése volt.
Nagymágocson Ybl Miklós tervei szerint 1848/49-ben az uradalmi irodaház, majd 1856-ban központi magtár épült fel. A Községek Rendezéséről szóló törvény mint eszmei község megalakítását tette lehetővé az új település, birtokközpont Nagymágocs létrehozását. 1896-97-ben Károlyi Imre gróf (1873-1943) felépíttette a kastélyt, és kialakították a park mai szerkezetét.

Korábban az uradalmi fejlesztések idejében a mai kastély helyén, és attól jobbra és balra is álltak központi épületek, mint ahogy arra Rózsa Gábor mérnök-muzeológus is rávilágított. Az 1882-ben készült térkép uradalmi központi épületeket ábrázol, körülöttük a tájképi parkok jellegzetes növénycsoportjaival, tisztásaival, sétányaival, lovagló utakkal és a ma oly meghatározóan fontos tó helyén a park kiterjedt területével. Ebből is következik, hogy a tó és a csatornarendszer az új szerkezetű, új irányt mutató tájképi park építésének elengedhetetlen részeként valósult meg gróf Károlyi Imre idejében.

A szociális otthonként működő kastély parkjára a teljesen elvadult és leromlott állapotok voltak jellemzőek az 1980-as években, amikor első bejárásaimat tettem. Annyira sűrű volt a bozót mindenhol, hogy ekkor még geodéziai felmérést sem tudtam készíteni. A park helyreállítási terveinek készítését Kiss József táj - és kertépítész 1984-ben kezdte meg (OMF Tervezési Osztály) és folyamatosan irányította a helyreállítást 2008-ig, az utód műemléki központ megszűntéig (ÁMRK).

A nagy, lényegében gyepes előtér mögött nagyon pontosan szerkesztett helyeken tiszafák és egyéb örökzöldek csoportjai között tűnik fel az impozáns, német vadászkastélyok stílusjegyeit viselő épület. A kastélyépülethez vezető, enyhén ívelő, százados Celtisek lombsátra alatti úton nagyra nőtt buxusok mellett haladva, jázmin- és orgonabokrok közötti tisztás vezeti tekintetünket a templomra. A templomot gróf Károlyi Lajos (1825-1889), a monarchia londoni nagykövete építtette. Tervezője Dezséri Bachó Viktor szegedi műépítész volt. Dezséri Bachó László ludovikai geográfiai tanár, a Ludovika történetének írója (Ludovika - Orczy kerti kutatásaimkor indexen lévő) rokon utód. Tőlünk jobbra egy vadgesztenye allé, a park kijáratához vezet. Előttünk fenyőfélék gyűjteménye magasodik, jobbra az egykori "kúria" helyén dombhalmok s máris az épület barátságos, kisebb szökőkúttal ékesített előterébe érkezünk.

A nyírott buxus sövények között pompázó rózsákkal beültetett pleasure ground díszeleg amelyet már az első lépésben megújítottunk az épületet nagy részben takaró nyírt tiszafák bokraival együtt. A sarokpontjain a Négy Évszak 1771-ben készített szobrai álltak és itt állt még egy ötödik, koszorús nőalak szobor is. (Restaurálásra szállították el, talán visszakerültek már, legalábbis részben.) A park helyreállításnak sok évi feladata volt az eredeti növénycsoportok és tisztások rekonstruálása, a zavaró növénytelepítések eltávolítása és a zavaró épített elemek, mint például a tavon át a glorietthez vezető házilagosan hegesztett, csővázas híd elbontása is.

Az eredeti park szerkezetének rekonstrukciójának tervezése után, annak visszaállításával együtt igyekeztünk megvalósítani a kisebb részletek javítását, kerti elemek megőrzését is.

A helyreállítás nem kapott költségvetési keretet, csak a szociális otthon szerény lehetőségei szerint és időnkénti műemléki támogatásokból tudtunk évenkénti ütemezés szerint haladni. Állami támogatást a kiadott parkrekonstrukciós tervek és a munkák helyszíni irányítása jelentette, mint oly sok más esetben is az országban. Ezért nem került sor szerződéskötésekre sem, és a kutatás, feldolgozás a tervező maradék energiái szerint alakult.

