Épülettervek/Középület

Tervtanács előtt a Szentkirályi utca 36. alatt építendő irodaház

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
képek: Basa Péter
1/7

Tervtanács előtt a Szentkirályi utca 36. alatt építendő irodaház
Épülettervek/Középület

Tervtanács előtt a Szentkirályi utca 36. alatt építendő irodaház

2006.12.19. 10:12

A tervezők, Basa Péter és munkatársai (FBI Építészstúdió) számára a fő probléma a rendkívül keskeny, mély telek építészeti és beruházói szempontból egyaránt ésszerű beépítése volt.

A közeljövőben irodaház épül a budapesti Szentkirályi utca 36. szám alatt álló egyemeletes, eklektikus bérház helyén. A tervezők, Basa Péter és munkatársai, Fernezelyi Gergely és Reisz Ádám számára a fő probléma a rendkívül keskeny, mély telek építészeti és beruházói szempontból egyaránt ésszerű beépítése volt. Terveik szerint az L-alakú, hétemeletes épület zártsorú utcai tarktusához a telek jobb oldala mentén húzódó szárny csatlakozik, melyet kis hosszanti kert kísér.

A ház nem fogja át a telek teljes hosszát, ugyanis a hátsó bérház lichthofját – tekintve, hogy számos lakásnak csak ide nyílik ablaka – szabadon kellett hagyni. Basa Péter a tervtanácsi ismertetésen elmondta, hogy a főhomlokzati tervek három verziójának kialakítása során a Szentkirályi utca karaktere meghatározó volt, de nem a részletformák vagy a kompozíciós sémák, hanem a hely alapvető építészeti sajátosságai szempontjából.

A két legfelső emelet lépcsőzetesen visszalép, részben azért, hogy az épület – a beruházó igényeinek megfelelően – a szintterületi mutatót maximálisan kihasználja, ugyanakkor a homlokzat ne lépje túl az utcában érvényes magassági határt. Másrészt a szomszédos lakóházhoz való illeszkedés is ezt a megoldást kívánta meg.



 

Roth Jánosopponenciájában magas színvonalúnak minősítette a tervet. Kiemelte azonban, hogy a telek teljes földszinti beépítése (parkoló) nem szerencsés: úgy gondolja, hogy a belső részeknek, a környező udvaroknak a terep szintjén kell összekapcsolódniuk. Vitathatónak tartja, hogy noha a parkoló hivatalosan nem számít bele a szintterületi mutatóba, az – mivel felszín fölötti – mégis növeli az amúgy is magas beépítettséget. Véleménye szerint az egyes szintek belmagassága (2, 7 méter) túl alacsony; a mai irodai funkció 3 méter fölötti magasságot igényel (az egyre szélesebb körben igényelt álpadló és álmennyezet miatt). Az opponens a tervet átgondolásra javasolja.

Kálmán Ernő és Marosi Miklós hangsúlyozta, hogy a földszintet egyaránt meg kellene nyitni az udvar és az utca felé, így ellensúlyozható lenne az utca keskenysége (a földszinti parkolót tehát ő is vitatja). Aczél Gábor a telepítést változtatná meg; szerinte a telek annyira rossz arányú, hogy inkább két, közlekedőfolyosóval összekötött főépületet kellene elhelyezni, ekképp kiegyensúlyozottabb térhatást nyújtó udvarok és traktusok keletkezhetnének. A Tervtanács tagjai egyöntetűen a szalagablakokkal megformált, világos kőlapokkal burkolt homlokzatváltozatot tartották a legjobbnak.

hp

Irodaház elvi építési engedélyezési terve
Budapest, VIII., Szentkirályi utca 36.
Építész: Basa Péter, Fernezelyi Gergely, Reisz Ádám
Fernezelyi Basa Iroda építészműterem


 

 


Összefoglaló a  Tervtanács tagjainak véleményeiből

- Roth János opponens: a terv értékeinek elismerése mellett néhány kritikai  megjegyzést tesz, többek között ellenzi a földszint 100%-os beépítését.
- Basa Péter tervező: a 100%-os földszinti beépítést  a területre érvényes KVSZ alapján tervezték.
- Wolford Ágnes (VIII. ker. Önkormányzat műsz. oszt. vez.): a KVSZ hivatkozott pontja csak KSZT alapján érvényesíthető, jelenleg azonban nincs érvényes KSZT, ezért a tervező érvelése nem helytálló.
- Pongrácz Katalin: felháborítónak tartja, hogy a KSZT hiányára hivatkozva próbálnak meg építési ügyeket akadályozni, és ezzel kapcsolatosan nem is kíván jogértelmezési vitákba bocsátkozni. Ilyen esetben elvi építési engedélyben kell tisztázni a beépítés feltételeit, de nem szabad eleve elutasítani a beépítést.
- Marosi Miklós: szerinte se épüljön be 100%-osan a földszint, habár ez esetben a parkolást még kevésbé látja megoldhatónak. A homlokzati variációk közül a III. nem tetszik neki, a II-at el tudja képzelni.
- Kálmán Ernő: szerinte se épüljön be a földszint 100%-osan, sőt ő el tudná képzelni, hogy a földszinten az utca számára közterületet adnának át a telek területéből (magántelekből közterületet!). Neki az I. homlokzati változat tetszik.
- Aczél Gábor: az „L" alakú beépítés helyett egy keresztben, az utcával párhuzamosan befordított, udvari traktussal történő beépítést kedvezőbbnek tartana.
- Kapitány József: a földszint beépítése igenis jó, praktikus, ezen a szűk telken más el sem képzelhető. A III. és a II. homlokzat nem jó – tehát az I. esetleg elfogadható.
- Skardelli György: szerinte ne épüljön be 100%-osan a földszint. Az opponens bírálatához csatlakozva ő is alacsonynak tarja a tervezett belmagasságokat. Az Aczél Gábor által felvetett beépítésmódot ő is megvizsgálná, szerinte legalább ugyanakkora alapterület beépíthető így is (15 m-es hosszon hasonló traktusmélységgel beépíthető annyi, mint 25 m-en)(?).Véleménye szerint a tervezők bármelyik homlokzati változatból képesek lesznek jó házat csinálni.
- Kapitány József: nem érti a belmagassággal kapcsolatos felvetéseket, hiszen a belmagasságot mindig az adott tér alaprajzi méreteihez viszonyítva érzékeljük, adott esetben a 2,40 is jó lehet. Jelen esetben elég kicsik a terek, nincs semmi gond a belmagassággal.
- Hegedűs Péter: a területen az udvarok úgysem lesznek soha összenyitva, ez a vágy puszta illúzió – emiatt szerinte a földszint 100%-osan beépíthető. A telek beépítésénél az „L" alakkal szemben ő is megvizsgálná a hátsó keresztszárnyas változatot.
- Kálmán Ernő, Marosi Miklós, Hegedűs Péter: központilag kellene a terület parkolási gondjait megoldani, nem elszigetelt foghíjtelkenként.
- Wolford Ágnes: a parkolási kötelezettség alól e helyen a tömegközlekedés közelsége miatt lehet, hogy 50%-os felmentés adható.

A tervtanács ülését vezető megbízott budapesti főépítész két ízben megkísérelte összefoglalni az elhangzottakat, de a jelenlevők között nem alakult ki egyetértés. Végül azt a javaslatot tette, hogy tervezők adják be elvi építési engedélyeztetésre a tervet, és majd kiderül, hogy a hatóságok hogyan döntenek.

(a tervezőtől kapott emlékeztetőből)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk