| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Törvénybe iktatnák a polgári jó ízlést – mutatjuk az építési kerettörvény tervezetének részleteit

1/1

Lánszki Regő építészeti államtitkár, Juhász Tünde közigazgatási államtitkár és Lázár János építési és közlekedési miniszter – forrás: Lánszki Regő | Facebook

Hirdetés
?>
Lánszki Regő építészeti államtitkár, Juhász Tünde közigazgatási államtitkár és Lázár János építési és közlekedési miniszter – forrás: Lánszki Regő | Facebook
1/1

Lánszki Regő építészeti államtitkár, Juhász Tünde közigazgatási államtitkár és Lázár János építési és közlekedési miniszter – forrás: Lánszki Regő | Facebook

Törvénybe iktatnák a polgári jó ízlést – mutatjuk az építési kerettörvény tervezetének részleteit
Közélet, hírek

Törvénybe iktatnák a polgári jó ízlést – mutatjuk az építési kerettörvény tervezetének részleteit

2023.01.28. 08:12

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Építési és Közlekedési Minisztérium

Vélemények:
12

Eljutott szerkesztőségünkhöz az új, közel 70 oldalas építési kerettörvény javaslata, amelyet a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Lánszki Regő építészeti államtitkár és csapata állított össze. A javaslat a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, lefektetve a kormány kiemelt céljait és építészeti alapelveit, melyek között egyaránt megtalálható többek között a tájépítészet szerepének erősítése, a kiszámítható településtervezés elősegítése, vagy épp a polgári jó ízlés elve. 

Mint ismert, az Építési és Közlekedési (eleinte Építési és Beruházási) Minisztérium 2022-ben alakult meg Lázár János vezetésével, azután, hogy a kormány külön tárcát alapított az építésügynek. A szervezeten belül létrejött egy önálló építészeti államtitkárság is, élén Lánszki Regő építészeti államtitkárral, akit rövidesen országos főépítésszé is kineveztek, és aki az Építészfórumnak tavaly nyáron adott interjújában beszélt arról, hogy jelentős átalakulás elé néz az iparág. A változásokat két kerettörvénnyel alapozzák meg: az egyik az állami pénzből megvalósuló beruházások rendszerét szabályozó beruházási kerettörvény (ennek a tervezete már elérhető és véleményezhető), a másik pedig az építési kerettörvény, ami a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra. Az utóbbira vonatkozó, frissen elkészült javaslat lapunk birtokába került, a következőkben most ebből közlünk tartalmi összefoglalót.

A közel 70 oldalas dokumentum elején ismertetik a legfőbb célokat, irányelveket – eszerint a magyar építészetről alkotott új törvény időszerűségét "szellemiségének korszerűsége fejezi ki". A javaslatban azt írják: olyan törvényt alkotnak, "amely az életminőség- és az értékvédelem alapvető igényén túl méltóképp képviseli minden magyar állampolgár, a helyi közösségek és az építész szakma érdekeit, óvja a zöldterületeket és meglévő épített örökségünket, elősegíti a gazdaság energiatudatos átalakítását, valamint ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet és környezetalakítást." Ennek jegyében figyelmet kap a környezet, az élővilág, a zöldfelületek, a biotóp védelme, a fennmaradt természeti értékállomány konzerválása és gyarapítása is.

Az új törvényt három korábbi jogszabály: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény összeolvasztásával alkotják meg azzal a szándékkal, hogy egyszerre jöjjön létre "átláthatóbb, korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb" szabályozás, illetve "tükrözzék a terület kiemelt fontosságát". Ennek megfelelően tartalmaz a dokumentum az építési igazgatás állami intézményrendszeréről, a településkép védelmének önkormányzati feladatellátásáról, az épített örökség védelméről, az építésgazdaságról és a szakmai kamarák tevékenységéről javaslatokat, ugyanakkor megfogalmaz úgynevezett építészeti alapelveket is, amelyekkel cikkünkben most bővebben foglalkozunk. Ezeket "a tervek készítése, a főépítészi és a tervtanácsi tevékenység gyakorlása és a hatósági jogalkalmazás során, sőt az egész építési folyamat alatt egyaránt" figyelembe kell majd venniük a szakembereknek.

Amint azt írják, a leendő törvény "a kritikai regionalizmus elveit, nemzetközi kitekintések és a szakmaképviseletek tapasztalatait ötvözi, a feltétlenül szükséges szemléletváltás nyomán az épített környezet védelmét annak alakítása elé helyezi, óvja a zöldterületeinket, ösztönzi a vidéki és a városi épített értékek konzerválását és minden eszközzel támogatja a minőségi építészet újabb alkotásainak megszületését." A preambulumban külön kiemelik, hogy az építési tevékenység "egyben országépítő közügy is, és az új szabályoknak a polgári jó ízlést kell kiindulási alapnak tekinteniük. Van mire és van kire büszkének lennünk, a törvény megalkotásával az eleink által több évszázad alatt megalkotott magyar építészeti remekművek, illetve Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre munkássága előtt is tisztelegni kívánunk". A "polgári jó ízlésről" és a megnevezett alkotókról egyébként korábban, egy tavaly novemberi gazdasági fórumon már beszélt Lázár János, és immár a törvényben megfogalmazott hét kiemelt cél között is szerepel

  • az építészeti örökség és a települési zöldfelületek védelme,
  • a hazai városok és községek sajátos településképi értékeinek megóvása,
  • a kiszámítható településtervezés elősegítése,
  • az építési szabályok olyan tartalmú megállapítása, ami a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg,
  • az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése,
  • valamint az épített környezetnek az érintett lakosság, illetve a társadalmi és gazdálkodó szervezetek véleményének kikérésével történő alakítása programpont mellett.

Építészeti alapelvek

A törvényjavaslat összesen 12 építészeti alapelvet fogalmaz meg, amelyek túlmutatnak a normatív szabályozásokon és összegzik mindazt a szemléletet, ami mentén a kormány az építésügyet elképzeli. Ezen alapelvek között kifejezetten előremutató és meglehetősen kérdéses állítások egyaránt megtalálhatóak.

Mindjárt a legelső a korábban már többször is emlegetett polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve, ami kimondja, hogy "a törvény alapelvei között kitüntetett helyet foglal el a polgári jó ízlés, amely magába foglalja többek között az értékek felismerését, az emlékek tiszteletét, a természeti környezetünk megóvását és a hazaszeretet." Ez a kijelentés a törvénytervezet egyik legproblematikusabb pontja, de miért is? Aki egy kicsit is ismeri az esztétika történetét, az tudja, hogy az ízlés kérdése összetett problémakör, melyről évszázadok óta vitáznak a filozófusok. Objektíven – törvényileg – meghatározni, hogy mi felel meg a jó ízlésnek, lehetetlen vállalkozás. Minden korszakban van persze egyfajta közízlés, amihez meg lehet próbálni igazodni – de ez nem egy olyan norma, amit egy törvény elő tud írni. Az egyes történeti építészeti stílusok és a kortárs építészet megítélésében nehéz lenne konszenzusra jutni, óriási a szakadék a szakmagyakorlók és a laikusok között, és a szakma maga is rendkívül fragmentált.

Nincs hibátlan épület, és nincs olyan épület, amely mindenkinek tetszik. De ha a döntéshozók saját ízlésük alapján hoznak döntéseket, az könnyen tévútra vezethet, és olyan épített környezetet eredményezhet, ami egy szűk csoport véleményét tükrözi. Ki dönti el, hogy mi felel meg a polgári jó ízlésnek? A felsorolt kritériumok – az értékek felismerése, az emlékek tisztelete, a természeti környezet megóvása, a hazaszeretet – egytől egyig fontosak, de nem alkotnak objektív szempontrendszert, ami apján meg lehetne állapítani, hogy egy tervezett épület megfelel-e a polgári jó ízlésnek. Természetesen ilyen szempontrendszer megalkotása nem is volna lehetséges, viszont a kifejezés törvényi szinten történő hangsúlyozása lehetőséget ad egy meghatározhatatlan szempont önkényes alkalmazására. Az értékalapú döntések fontossága kétségtelen, azonban az érték nem egyenlő az ízléssel és az ideológiával.

Szintén problémás és meglepő a kritikai regionalizmus terminusának véletlenszerű és tisztázatlan használata (a kifejezés csupán egyszer szerepel a szövegben). A kritikai regionalizmus a 20. századi második felének egyik legnagyobb hatású építészetelméleti fogalma, amelynek szellemisége azonban szöges ellentétben áll a fentiekkel. A kritikai regionalizmus ugyanis nemcsak a globalizációval és a kultúra uniformizálódásával szemben kritikus, hanem az adott régió hagyományaira is kritikai szemlélettel reflektál. Épp ezért a kritikai regionalizmus nem összeegyeztethető a "historizáló regionalizmussal", amely utóbbi a történelem során többször is nacionalista-populista rendszerekhez kapcsolódott.

Az építészeti minőség elvét ennél egy fokkal részletesebben definiálja a tervezet. Eszerint "az építészeti minőség az építés folyamatát átható szellemi, művészeti és műszaki megoldások összessége, amely együttesen jelenti

  • a programalkotás során a közjó előtérbe helyezését, a tervező személyének minőségi kiválasztását,
  • a tervezés során a tervtartalomban való szakmai felkészültséget, a meglévő helyi és tájegységi szakmai tudásbázisra építést, a tervezési hely szellemiségéhez való alkalmazkodást,
  • a tervezés során az épületek anyaghasználatánál és formavilágánál a kialakult állapothoz történő illeszkedést, a környezettudatossági és fenntarthatósági szemlélet érvényesítését,
  • a tervellenőrzés során a tervek szakmai és társadalmi véleményezését,
  • a kivitelezés során a terv szerinti megvalósulást, a pontosságot és precizitást, a megfelelő tulajdonságú és jó minőségű anyagok használatát, az energia- és anyaghasználatban a minimumra törekvést,
  • a kivitelezés ellenőrzése során az alkalmazott anyagoktól elvárható magas minőség garantálását,
  • a legmagasabb szakmai szintet a teljes építési folyamaton keresztül, és a minőségi hatékonyságot támogató jogszabályok, szabványok, hatósági eljárások, rendszerek alkalmazását, megfelelően képzett, hozzáértő szakembereket, jól működtethető és elvárható folyamatvezérlést."

A szükséges minimum elve szerint "a tervezési és építési folyamatnak minden esetben a valós igények és a jelen állapot felmérésével kell kezdődnie. El kell kerülni a felesleges építési és bontási tevékenységeket. A tervezési és építési folyamat során vizsgálni és támogatni szükséges a funkcionális egymásra rétegződéseket."

Előremutató álláspont, hiszen sem a gazdasági, sem az ökológiai helyzet nem teszi lehetővé azt, hogy bármiféle kontroll nélkül újabb gigaberuházások sora valósuljon meg. A javaslatpont második fele azonban újabb kérdéseket vet fel. Eszerint, "a szükséges minimum elvéhez kapcsolódónak tartjuk, hogy az általános és sajátos építményfajta szerinti építmények hatósági eljárásainak időigénye, az eljárásban résztvevő társhatóságok (szakhatóságok, szakkérdést vizsgálók) köre, bevonásuk feltételei és a közreműködésre vonatkozó eljárási szabályok kerüljenek felülvizsgálatra annak érdekében, hogy az eljárások ne húzódjanak el és azokban csak a valóban indokolt és szükséges társhatóságok nyilvánítsanak véleményt." Kérdés, hogy a hatósági eljárások felgyorsításával nem épp a fentiekben megfogalmazott minimum-elv csorbul-e, hiszen a felesleges építési és bontási tevékenységek elkerülése érdekében többek között pont az ezeket az eljárásokat végző hatóságok lehetnek azok, akik felhívják a figyelmet egy-egy beruházás problémás mivoltára.

A következő néhány alapelv lényegében az első kettőt kiegészítő megfontolásoknak tekinthető, melyek konkrét esetekre alkalmazzák azokat. Ilyen a helyi és tájegységi építészeti értékek védelmének és népszerűsítésének elve, a természeti környezet megőrzésének elve és a barnamezős területek elsőbbségének elve, melyek azt kívánják szabályozni, hogy milyen jellegű épületek épülhetnek és hova. A rozsdaövezetes területek előnyben részesítése és a zöldterületek megóvása fontos alapelv, különösen akkor, amikor országszerte akkumulátorgyárak épülnek zöldmezős beruházásként.

Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve magáért beszél, fontos eleme, hogy a "műemlékeken építési tevékenység végzése csak akkor engedélyezhető vagy vehető tudomásul, ha az nem jár az épített örökség visszafordíthatatlan sérelmével vagy annak megsemmisülésével", és mivel a javaslat azt is magában foglalja, hogy "az építészeti örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni",  talán felcsillan a remény, hogy a modern örökség is méltó sorsa jut és megőrzésre kerül, nem bontanak el több olyan épületet, mint például Virág Csaba Teherelosztója vagy a Jánossy-féle Diplomataház. Kérdéses ugyanakkor, hogy amíg a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított státusz felülírhatja az örökségvédelmi törvényben meghatározottakat (ahogy erre számos példa mutatkozott az utóbbi években), van-e létjogosultsága újabb, akár szigorúbb szabályokat meghatározni ezen a területen?

Fontos alapvetéseket sorol fel az emberi életminőség, valamint az anyagi javak védelmének elve, ami szerint "az építési folyamat minden résztvevője, az építési folyamattal összefüggésben eljáró valamennyi hatóság és szakhatóság, valamint az építmény tulajdonosa és használója úgy köteles a tevékenységét végezni és az építményeket használni, hogy annak során szem előtt tartja mind a saját, mind mások – ideértve a jövőbeli tulajdonosok és használók – életének, egészségének, valamint anyagi javainak védelmét." Mindezt azonban csak az új építkezésekre fogalmazza meg a tervezet ezen pontja, arról nem esik szó, hogy mi a helyzet a meglévő – egyre rosszabb állapotú – épületállomány azon részével, ami építészeti értéket nem feltétlenül képvisel, de az ott lakóknak az életet jelenti. A lakhatás alapvető emberi jog, ennek biztosítása pedig a kormány feladata kellene, hogy legyen. Az erre vonatkozó szándék kinyilatkoztatására remek lehetőség lenne egy ehhez hasonló törvényjavaslat.

A hazai ellátásbiztonság elve is fontos lépés a fenntarthatóbb építőipar felé, hiszen minél kevesebb utat kell megtennie az építőanyagoknak a végfelhasználásuk helyszínéhez, annál kevésbé terhelik a környezetet. A törvényjavaslat megfogalmazóira ugyanakkor nyilván az elmúlt évek tapasztalatai is nagy hatást gyakoroltak, amikor a pandémia, majd a szomszédban zajló háború hatására elakadtak a nemzetközi ellátási láncok. A szükséges minimum elvét komolyan véve talán még képes is lehet kiszolgálni a hazai igényeket a termelés, bizonyos nyersanyagok azonban csak import útján érhetőek el – kérdés, hogy készen áll-e az ipar lemondani ezekről.

A következő pontok a szabályozásokra vonatkoznak. Az ágazati követelmények érvényesülésének elvében az lett megfogalmazva, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és területrendezési szabályzatok mindig felülírják az építésügyi szabályzatokat, a szabályozó felelősségének elve szerint a "települési, kerületi önkormányzatot az általa elfogadott helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) vagy kerületi építési szabályzat előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás magasabb szintű jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye"; a szabályosság elve pedig kimondja, hogy "minden építményt úgy kell tervezni, kivitelezni és használni, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak – ideértve a szerzői jogi, a telek rendezettségére vonatkozó, valamint a helyi önkormányzati szabályozást is – és a szakmai követelményeknek."

