építészet : környezet : innováció

Természet - jóga - építészet

Milyen viszonyban van egymással az ember, a természet és az építészet, s mindehhez hogyan kapcsolódik a jóga? Horváth Anett diplomamunkájában erre ad egy lehetséges választ. 

Az emberiség szorosan kötődik a természethez, annak ellenére, hogy manapság egyre kevesebb időt töltünk ott. Az a rengeteg inger, ami az épített környezetben ér bennünket, nem hagyja, hogy elménk megpihenjen. Ha ebből időnként kilépünk, akkor képes az regenerálódni, aminek hatására koncentrációs képességünk javul és csökkenek a stressz köztudottan káros hatásai.

A stressz - valamilyen formában - mindig is meghatározta az emberiség életét, viszont a modern társadalom számára egyenesen népbetegséggé vált. Rohanó életmódunknak köszönhetően sokan képtelenek vagyunk a valódi megnyugvásra, tudatunk elcsendesítésére. A külsőségek mellett gyakran nem figyelünk testünk belső elváltozásaira. Ezek elhanyagolása fizikai vagy mentális betegségek kialakulásához is vezethet. Fontosnak tartom, hogy a különböző testi vagy mentális problémák esetén ne nyúljunk feltétel nélkül gyógyszerek után, hiszen létezik egy természetes ”módszer”, amivel számos betegség megelőzhető – sőt bizonyos esetekben vissza is fordítható -, ez a jóga.




Diplomatervemmel egy választ kerestem arra a kérdésre, hogy milyen lehetséges viszonya van egymással az embernek, a jógának, a természetnek és az építészetnek.

A jógát sokan egyszerűen sportnak tekintik, ettől azonban sokkal összetettebb tudományról van szó. Egy sajátos élet- és gondolkodásmód, aminek alapja az önuralom, ahol a test, a tudat és a gondolatiság együttesen jelen van. Célja az egyesülés: a test és az elme egyesülése, a fizikai és mentális egyensúly fenntartása a különböző testgyakorlatokon, légzéstechnikákon és meditáción keresztül. A jóga egyik célja, hogy érezzük a természethez való kötődést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mi is a természet része vagyunk. A diplomamunkámmal a célom nem csak az volt, hogy egyfajta menedéket nyújtsak a jógázóknak, ami megvédi őket a fagytól, széltől, esőtől, hanem az is, hogy ezt a fajta tapasztalását a természetnek - az építészet segítségével - még intenzívebbé, még mélyebbé tegyem.

Jógafürdő - építész: Horváth Anett


A keleti kultúrák szerint az elme olyan, mint egy tó. A zavaros elme olyan tó, amelynek vize átláthatatlan, hullámzó felületű. A nyugodt elme pedig tiszta, rezzenéstelen. Az épületnek ezt a nyugalmat kell erősítenie, így a tervezési folyamat során a letisztultságra, könnyedségre, áláthatóságra törekedtem. Igyekeztem megtalálni a megfelelő egyensúlyt az épület és a környezet között: ne legyenek éles határok közöttük, szervesen kapcsolódjanak egymáshoz, egyik erősítse a másikat. Az épület ne uralkodjon, ne birtokoljon, hanem a természettel egységként működjön és Téged is hozzon vele kapcsolatba.

Hogy hogyan érzékelik az itt tartózkodók a teret, számos tényező befolyásolja: a fények, az árnyékok, a formák, a reflexiók a belső tér felületein, a hajnali pára, a leszálló köd, a víz fölötti gőzréteg, az erdő, a termálvíz és a tó illata, azok hullámainak fényjátéka. Ezekkel a természetes eszközökkel, illetve az egyszerű és érthető építészeti eszközökkel hoztam létre egy ”állandóan változó” építészeti teret, amely minden érzékünket érint.

helyszín, terepmetszet



szerk.: fzs.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »