Templomok díszvilágítása

Az igényes templomvilágítási lendületet a 2000-es évek elején Magyar Turizmus Rt. három éven át tartó kezdeményezése adta. Közbeszerzési pályázat keretében összesen 74 műemlék díszvilágítása készült el, ebből 68 templomé. A díszvilágítások építését központi keretből a Gazdasági Minisztérium finanszírozta, míg a szakmai felügyeletet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosította.

Gondolom még sokan emlékeznek arra, hogy a rendszerváltozás előtt nem volt ildomos vallási hovatartozásról beszélni. A sokáig klerikális reakciónak becézett egyházakat nem csak tevékenységükben korlátozták és vagyonuktól fosztották meg őket, hanem a meghagyott egyházi épületek kezelésében is magukra maradtak. Nem csoda tehát, ha sok templom állapota leromlott, és ahol mód volt rá meg is szüntették eredeti funkcióját. Annyira persze nem jutott el az akkori hatalom, mint a Szovjetunióban, ahol a hajdani Leningrád egyik legnagyobb és leghíresebb templomában, a Kazanyi Székesegyházban ateista múzeumot rendeztek be.

Azért itt is ért néhány fájó élmény minket. Gyerekkoromban többször jártam Egerben, ahol a város egyik meghatározó látványának éreztem a zöld kupolás zsinagógát, mely magassága révén szinte minden városképben szerepelt. Aztán egyszerre csak eltűnt, lebontották. A vallási közösségek megszűnése miatt számtalan zsidó templom vált romhalmazzá, jobb esetben átvedlett könyvtárrá, múzeummá vagy éppen sportcsarnokká.

A rendszerváltoztatás után így heroikus feladatnak látszott a templomok rendbetétele, és az egyik legvonzóbb turisztikai látványossággá fejlesztése. Jellemző a munka méretére, hogy például a budapesti Szent István bazilika felújítása közel 20 évig tartott, és menet közben néha még az sem látszott lehetetlennek, hogy meghaladja hazánk legnagyobb építészei, a Hild József és Ybl Miklós nevével jelzett eredeti építés több mint fél évszázados (54 éves) időtartamát.

A bazilika fokról fokra történő felújítása során a díszvilágítás is lépcsőzetesen épült ki, négy szakaszban. Sajnos az utolsó stáció, a főhomlokzat alsó és a két teljes oldalhomlokzat világítása még hátravan. Ezek is könnyen elkészülhettek volna, de kicsinyes anyagiaskodások megakadályozták a teljes befejezést.

Jellemző, hogy a három homlokzat mentén, a burkolat alatt 21 kiépített üreg várja, hogy a süllyesztett lámpatestekre pénz legyen, és ezeknek a lámpahelyeknek az összecsövezése is már hat éve elkészült, csak a kábeleket kellene behúzni. De ugyancsak felállították tavaly azokat a korhű díszes kandelábereket is, melyekről a templom oldalsó-felső traktusai is megvilágíthatóak lennének, pénz azonban nem volt a fényvetőkre és a vezetékezésre. Mindenesetre a legfőbb látványban szereplő épületrészek (főhomlokzati felső traktus, kupola, tornyok) világítása már egy ideje készen áll, és így a dunai panoráma egyik fontos alkotó elemeként a templom a budai kilátóhelyekről is teljes pompájában látszik este (1. kép).

A bazilikához hasonlóan más templomok újjáépítése, felújítása sok esetben egyben a díszvilágítás megépítését is jelentette. Ezt az áramlatot meglovagolva a kilencvenes évek elején több villanyszerelő cég templomvilágítási programot hirdetett meg, és végigjárva a kisebb önkormányzatokat, számtalan igénytelen, színvonal alatti, de olcsó világítást készített el. Ezek közös jellemzőjeként az épületek körül néhány szélesen sugárzó fémhalogén- vagy nátriumlámpás fényvetőt helyeztek el, melyekkel – alig erősebben a holdfénynél – egységesen derítették a templomokat.

Könnyen belátható, hogy nem lehetett sikeres egy ilyen világítás, hisz a lámpatestekhez közelebbi világos színű homlokzatok lényegesen jobban látszottak, mint a magasban lévő sötét tónusú toronysisakok. Azt is mondhatjuk, hogy megalkották a sötétedés utáni, torony nélküli templomok tömegét, és az így megépített világítások a szakma rossz propagandáját jelentették. Az egy-egy önálló városi beruházásban, általában az áramszolgáltatóval együttes finanszírozással, megépült színvonalas berendezésen túl (egri bazilika, szegedi Fogadalmi templom, pannonhalmi apátság, szekszárdi Béla téri templom stb.) csupán a főváros foglalkozott általános díszvilágítási programján belül a templomok megvilágításával is.

Ebből az időszakból a legkomolyabb berendezés az említett szegedi Fogadalmi templom díszvilágítása (2. kép). A díszvilágítás több újdonsággal rendelkezett. Az egyik a lámpatestek elhelyezése volt. Mivel oszlopot nem lehetett állítani, a körbevilágított épületet háztetőkre telepített fényvetőblokkok és járószintbe süllyesztett lámpatestek láttatják. A 3. kép az egyik fényvetőcsoport szemszögéből készült.

2/17
2. szegedi Fogadalmi templom

3/17
3. szegedi Fogadalmi templom

A másik újdonság a nagy teljesítményű, 1000 W nátriumlámpa használata volt. Korábban csak 400 W teljesítményig gondolkodtak díszvilágítási berendezésnél a tervezők. Itt azonban kiderült, hogy bármilyen jól fókuszálható lámpatestbe helyezték volna el e fényforrásokat, világítási hatásuk kevés volt. A 96 m magas tornyok minden oldalának kiemelt szintű megvilágításához 1000 W nátriumlámpás, forgásszimmetrikus, jól fókuszálható fényvetők kellettek. A templomtornyok ugyanis a városon kívülről, nagy távolságból is látszanak, és az akkori városvezetők szerették volna ha ez a büszkeségre okot adó látvány sötétedés után is élvezhető.

Érdemes a többi nagyságrendre is figyelni. A templomot összesen 103 lámpatesttel világították meg. A különböző feladatokhoz különböző teljesítményű fényforrásokat és eltérő karakterisztikájú lámpatesteket vettek figyelembe. A már említett 1000 W legnagyobb teljesítmény mellett, a legkisebb egységteljesítmény 70 W volt. A beépített teljesítmény 52 kW.

Az igényes templomvilágítási lendületet a 2000-es évek elején Magyar Turizmus Rt. három éven át tartó kezdeményezése adta. Közbeszerzési pályázat keretében összesen 74 műemlék díszvilágítása készült el, ebből 68 templomé. A díszvilágítások építését központi keretből a Gazdasági Minisztérium finanszírozta, míg a szakmai felügyeletet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosította. Az elkészült berendezéseket az önkormányzatoknak kellett átvenni, és a továbbiakban üzemeltetni.

Jellemző az akció népszerűségére, hogy már az első évben több, mint 300 jelentkező volt. Ebből a területi elv, az egyházak közötti egyensúly figyelembe vétele, a turisztikai szempontok, továbbá az önkormányzatok vállalási készsége alapján választották ki a győzteseket. S hogy az előbbiekre példát is mondjak a legtávolabbi két templom az ukrán határon lévő Beregsurány gótikus református temploma (4. kép), melyet földre telepített fémhalogénlámpás fényvetők fehér színnel láttatnak, és az osztrák határon álló, 60 m magasságával a Nyugat-Dunántúl legmagasabb tornyával rendelkező, későreneszánsz – barokk szentgotthárdi ciszterci templom volt. A 5. képről is látható, hogy ez a berendezés sárga színű nátriumlámpás egységekkel épült és összetettebb felépítésű, földre kis tartókra helyezett lámpatestekből és oszlopra szerelt fényvetőkből áll.

4/17
4. Beregsurány, gótikus református templom

5/17
5. Szentgotthárd, ciszterci templom

6/17
6. szegedi zsinagóga

7/17
7. ráckevei görögkeleti szerb templom

8/17
8. máriapócsi görög katolikus kegytemplom

Mindhárom épület önmagában is kuriózum, és egymástól lényegesen különbözik, így természetesen a világítási igények, valamint a berendezések kialakításának adottságai is eltértek egymástól.

A Dohány utcai zsinagóga után a szegedi a második legnagyobb magyarországi zsidó templom. A historizmus stílusban épült templom, melyben bizánci, középkori és iszlám hatások is érződnek, méretéhez képest viszonylag kis téren, templomkertben található. Szépségének élvezetét a körülötte álló magas, dús lombozatú fák is korlátozzák. A világítással az épület két egymástól jól elválasztható részét próbálták jellemzően bemutatni. Így az ablakokkal, kissé kiemelkedő párkányokkal gazdagon tagolt homlokzatokat alulról, surlófénnyel, melegsárga nátriumlámpás, főleg járószintbe süllyesztett lámpatestekkel diszkréten világították meg, míg a tetőzeten elhelyezett fehér fényű fémhalogénlámpás fényvetők fényár világítással erőteljesen hangsúlyt adtak a többszintes lenyűgöző kialakítású és méretű kupolának.

A ráckevei késő gótikus stílusban épült templom és a különálló barokk torony nem csak építészetileg, hanem homlokzati finomságokban is igen különböző. Amíg ugyanis a háromszögletű oromzatokkal díszített, erőteljes támpillérek tagolt és gótikus ablakokkal díszített templomépület rusztikus megjelenése a szigorú középkorra utal, addig a színesre festett, aranyozott díszes torony felszabadultságot sugároz. A színek élethű láttatása a fehér színű fémhalogénlámpás világítást preferálta. Ugyanakkor a két épület rész közötti stílusbeli differenciát a világítás kialakítása adta meg. A tornyot kiemelt szintű fényárvilágítással látták el, míg a templomépületet körben földre telepített szélesen sugárzó fényvetők visszafogottan derítették.

A meséből kilépő, öttornyos máriapócsi kegytemplom – melyet II. János Pál pápa is felkeresett – zárt udvarban található. A díszvilágítás döntően az épületet körülvevő térvilágítási oszlopokra szerelt nátriumlámpás fényvetőkből áll (9. kép).

Kivételt a főhomlokzat jelent. Itt két önálló tartószerkezetről keresztbe világítanak a fényvetők, így a tornyok belső oldalai is jól látszanak. A tartószerkezetek kialakítása illeszkedik a környezeti adottságokhoz, például a kerítés magasságán belül marad.

Bár az előbbi templomok is turisztikailag fontos helyen találhatóak, de kimondottan turisztikai célú megfontolásból is készült néhány díszvilágítás. Ilyen például az egri ciszterci templom díszvilágítása (10. kép). A város – mint közismert – a hazai idegenforgalom egyik központja. Itt az esti városkép folyamatos kiteljesedéséhez járult hozzá ez a berendezés.

A díszvilágítás felépítése egyébként sokszínű. A tornyokat a környező épületeken elhelyezett fényvetőblokkok világítják meg, a homlokzat alsó traktusait járószintbe süllyesztett lámpatestek derítik, míg a szoborfülkékben álló szobrokat a párkány fölé szerelt kisméretű fényvetők emelik ki. Ez az effekt-világítás fehér színű fémhalogénlámpás, míg a templom általános világítását melegsárga nátriumlámpákkal oldották meg.

Vadregényes környezetben található az Árpád-kori bélapátfalvai ciszterci apátsági templom (11. kép). A román stílusú, nagy rózsaablakkal és színes kősávokkal díszített főhomlokzatú templom építését történelmi esemény zavarta meg. Az 1241-ben betört és IV. Bélát üldöző tatárok legnagyobb esélye a király elfogására épp a monostor előtti fennsíkon volt.


Az épület minden oldalát kis tartókra telepített nátriumlámpás fényvetők világítják meg.

Ugyancsak híres hely a Börzsönyben található Márianosztra. Az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendnek, a Pálos rendnek a kegytemploma található itt a kolostorépülettel egyetemben. Miután a kolostor jó ideje börtön, a világítás csak a templomot kezelte (12. kép). Sőt megépítése is csak viszonylagos lehetett, a képen is látható irányból és mértékig épülhetett meg a nátriumlámpás berendezés.

A középkori Magyarország legépebben megmaradt, 1256-ban felszentelt temploma a jáki Szent György apátsági templom (13. kép), melynek meglátogatása minden turizmust kedvelő honfitársunknak kedvesen kötelező feladata. A kis dombon álló, fallal körülvett templom mellett találjuk az ugyanebben az időben emelt keresztelő kápolnát is.

Bár a román stílusú mindkét épület számtalan részlete kívül-belül csodálható, egyikük sem közelíti meg az egyedülálló főbejáratot. A páratlanul gazdagon díszített, geometrikus formákkal is változatossá tett kapuzatot Krisztus és az apostolok fülkében álló szobrai zárják le.

A világítást úgy kellett megoldani, hogy az egész konstrukció bántó árnyékosság nélkül élvezhető legyen anélkül, hogy akár a homlokzatra, akár oszlopra kerüljenek lámpatestek. A megoldást különböző optikás járószintbe süllyesztett nátriumlámpás lámpatestek együttesének hatása adta (14. kép).

A legújabb templomvilágítások egyike a Dohány utcai zsinagóga, melynek finanszírozását a VII. kerület vezetése vállalta (15. kép). Az amszterdami zsinagógával Európa legnagyobb zsidó temploma címéért vetélkedő impozáns épület ugyan szokatlan stílusú, de a megszokott keleties motívumokkal díszített.

A díszvilágítás a háromhajós templom mellett a múzeum, a Hősök temploma és a kettejüket összekötő fedett boltíves átjáró esti megjelenítésével is foglalkozott. Az alapvetően sárga nátriumlámpás berendezést itt is fehér színű effektek teszik változatosabbá.

15/17
15. Dohány utcai zsinagóga

16/17
16. Dohány utcai zsinagóga

A főhomlokzati rózsa ablakokat, a tetőzeten álló tízparancsolati kőtáblákat egyaránt e színváltás is kihangsúlyozza. A nappal is különlegesnek ható árkádsort a járószintbe süllyesztett fémhalogénlámpás lámpatestes fehér színű kiemelés más megvilágításba helyezi (16. kép), igazi látványossággá vált.

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.