Végezetül a digitalizálás elve, aminek célja az eljárási, dokumentálási, nyilvántartás-vezetési és egyéb adminisztratív feladatok, településtervek, építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások egységes, átlátható rendszerben történő digitalizációja.

Ahogy azt fentebb is írtuk, a javaslatnak számos olyan fejezete, részlete van, amely az építésügy működésével és jogszabályi hátterével foglalkozik, így például az állam és a helyi önkormányzatok építésügyi és műemlékvédelmi feladataival, a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a településkép-védelemmel vagy az építéssel kapcsolatos hatósági tevékenységekkel. Véleményünk szerint ezekre olyan gyakorló szakemberek tudnának érdemben reflektálni, akik mindennapi tevékenységük során belülről átlátják e rendszereket, így cikkünk keretein belül bővebben nem térünk ki rájuk.

Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy a tervezetet mely szakmai szervezetekkel ismertették – bár mind a Magyar Építész Kamara, mind a Magyar Építőművészek Szövetsége tavaly novemberben közzétette saját felületén a készülő törvényhez írt javaslatait –, ugyanakkor elengedhetetlennek tartjuk, hogy a jogszabály a szakmai érdekképviselet szervezeteivel folyamatosan egyeztetve formálódjon.

A mostani elképzelések szerint a magyar építészetről szóló törvény 2023. július 1-jén léphet hatályba.

A Szerkesztőség

Vélemények (12)
Pákozdi
2023.02.07.
15:31

A szerkesztőség előtt pedig le a kalappal ezért az írásért. Sajnálom, hogy ezt kifelejtettem az első hozzászólásomból. Egy nesze semmi, fogd meg jól törvény, amit puszta árnyékkergetésnek is tekinthetnénk a kormány részéről, ha ez a kormány nem élt volna olyan fájdalmasan sokszor az erőszak eszközével, építészeti kérdésekben. A polgári, vagy bármilyen "jónak" deklarált ízlésre való törvényi hivatkozás sérelmes, mert ízlésdiktatúrát helyez kilátásba. Az a tény, hogy ezt a törvényhozók és háttérembereik nem látják, szomorú látlelet mind politikusi, mind építészeti-szakmai, mind emberi minőségükről.

Hartmann György Sándor
2023.02.03.
14:30

Az egészben aza nagy gond, hogy a szakma szabályok törvényerőre való emelése nem szakmapolitika-e? Nem tudom, hogy több hozzászóló végig olvasta-e a javaslatot. Ebben keveregnek az eljárás jogi és a szakmai szabályok, amely utóbbival sok mindenben nem lehet egyet érteni. A fogalmak hiányosa és hibásak, ezekről nem szónak a hozzászólók. (Azt sem tudom, hogy a törvényjavaslat január 20-áig megadott hozzászólási határidőre hányan tették meg az észrevételüket. De még az is elképzelhető, ha valaki nem utasította el a teljes javaslatot úgy tekintik, mint akinek csak kisebb gondja van vele – az, hogy figyelembe veszik-e vagy sem más lapra tartozik – úgy veszik, számba, hogy alapvetően támogatja a javaslatot. Egy időközben kikerülő anyagban próbálták megfogalmazni a „polgári ízlést” amelyben egyik passzuskét a következő olvasható: „g) a legmagasabb szakmai szintet a teljes építési folyamaton keresztül, és a minőségi hatékonyságot támogató jogszabályok, szabványok, hatósági eljárások, rendszerek” Ezzel éppen az a legnagyobb baj, hogy a javaslatokból egyáltalán nem olvasható ki, hogy a világ jobb felén már alkalmazott szakmai eljárásokat szabályokat tartalmaznák. Csak egy példa: a javaslat teljesen szembe meg az UIA tervpályázati szabályival. (Lehet, hogy a korábban felsorolt Építészeti tanács tagjai közül éppen ezért maradt ki, mind a MÉSZ, mind az MMK? Vagy hogy igaz, hogy a MÉK cizellálni kezdete a „polgári ízlés” fogalmát, de valószínűleg nem találkozott a javaslatot tevők – egyébként névtelen hősök – ízlésével? A MÉSZ meg lehet hogy nem volt partner? Ezek nem derülnek ki. Korábban az ilyen javaslatok el voltak látva ilyen szignókkal: készítette: MM, ellenőrizte: főépítész, jóváhagyta: SZ.P.) Egyszóval – szerintem - ez az anyag ahogy van elfogadhatatlan, az egésznek az újraírása szükséges.

kávé
2023.02.04.
14:04

@Hartmann György Sándor: Semmi kétség afelől, hogy van és volt a tervezet kapcsán sokszoros szervezeti egyeztetés, csak épp zárt ajtók mögött. Mióta a szakma megtudta, hogy új törvény készül, azóta egymásnak adják a kilincset a minisztériumban, hogy habzó szájjal kiköveteljék a saját érdekeiknek megfelelő törvénytervezeteket. Ez megy hónapok óta. A több oldalról kalapált érc egyszer csak nyilvánosságra kerül, és akkor minden hozzá nem értő azt hiszi, hogy a kormány despotikus álláspontját olvassa. Valakinek rá kell mondania az áment, de az a valaki Lázár János, aki nem szakmabeli. Van tehát még a fogalmakon mit csiszolni, de azt is érteni kell, hogy a társadalomnak igenis van egy "közízlése", amit le lehet nézni, de meg is lehet érteni. A szakma jobban teszi, ha leszáll a magas lóról, és ugyanezt kívánom a politikusoknak is. Az építészet ügye sokkal több alázatot és bölcsességet kívánna, mint amit jelenleg produkálunk.

renzo
2023.02.07.
14:29

@kávé: Tisztelt kávé! Szeretném megkérdezni, hogy az egyeztetés valamint a "habzó szájjal", ezek tények vagy feltételezés, esetleg vélemény? Engem még mindig a "polgári jó ízlés" érdekel a dologban. Azzal egyetértek hogy közízlés, mint olyan létezik (nem tennék egyenlőség jelet a polgári jó ízlés és a közízlés közé), azonban gyorsabban változik, mint az évszakok és korcsoportonként is jelentősen eltér. A Saját kis ténykedéseim során, akit azzal hoz hozzám a balszerencséje, hogy házat szeretne velem terveztetni, a beszélgetések elején szinte kivétel nélkül azt mondja mindenki, hogy "modern" házat szeretne, ezért mindig kérem hogy beszéljenek erről és mutassanak képet, hogy mire gondolnak, mert tapasztalatom szerint mindenki mást ért ezen egyszerű szócska alatt is, hogy "modern". A "közízlés is ilyesmi". Az ízlésnél sokkal fontosabb dolgokban is változik és változtatható a "köz" vélekedés és bizonyos dolgokhoz való viszonya... Nyilván médiával és egyéb eszközökkel alakítható is a közízlés. Az, hogy az építész szakmának és szakmagyakorlóinak ehhez alkalmazkodva ki kell-e szolgálni az aktuális közízlést vagy éppen ellenkezőleg, irányt kell-e mutatni azt mindenki döntse el maga...