Munkánkra a kiemelt témákat kivéve jellemzően a pénzügyi támogatások hiánya és a kezelők pénztelensége volt jellemző. Ebben az időben hasonló módon, a hivatalos tervdokumentáció alapján a szintén gyógyintézetként működő Doba, és a múzeum Szécsény kastélyparkjainak helyreállítása folyt évtizeden keresztül. Az eredeti park szerkezete a "helyreállító fenntartással" egyre jobban közelítette az ideális állapotot, mint ahogy azt ma Nagymágocson is láthatjuk. Kezdetben Bugár-Mészáros Károly, majd sok éven át Széphegyi László műemléki felügyelőkkel (szintén OMF és utódai) sokszor küzdelmesen együttműködve folytak a munkák itt is. Az intézményvezetők és Horváth Gyula követlen segítséggel is hozzájárultak a munkákhoz.

Az épületet megkerülve a terasz balluszteres korlátjával közrefogott lépcső tengelyében Szabin nők elrablásának mozgalmas szoborcsoportjával nagy szökőkút a térség központja. A mögötte a tó csillogó víztükre fölé gyönyörű arányú, klasszicista gloriett emelkedik. Itt is megfigyelhetjük a sötét örökzöldek és a világos, laza koronájú nyírfák ellenpontozásos hatást fokozó alkalmazását. Az északi terület láthatóan igen gondosan tervezett növénycsoportjai különleges egyedeket is rejtenek, cédrust, magnóliát, díszcseresznyéket, mocsárciprusokat, amiket hosszú látványtengelyek szerint telepítettek és a túlpartról is feltárul a változatos, festői hatás. A park egész területén gyönyörű évszázados fákkal, igen szép cserjeváltozatokkal találkozunk.

 A tó partjára épített csónakháztól (a fejlécképen - a szerk.) kis bárkával lehetett ideevezni. Nagy problémát jelent a tó vizének kisebb, de főleg a nagyobb területre kiterjedő összefüggések szerinti revitalizációja. Ezt az északi parkterület felmérési és helyreállítási terveinek készítésekor igyekeztünk a helyreállítás körébe bevonni. Gróf Károlyi Lajos emlékirataiban 6 artézi fúrást említ amelyek lényegében a tó vizét adják. Ezeknek „újraindítása", az oxigénellátás megoldása fontos lenne.

Néhai Károlyi Lajos gróf , Károlyi Viktor és Széchenyi Ilona gyermekeként 1924-ben, Nagymágocson született .Itt nevelkedve a kastély parkját is jól megismerte és mint leírja Imre gróf nagyapjától latinul is megtanulta az ültetett növények neveit. Megkeresett mert találkozni akart a parkkal törődő, számára ismeretlennel és számtalanszor megtisztelt személyes szakmai beszélgetéseivel. Nagymágocson is többször bejártuk együtt a parkot, amikor Brazíliából hazalátogatott. A Gróf úr dendrológiai tudása alapján ezek a séták és beszélgetések munkám szakmai irányának helyességére is vonatkoztak, de elégedettségét nem veszítettem el.

A mintegy 40 hektáros parkban jelentős helyreállítási munkákat sikerült megvalósítanunk az évek során, és a megkezdett munka szerencsére folyik, de nem állíthatjuk, hogy már elértük a megfelelő állapotot. Sok mindent sikerült kedvezően megváltoztatni - közben még az Alföld tüdejének kiirtásával is megvádoltak az újságban - de mai napig, még a MÁV vonalakon is nagy örömmel viszontlátott Nagymágocs kastély fotókon ott "díszeleg" az egykor fasorral is kísért, középtengelyben kijárt, és változtathatatlanul megszokott gyalogút.

Érdemes lenne már kerülni egyet az idős Celtisek alatt !

Köszönet illeti a szervező Ybl Egyesületet, Nagymágocs Önkormányzatát, a segítő Lakosokat, Wittek Krisztina főépítészt, a Szponzorokat, e rendezvény megtartásáért!

Kiss József
táj-, és kertépítész

A Nagymágocson, 2014. szeptember 19- én az Ybl Bicentenárium alkalmából rendezett ünnepségen megtartott előadás szerkesztett változata.