Tervezte Hajós Alfréd

Hajós Alfrédról kevesen tudják, hogy sportolói karrierje mellett jelentős építész volt, számos budapesti és vidéki köz-és lakóépület tervezője. Legismertebb munkái a Margitszigeti Sportuszoda és a debreceni Aranybika Szálló. Winkler Barnabás írása. 

Kiket nem felejtünk el, kikre emlékezünk és meddig. Érdekes elgondolkodni az élet ezen természetes törvényszerűségén. Miért emlékezünk valakire és mi az a tette, alkotása, ami emberöltőkön át velünk marad, mert valamiért az életünk részévé vált. Fontos számunkra, mert megismételhetetlen, fontos mert alapja a mi létünknek, életünknek, céljainknak, önbecsülésünknek.

Ha ma kimennék az utca emberétől kérdezősködni biztosan többeknek ismerős lenne Hajós Alfréd neve. Hajós Alfrédnek, a sportolónak, hisz a Nemzeti Sportuszoda a Margitszigeten, Budafok-Tétényben a tanuszoda, Gödöllőn és Pesterzsébeten általános iskolák őrzik nevét. Debrecenben rendezik meg a Hajós Alfréd Kupát, a város kiemelkedő sportteljesítményeit a róla elnevezett díjjal jutalmazzák. 2013 és 2020 között az egyetemek sportprogramja Hajós Alfréd Terv néven vált közismertté. Talán a futballal is összefonódó alakja mint játékos és játékvezető és az atlétikai eredményei sem engedik feledésbe merülni nevét, a sportolóét. De hányan gondolkodnak el azon, vajon miért őrzi ilyen aktívan Debrecen a nevét, és sportlétesítményeink közül miért viseli több is az ő nevét.

Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészi oklevelet. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. A neves műtermekben eltöltött tanulóévei után 1907-ben önálló tervezőirodát nyitott. Mint a kor építésze ő is kezdetben szecessziós majd eklektikus stílusban valósította meg elképzeléseit. Számos tervpályázaton indult, melyeken kiváló elképzeléseivel főleg vidéki megbízásokhoz jutott.

Egyik első megépült terve a Budapesti Markó utcai Főreáliskola torna- és rajzterme, amit 1907-ben a miskolci Népkerti Vigadó és a Zuglóban felépült Magyar Reformátusok székháza követett. A nagyszerű megbízások sorban követték egymást igazolva, nem csak a sportban volt nagy munkabírása és a megbízásait végtelenül átgondoltan megoldó tervező. Szeged, Lőcse, Miskolc, Vác városaiban épültek meg tervei. Több vakok számára tervezett intézetéből a szombathelyi a mai napig eredeti funkcióját szolgálja. Ezek az épületek még eklektikus stílusúak.

A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium, a miskolci Weidlich-palota, a debreceni Aranybika szálloda, a rákospalotai Dozzi szalámigyár, a pápai és kaposvári sporttelep, a miskolci versenyuszoda és strand épületeinek megépülése után a modernizmus stílusának áttörését az 1929-re datált Budapest, XIII. ker. Margitsziget, Nemzeti Sportuszoda épületegyüttese jelentette munkásságában. Jellemzően ezt a munkáját is tervpályázaton nyerte, ahol egy második pályaművével a harmadik díjat is ő nyerte el. Az eddig, már ötven éves Hajós Alfréd által megtervezett több mint negyvenöt épületet, tervpályázatot e főmű után épületek hosszú sora követte.

A szegedi és győri uszoda, a Budapesten az Attila út 81. (ma 119.) alatti társasház után további lakóépületeket tervezett a fővárosban, a Napraforgó utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton. De több ipari épület is öregbíti munkásságát, mint például a Déva utcában a Rotor felvonógyár épületei. Töretlenül folytatódott az úszósporthoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolata, a svábhegyi szanatórium uszodája és strandja, a IV. kerületi, újpesti uszoda és strand, a Királyok útján a Pünkösfürdő 50 m-es versenymedencéje és a 25 m-es tanmedencéje, valamint 33 m-es uszoda és strand Balassagyarmaton ennek bizonyítékai.

1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem aranydiplomával tüntette ki. Egész életében számára oly fontos középületei, mint a budapesti Andrássy és Munkácsy utca sarkán álló apartmanház, melyen újra találkozhatunk a Margitszigeten már megismert fél-hengeivel, valamint lakóépületei, mint a budapesti I. kerületi Toldy Ferenc utcai lakóház tervezése mellett aktív és önzetlen sportközéleti munkát végzett. 1953-ban a Nemzeti Olimpiai Bizottság Mexico Cityben díszoklevelet adományozott Hajós Alfrédnek, mert ő volt az egyetlen sportember a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak. Nem köztudott tény, hogy ő vetette fel először a Népstadion megépítésének gondolatát, melynek megvalósulását még megérhette mint meghatározó sportszakértő.

Hatvannyolc éves korában, Weichinger Károllyal a hajdúszoboszlói fürdőváros szabályozási és beépítési tervét készítették. 1950-ben 72 évesen az Amerikai úton a tüdőbetegkórházat, majd 1952-ben a Szabolcs utcai kórház szülészeti és nőgyógyászati épületét, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumot és a XIV. kerületi, Hermina úti szakrendelőt tervezte, töretlen, a sportemberhez méltó frissességgel.

Az 1978. február 1-én, Budapesten, a Guttmann Jakab és Löwy Rozália gyermekeként, Guttmann Arnold néven született Hajós Alfréd. 1908-ban a Terézvárosban Blockner Vilmával kötött házasságot. Egész életét Budapesten élte, ahol 1955. november 12-én hunyt el. Örök nyughelye a Kozma utcai izraelita temető B-18-11-es családi sírboltja. Születésének 125. évfordulója alkalmából Magyar Örökség Díjban, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjban részesült. 

Winkler Barnabás DLA
építész

2018. március 18-ig látogatható a Hajós Alfréd munkásságát felvonultató kiállítás Zsitva Tibor fotóival a FUGA-ban.