kávé
2023.02.08.
01:32

@renzo: Mondjuk ki, ahogy van. A "polgári jó ízlés" kifejezés nonszensz. Eldöntetlen, ki a polgár (állampolgár, vagy társadalmi osztálya alapján polgár, netán a "polgári kormány" identitással azonosuló embert jelöli-e). Másrészt érthetetlen a "jó ízlés" fogalma, amire a szerkesztők is helyesen hívták fel a figyelmet. A "közízlés" azonban a "közügy" és a "köztudomású" mintájára akár jogilag is megfogható lenne. Ebben az esetben semmi egyebet nem jelentene, mint az obszcén esztétikától való elzárkózást, amit nyugodtan tarthatunk alapvető jognak. Az építészet azonban nehezen érhetné el az obszcén határát. A közízlésnek lehet egy másfajta jelentése is. Általában olyan dolgot érthetünk alatta, ami megőrzi az emberek általános jó közérzetét. Arról kifejezetten sok tanulmány szól már, hogy a modern épített környezet a közérzetre / mentális egészségre nincs pozitív hatással. Ha volnának felmérések arról Magyarországon is, hogy az emberek mennyire szeretnek modern épületekben dolgozni, és milyen munkakörnyezetet preferálnak, milyen feltételeket tartanak pozitívnak hatékonyságukra és közérzetükre nézve, akkor rövid úton kiderülne, hogy érdemes foglalkozni a közízléssel. Ugyanezt meg lehetne tenni a mentálisan mérgező lakáskultúránk kapcsán is. Mi több, ebben hatalmas elmaradások vannak, mert az építészeti kutatások ma itthon ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyják. (Nyilván azért is, mert a tudomány is nettó politika kishazánkban, és mert a rangidős akadémikusok jelenleg csak az untig ismételt modern méltatásával, önmaguk ismételgetésével, az interpretációk interpretációival hajlandók foglalkozni. Emiatt a lényegesebb és korszerűbb kérdések javában elsikkadnak.) Ezek alapján személy szerint érzek egy pozitív szándékot a „polgári jó ízlés” fogalma, vagy épp fogalomhiánya mögött, csak az nem gondoltatott át rendesen. Idő lett volna rá, de vagy mert nem engedtek a huszonegyből a megbízók (akik lehetnek a politikai vezetőktől különböző személyek és szervezetek is, erre utaltam korább a „habzó szájjal” szófordulattal, és hogy tapasztalat-e, az maradjon titok), vagy mert senki sem merte kimondani a latin igét (nonszensz), mivel az állását féltette a minisztériumban. A modernről meg annyit, hogy Ön, kedves rezo, akármilyen szerényen szólott, valószínűleg megteheti, hogy az igényesebb megrendelők közül válogat, vagy eleve olyan barátok keresik fel, akik tekintettel vannak az Ön ízlésére. Harmadik út is kínálkozik persze, ez pedig az, amit pedz, hogy a modern szó jelentése sem ismert, se nem átgondolt a drága tervezőt megfizetni képes ügyfelek elméjében (sem)! Nem teszek úgy, mintha nem ismernék ilyen ügyfeleket, és a saját (nem titkolt) tapasztalatom szerint modern alatt egyszerűen csak mait értenek. Ezt pedig úgy kell elgondolni, hogy amikor Önt megkeresik, akkor nem szeretnék, ha ódivatú, vagy a háborúviselt, esetleg a szocialista humanizmus (szochumán) irányzatot megismert szüleikre emlékeztető enteriőrben kellene lakniuk, mert ahhoz sokan a szegénységet, és a korlátozott lehetőségeket társítják. Mi pedig ugyebár egy irdatlanul haladó korban élünk, amikor eltűnnek a korlátok (mármint a fizikai korlátok, a szellemiek meg egyre növekszenek, és néha kerítésekben valamint kertitörpékben manifesztálódnak). Ha meg ipari beruházókról szólott, akkor az további magyarázatot nem is igényel. Nincs mentség azonban az irodaház-terveztetők számára.

Reki
2023.01.31.
20:44

T. Pákozdi! Köszönöm a kiigazítást a kormány szó írása ügyében.

Reki
2023.01.30.
20:24

A politizálást nem én kezdtem ezen az oldalon. Nem is fogok többet reagálni ilyenre. Mindenesetre én nagyon örülök, hogy a vár újjáépítése folyik, és az igénytelenül rekonstruált épületeket végre eredeti szépségükben állítják helyre. Érdekes nekem még nem jutott eszembe, hogy a MOL torony egy gigantikus pénisz herezacskóval. Egyébként híve vagyok a felhőkarcolók építésének Budapesten, a Hungária körgyűrün kívül. Kivétel talán az OTI torony, ami beljebb van, de a lecsonkolt torony látványa szörnyen lehangoló.

renzo
2023.01.31.
13:38

@Reki: Tisztelt Reki! Szívből örülök és gratulálok a szerencséjéhez, hogy az elmúlt évek vezető középítkezései egybecsengenek az Ön ízlésével és szellemiségével... Én (sajnos) nem tudok felhőtlenül örülni nekik, és nem azért mert pesszimista lennék vagy épp a kákán is a csomót keresem. Nem is az zavar hogy ki vagy miből építi, attól is el tudok vonatkoztatni, hogy mi minden mást (iskola, kórház, idősek otthona, óvoda, etc..) lehetne ennyi pénzből építeni.. Nyilván egyetértek azzal is hogy vannak "nemzetépítő" beruházások. Mégis minden beidézett építkezéssel van valami problémám! Mégpedig az, hogy érvényes jogszabályok áthágásával, a szakma teljes kihagyása mellett, a polgárok véleménynyilvánítási lehetősége nélkül valósulnak/tak meg az említett projektek.. Az, hogy Önnek egy adott épület tetszik, nekem pedig nem, vagy részben nem (esetleg ki mit lát bele), arról lehet (és kell is) véleményt cserélni! De a cikk és a hozzászólások sem erről szólnak. "Polgári jó ízlés" - ezt is még ízlelgetem és kíváncsian várom hogyan akarják jogilag megfogalmazni... ízlése mindenkinek van mint tudjuk... és mindenkinek a sajátja a jó és egyetemleges... kitűnő edzők is ezrével (nálunk százával) ülnek a stadionokban... Nos, várom a végleges szövegezést.

renzo
2023.01.30.
14:03

Politikától teljesen függetlenül egyetértek Pákozdi úrra, sajnos.. Hiszen jó lenne ha tényleg ennyivel el lehetne intézni, mint Reki, hogy biztos ilyen-olyan indíttatásból írja amit ír Pákozdi úr. Azonban amit ír az sajnos egy tényszerű felsorolás. Ami a várban zajlik arról lehet szakmai vitákat tartani (bár sok értelme nincs, mert nem a szakma véleménye számít), de hogy rekonstrukciónak ne nevezzük, azt leginkább az egykori Honvédelmi Minisztérium tömbje mutatja meg jól.. A Mol torony pedig egy gigantikus péniszt ábrázol herezacskóval és mindennel (meglepően sok anatómiai pontossággal), hogy ez volt-e a tervezői szándék bármilyen okból azt nem tudom... De nem is ezekkel van a gond, hiszen ezek bizonyos vonal mentén már (építészeti) vélemények. A gond az, hogy érvényes jogszabályok áthágásával, a szakma teljes kihagyása mellett, a polgárok véleménynyilvánítási lehetősége nélkül valósultak meg az említett projektek.. Ezek után engedtessen meg némi szkeptikus hozzáállás!

Reki
2023.01.30.
05:54

T. Pákozdi! Ön mindent kritizál, amit a Kormány csinál, (Budai Vár "erőszakos" rekonstrukciója, Városliget, MOL torony, stb.). Nagyon remélem, hogy nem az Ön véleménye lesz döntő ezekben az ügyekben!

Pákozdi
2023.01.31.
09:29

@Reki: A kormány szó köznév, ezért kis kával írjuk.

Pákozdi
2023.01.28.
14:31

Az a kormány, amelyik ezt beterjeszti, az elmúlt 10 évben mintát adott saját építészeti, városépítészeti és eljárási gyakorlatából. Mind a Városliget, mind a Budai Vár erőszakos, a lakosság megkérdezett véleményének semmibe vételével történt és történő átalakítása, mind a MOL-torony 2016 őszén, az akkori városvezetés szakbizottságának és a hatályos szabályozásnak meghekkelésével történő engedélyezése világossá teszi: semmi jót nem várhatunk a tervezett törvénytől. Ha valaki mégis reménykedne, javaslom, olvassa el ezt a minapi cikket, amely Lázár János döntési preferenciáit és módszerét jellemzi: https://telex.hu/belfold/2023/01/27/lazar-janos-fovarosi-fejlesztesek-lista-lezarni

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.